A magyar kormány által javasoltnál szűkebbre vonná az Európai Bizottság (EB) a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságának körét, de a polgármestereket nem érintené a korlátozás – értesült a Szabad Európa.
A lap úgy tudja, hogy az EB által a magyar kormánynak a múlt héten átnyújtott javaslat részben átfedést mutat a kormány ajánlatával, részben ugyanakkor több tekintetben is túlmegy azon.
Az EB javaslata szerint ugyanis nem lehetnének nem kerülhetne be az egyetemek vezetésébe a mindenkori miniszterelnök, a miniszterek, politikai államtitkárok és a miniszterelnökség és a minisztériumok politikai igazgatói.
A magas rangú kormánytisztviselők kategóriájában a közigazgatási államtitkárokra és az államtitkár-helyettesekre, továbbá a kormány- és a miniszteri megbízottakra vonatkozna a korlátozás. Ezeket jórészt a korábbi magyar javaslat is lefedte, új elemként ugyanakkor Brüsszel a parlamenti képviselőket, a magas rangú köztisztviselőket és tisztviselőket, és az állami hivatalok (például az Állami Választási Bizottság, a nukleáris hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal) vezetőit sem tartaná kívánatosnak a szóban forgó funkcióban.
Nem vonatkozna ugyanakkor a kuratóriumi tagságot érintő korlátozás a polgármesterekre, illetve azok beosztottjaira (becslések szerint jelenleg kilenc polgármester ül például az egyetemek irányító testületeiben).
A lap azt írja, az EB emellett azon is változtatna, hogy mennyi időre szólhasson a kuratóriumi tagok kinevezése: a kormány azt javasolja, hogy legyen hat év, amely egyszer újabb hat évvel meghosszabbítható, az EB viszont mindenképpen rövidebb időben határozná meg az alapítványi kuratóriumi tagok mandátumát. A lap szerint Brüsszel nem mondott konkrét számot, de jó néven venné, ha a kinevezés mondjuk kétszer négy évre szólna.
Az ügyre rálátó források szerint a bizottsági ajánlat két, a magyar kormány által nem tárgyalt kérdésre is kiterjedne. Ezek egyike, hogy a listán szereplő funkciókat betöltő személyek távozásuk (köztisztviselői funkciójuk megszűnése) mennyi idővel vállalhatnának tisztséget a kuratóriumokban. A lap információi szerint az EB legalább két évre hajlik, de ez nincs kőbe vésve, ahogy az sem, hogy milyen kritériumok alapján választhassák ki a kuratóriumok tagságát. Az viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi „kooptálási” gyakorlat elfogadhatatlan a bizottság számára.
Mint ismert januárban derült ki, hogy az alapítványi fenntartásban lévő magyarországi egyetemek a következő tanévtől nem juthatnak hozzá az Erasmus+ oktatási csereprogram pályázati összegeihez, valamint a Horizon Europe, európai kutatásokat és fejlesztéseket támogató uniós pályázati lehetőségekhez sem, ugyanis a magyar kormány nem kezelte megfelelően az EB által már korábban felvetett összeférhetetlenségi problémát, vagyis hogy az egyetemi alapítványok kuratóriumait miniszterekkel és politikusokkal töltötték fel. A miniszterek azóta ugyan lemondtak a kuratóriumi pozícióikról, az egyezkedés a kuratóriumi szabályokról azonban még tart.
