Módszertanilag is kilógnak a sorból a magyar egyetemek

  • narancs.hu
  • 2023. március 7.

Belpol

Annyira jogfosztottak a magyar alapítványi egyetemek, hogy ki is hagyták őket egy nemzetközi összehasonlító kutatásból.

Magyarország nem szerepel az Európai Egyetemi Szövetség (EESZ) kedden publikált összehasonlító tanulmányában, amely az egyetemi autonómia helyzetét elemzi 35 országban – írja a Népszava. Ennek oka, hogy Magyarországon olyan irányítási modellt dolgoztak ki, amely egyetlen más európai rendszerben sem létezik, így az alkalmazott kutatási módszer alapján nem lehet egybevetni a többivel. Emiatt az EESZ egy kiegészítő elemzést tett közzé a magyar helyzetről.

A jelentős döntéshozatali hatáskörök átruházása egy olyan testületre, amely kizárólag a kormány által élethossziglan kinevezett tagokból áll, az intézményi önrendelkezés korlátozásának tekinthető, és nincs összhangban az egyetemi irányítás Európában megfigyelhető gyakorlatával 

– olvasható az EESZ tanulmányában, amely összegzi az elmúlt évek magyarországi történéseit is: a 2010-es évek közepén elkezdett felsőoktatási reform — amikor létrehozták a kancellár és a konzisztórium intézményét — alapvetően megváltoztatta az egyetemek képességét arra, hogy önmaguk intézzék az ügyeiket. Ezt követte 2017-ben a felsőoktatási törvény módosítása, amelynek eredményeként a Közép-európai Egyetemnek (CEU) távoznia kellett Magyarországról. Egy évvel később betiltották a gendertanulmányokat, ami az értékelés szerint csak növelte az egyetemi autonómiával és akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggodalmakat. 2019-ben azután létrejöttek a sajátos vagyonkezelő alapítványok, amelyek 2022-re fenntartásba vettek 21 egyetemet.

A tanulmány leszögezi, nem igaz, hogy a magyarországi egyetemek alapítványokba szervezése a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi. A magyarországi kuratóriumok jellegzetességei a 35 rendszer egyikében sem léteznek együttesen. Egyetlen vizsgált országban sincs példa rá, hogy a tagok határozatlan ideig betölthetik a megbízatásukat.

Igaz, hogy Hollandiában és Csehországban külső szerv nevezi ki az egyetemek kuratóriumát, de az egyik országban sem bír olyan kiterjedt jogkörrel, mint Magyarországon. Finnország két alapítványi egyetemén egy szenátus típusú grémium választja az igazgatótanácsot, míg Portugáliában az inkább csak felügyeleti szerepet tölt be.

Az EESZ ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni az egyensúlyt az egyetemek önigazgatása és elszámoltathatóságuk között. Javasolja, hogy korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét, vonják be az egyetem munkatársait az irányító testület megválasztásába, és garantálják a szenátus egyértelmű hatásköreit az oktatási ügyekben. Mindezek híján a jelenlegi modell csak a nagyobb autonómia látszatát fogja kelteni, ám valójában bebetonozza a kormány ellenőrzését az ágazat felett, vélekedik az Európai Egyetemi Szövetség. 

Mint arról lapunk is beszámolt, a miniszterek kikerültek ugyan az egyetemi kuratóriumokból, de az Európai Bizottság a lehetséges tagok körének további szűkítésére tett javaslatot.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.