Módszertanilag is kilógnak a sorból a magyar egyetemek

  • narancs.hu
  • 2023. március 7.

Belpol

Annyira jogfosztottak a magyar alapítványi egyetemek, hogy ki is hagyták őket egy nemzetközi összehasonlító kutatásból.

Magyarország nem szerepel az Európai Egyetemi Szövetség (EESZ) kedden publikált összehasonlító tanulmányában, amely az egyetemi autonómia helyzetét elemzi 35 országban – írja a Népszava. Ennek oka, hogy Magyarországon olyan irányítási modellt dolgoztak ki, amely egyetlen más európai rendszerben sem létezik, így az alkalmazott kutatási módszer alapján nem lehet egybevetni a többivel. Emiatt az EESZ egy kiegészítő elemzést tett közzé a magyar helyzetről.

A jelentős döntéshozatali hatáskörök átruházása egy olyan testületre, amely kizárólag a kormány által élethossziglan kinevezett tagokból áll, az intézményi önrendelkezés korlátozásának tekinthető, és nincs összhangban az egyetemi irányítás Európában megfigyelhető gyakorlatával 

– olvasható az EESZ tanulmányában, amely összegzi az elmúlt évek magyarországi történéseit is: a 2010-es évek közepén elkezdett felsőoktatási reform — amikor létrehozták a kancellár és a konzisztórium intézményét — alapvetően megváltoztatta az egyetemek képességét arra, hogy önmaguk intézzék az ügyeiket. Ezt követte 2017-ben a felsőoktatási törvény módosítása, amelynek eredményeként a Közép-európai Egyetemnek (CEU) távoznia kellett Magyarországról. Egy évvel később betiltották a gendertanulmányokat, ami az értékelés szerint csak növelte az egyetemi autonómiával és akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggodalmakat. 2019-ben azután létrejöttek a sajátos vagyonkezelő alapítványok, amelyek 2022-re fenntartásba vettek 21 egyetemet.

A tanulmány leszögezi, nem igaz, hogy a magyarországi egyetemek alapítványokba szervezése a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi. A magyarországi kuratóriumok jellegzetességei a 35 rendszer egyikében sem léteznek együttesen. Egyetlen vizsgált országban sincs példa rá, hogy a tagok határozatlan ideig betölthetik a megbízatásukat.

Igaz, hogy Hollandiában és Csehországban külső szerv nevezi ki az egyetemek kuratóriumát, de az egyik országban sem bír olyan kiterjedt jogkörrel, mint Magyarországon. Finnország két alapítványi egyetemén egy szenátus típusú grémium választja az igazgatótanácsot, míg Portugáliában az inkább csak felügyeleti szerepet tölt be.

Az EESZ ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni az egyensúlyt az egyetemek önigazgatása és elszámoltathatóságuk között. Javasolja, hogy korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét, vonják be az egyetem munkatársait az irányító testület megválasztásába, és garantálják a szenátus egyértelmű hatásköreit az oktatási ügyekben. Mindezek híján a jelenlegi modell csak a nagyobb autonómia látszatát fogja kelteni, ám valójában bebetonozza a kormány ellenőrzését az ágazat felett, vélekedik az Európai Egyetemi Szövetség. 

Mint arról lapunk is beszámolt, a miniszterek kikerültek ugyan az egyetemi kuratóriumokból, de az Európai Bizottság a lehetséges tagok körének további szűkítésére tett javaslatot.

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk