Ahogy nemrég megírtuk, kommunikációs paneleket kaptak DK-s tagok arra, mit reagáljanak, ha szóba kerül, hogy Gyurcsány Ferenc felelős 2010 óta mind a négy fideszes kétharmadért, vagy hogy a DK elnökének le kellene mondania. A rövid és a hosszú vitához használható fordulatokat és a kísérőlevelet Varju László, a DK alelnöke küldte szét, és a 444.hu hozta nyilvánosságra. Varju levelét a portál egyik olvasója küldte tovább, akinek másodkézből volt meg ez a politikai propagandának beillő sorvezető. Ebben a DK alelnöke azt írta: „az eddig megismert tapasztalatok alapján összeállítottunk példaként Neked a kommenteléshez segédanyagot, egy olyan több témára kiterjedő érvkészletet, amit meggyőződésünk szerint könnyen és hatékonyan tudsz használni a DK-t és Gyurcsány Ferencet érintő Facebook-kommentfolyamokban, ha érvelő, higgadt vitákat kívánsz folytatni”. Megírtuk azt is, hogy hasonlót még 2016 decemberében a fideszesek alkalmaztak az akkor betámadott Simonka György országgyűlési képviselő védésére.
Legújabb hasonló akciója keretében a DK ezúttal a tagjainak és szimpatizánsainak a legnagyobb közösségi felületen való hadrafoghatóságát próbálja meg felmérni, egyszersmind csatasorba állítani saját embereit. Már a kérdőív címe is sokatmondó: Küzdelmünk a Facebookon. „Immár több mint három hete tart az a küzdelem, amit veletek együtt folytatunk a Facebook világában azért, hogy a DK hangja, az általunk képviselt álláspont minél többekhez eljusson. Ahogyan az elején is fogalmaztunk, nélkületek ez a projekt nem lehet sikeres, éppen ezért nemcsak az együttműködésetek, hanem a véleményetek is fontos” – olvasni a több kérdésből álló összeállítás bevezetésében.
Aztán jönnek a kérdések. „Egyetértesz-e azzal, hogy a DK választott vezetőinek, képviselőinek kiemelt szerepet kell abban vállalniuk, hogy a Facebookon minél inkább látható legyen a DK véleménye?” A lehetséges válasz: igen vagy nem. „Te magad szívesen írsz, kommentelsz a Facebook felületein?” – szól a következő felvetés. A lehetséges feleletek: lájkolok, megosztok tartalmakat, kommentelek, önálló tartalmat készítek, egyiket sem, de van lehetőség „egyéb” válaszra is. „Te magad szívesen like-olsz-e, kommentelsz-e olyan tartalmakat, amiket a DK központi kollégái küldenek neked a különböző csoportokban?” – tudakolja a DK-központ. Az eldöntendő kérdésre igennek vagy nemmel lehet válaszolni. „Napi szinten hány Facebook-bejegyzést like-olsz, ami a DK-hoz kapcsolódik?” Megadott válaszok: egyet sem, egyet-kettőt, többet, de tíznél kevesebbet, tíznél is többet.
„Napi szinten hány bejegyzés alá kommentelsz szívesen, hogy a DK álláspontját erősítsd?” – így szól a következő felütés. A megadott válaszok között találni: nem szívesen kommentelek, egy-két hozzászólás belefér az időmbe, ha az a kérés, akár több cikk, bejegyzés alá is szívesen kommenetelek. A gondosan összeállított kérdőív azt is tudakolja, hogy ha valaki nem szívesen kommentel, akkor írja meg, miért van ez így.
„Mivel tudna a DK központilag segíteni abban, hogy több Facebook-tartalmat like-olj, több bejegyzéshez szólj hozzá?” – feszegeti a DK-kérdőív. A lehetséges feleletek: küldjenek minél több tartalmat, ne csak a legfontosabbakat. Vagy: csak a legfontosabb posztokat küldjék, ne nekem kelljen eldönteni, hogy mi a fontos és mi nem. Netán: küldjenek gyakrabban javaslatokat, hogy milyen tartalommal, milyen hozzászólással tudok segíteni. „Környezetedben van olyan személy akit szívesen látnál a kommunikációs csapatunkban?” – próbálja meg tágítani a kört a kérdőív. A megadott válaszok: „Igen, van, kérem, hívjanak fel!”, illetve nincs ilyen személy. Legvégül pedig: „Milyen egyéb megjegyzésed, javaslatod van, amivel szerinted a DK láthatósága, hatékonysága javulni tudna a Facebookon?”
Érdemes felidézni: előző sorvezetőjében a DK arról írt, az első fideszes kétharmadot megelőzően Bajnai Gordon volt a miniszterelnök, a DK pedig csak 2011-ben alakult. A 2014-es és 2018-as kétharmadot az LMP és a Jobbik nyakába kell varrni, mert a két párt nem volt hajlandó részt venni az összefogásban, holott akkor még több szavazójuk is volt, mint a DK-nak. Arra pedig, hogy Gyurcsánynak miért nem kellene lemondania, a következő érveket kapta segítségül a tagaság és a szimpatizánsok: minden ellenzéki párt tönkre ment, amelynek elnökei lemondtak a választások után 2010-et követően.
(Címlapképünkön: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke sajtótájékoztatót tart a DK budapesti székházában 2024. június 7-én. Fotó: MTI/Purger Tamás)
