Sorvezető kezdőknek és haladóknak – avagy miben hajaz egymásra a Fidesz és a DK?

Publicisztika

A történelem ismétli önmagát, 2016 végén a Fidesz-KDNP dél-békési szervezete élt hasonló fogással, Simonka Györgyöt segítve, mint ahogyan most a DK mentegeti a pártelnökét. Az egyik Fb-s sorvezető olyan, mint a másik.

A napokban derült ki, hogy kommunikációs paneleket kaptak DK-s tagok arra, mit reagáljanak, ha szóba kerül, hogy Gyurcsány Ferenc felelős 2010 óta mind a négy fideszes kétharmadért, vagy hogy a DK elnökének le kellene mondania. A rövid és a hosszú vitához használható fordulatokat és a kísérőlevelet Varju László, a DK alelnöke küldte szét, amelyet a 444.hu hozott nyilvánosságra. Varju levelét a portál egyik olvasója küldte tovább, akinek másodkézből volt meg ez a sorvezető. Ebben a DK alelnöke azt írta: „az eddig megismert tapasztalatok alapján összeállítottunk példaként Neked a kommenteléshez segédanyagot, egy olyan több témára kiterjedő érvkészletet, amit meggyőződésünk szerint könnyen és hatékonyan tudsz használni a DK-t és Gyurcsány Ferencet érintő Facebook-kommentfolyamokban, ha érvelő, higgadt vitákat kívánsz folytatni”.

Arra, hogy Gyurcsány lenne a felelős a négy fideszes kétharmadért, az első ellenérvük, hogy 2010-ben Bajnai Gordon volt a miniszterelnök (az őszödi beszéd, a bevallottan hazugsággal megnyert választás és a világgazdasági válság mintha meg sem történt volna), a DK pedig csak 2011-ben alakult. A 2014-es és 2018-as kétharmadot a sorvezető szerint az LMP és a Jobbik nyakába kell varrni, mert a két párt nem volt hajlandó részt venni az összefogásban, holott akkor még több szavazójuk is volt, mint a DK-nak. Arra pedig, hogy Gyurcsánynak miért nem kellene lemondania, a következő érveket kapták segítségül: minden ellenzéki párt tönkre ment, amelynek elnökei lemondtak a választások után 2010-et követően. Eltűnt az Együtt, küszöb alatt az MSZP, a Jobbik és az LMP is. 

Hogy mennyire dedós vagy nem dedós ez a DK-tagoknak kiküldött központi sorvezető, annak megítélését az olvasókra bízzuk. Egy azonban biztos: nem előzmény nélküli. E sorok szerzője egy időre felfüggesztve újságírói tevékenységét néhány évet az Együttben politizált. 2016 novemberében egy, a békéscsabai Fidesz-iroda elé összehívott sajtótájékoztatón közölte, hogy fedezetelvonás és csődbűntett alapos gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészségen feljelentette Simonka György kormánypárti országgyűlési képviselőt, aki készfizető kezességet vállalt a Magyar Termés TÉSZ Kft. felvett hiteleiért, ám amikor ez lejárt és nem tudták visszafizetni, akkor a kormánypárti honatya egy huszárvágással eladta értékes újkígyósi villáját unokahúgának, akitől aztán olcsón visszabérelte. Legalábbis papíron. Így nem kellett sem költöznie, sem készfizetőként az adós helyett jótállni a vagyontárgyaival.

A Központi Nyomozó Főügyészség érdemben reagált a feljelentésre, akkor azt írták, hogy egy már Simonka Györggyel kapcsolatos büntetőügyhöz csatolják a hozzájuk érkezett jelzést. Mint írták: „szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán” egy már folyamatban lévő költségvetési csalás bűntette miatti nyomozásban ezt az ügyet vizsgálják.

Ez 2016 végén jókora kommunikációs fordulatot jelentett az akkor Dél-Békés rettenthetetlen urának számító fideszes parlamenti képviselő esetében, mert bár a sajtó és a közvélemény ekkor már sejtette, hogy nincs minden rendben a politikus körül, nem volt erre kézzel fogható bizonyíték. A nyomozóhatóságok sem segítettek a tisztább kép kialakításában, hiszen sokáig azt írták a sajtó egyre erősödő érdeklődésére, hogy Simonkával összefüggésben nincs semmi látnivaló, lehet tovább sétálni. Aztán kiderült, nagyon is van mit nézni. 

És ez volt az a pillanat, amikor jött a Fb-kommenteket segítve a fideszes sorvezető, azzal a nem titkolt céllal, hogy megtámogassák Simonkát. A kormánypárti politikust nem hagyták egyedül. Az interneten „a stáb” aláírással terjedő hírlevélben lépésről lépésre leírták, milyen fordulatokkal célszerű mentegetni Simonkát a közösségi oldalakon. Miután meggyőződtem, hogy valós dokumentumról van szó, akkor egy sajtótájékoztató keretében, egyben egy Fb-posztban közzétettem a sorvezetőt, hogy nyilvánvalóvá tegyem, milyen módszerekkel dolgozik a Fidesz.

„Lehetünk dühösek az alaptalan rágalmak miatt, lehetünk együttérzőek” – írta 2016 decemberében a „stáb” arról, hogy milyen stílusban célszerű bevédeni Simonkát, de különböző fordulatokkal is segítették a fideszeseket, csak arra kérték őket, ne szó szerint másolják be a szöveget. Például, azt, hogy „tuti, ez csak azért van, mert kiharcolta, ami Dél-Békésnek jár”. Vagy azt: „Ez a feljelentés tenger a kommunizmus legsötétebb időszakát idézi”, illetve hogy „pofátlanság, hogy ilyen mondvacsinált dolgokkal támadják a képviselőt, ezzel egész Dél-Békés fejlődését akarják megállítani.” Idéztek konkrét posztokat is, mintegy példaként, hogyan néz ki a „védelem” 4-6 sorban.

Majd, hogy még egyértelműbb legyen a dolog, Szegedi Balázs, Simonka akkori személyi titkára egy posztomhoz írt kommentjében kérte ki magának, hogy csak nem gondoltam, hogy ők nem fognak össze, s nem válaszolnak a „támadásra.”

Csak halkan kérdezem: a nyolc évvel ezelőtt fideszes és a mostani DK-s eset – tartalmában, érvelésében és technikájában – miben különbözik egymástól? Az egyik Fb-s sorvezető olyan, mint a másik. A történelem pedig csak ismétli önmagát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.