Bizonytalanságba taszítja az alternatív iskolákat a kormány

Móresre tanítanak

Belpol

A köznevelési törvény legújabb módosítása nehezen értelmezhető passzusokkal szorítja korlátok közé az alternatív iskolákat. A kormány ígérete szerint a gyakorlatban szinte semmi nem változik. De akkor mi értelme az egésznek?

„Olyan ez, mint amikor az ember sétál az utcán, és váratlanul leütik. Ideje sincs felfogni, honnan és miért érkezett a támadás.” Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője jellemzi így lapunknak a köznevelési törvény július 12-én elfogadott módosítását, amelyet azóta Áder János köztársasági elnök is aláírt.

A törvényjavaslat eredeti verziójában az osztályozás kötelezővé tétele tűnt kifejezetten az alternatív iskolák ellen kieszelt ötletnek. Horn tájékoztatása szerint ebben a kérdésben az AME felvette a kapcsolatot az oktatásért is felelős minisztériummal, az Emmivel, és e rendelkezés végül kikerült az elfogadott törvényből. Bajkai István fideszes képviselő indítványára viszont beleírták, hogy az alternatív tantervek legfeljebb 30 százalékban térhetnek el az állami kerettantervtől, a tananyagot pedig féléves bontásban kell megjeleníteniük. Ezzel párhuzamosan a szintén alternatív oktatási módszereket használó, az alternatív iskolákkal jó szakmai kapcsolatot ápoló tanulócsoportokat a magántanulói státusz eltörlésével hozta kellemetlen helyzetbe a kormány.

 

Mennyi? 30!

Horn György szerint mivel a törvénymódosítást értelmesen nem indokolta meg a kormányzat, a valódi szándékot csak találgatni tudjuk. „Én azt mondanám, hogy Magyarországon két sikerrel képviselhető ellenzéki téma van, az oktatás és az egészségügy helyzete. A kormánynak azt kell kommunikálnia, hogy az oktatásban és az egészségügyben minden rendben van, sőt minden egyre jobb. Ebbe a képbe nehezen fér bele, hogy a középosztály folyamatosan menekíti a gyerekeit az állami intézményekből” – magyarázza Horn. Ezzel együtt saját iskoláját nem látja veszélyben, a törvényben inkább egy „erős fenyegetést” érez, amit a kormány az eddigiekhez hasonlóan aligha vált majd be. „Az értelmetlen feltételek formális teljesítése ugyanakkor morálisan erodálja, fásulttá teszi a tantestületet, és elbizonytalaníthat alternatív iskolákban gondolkodó családokat is” – mondja.

„Jelenleg 18 alternatív kerettantervi engedélyt tart számon a minisztérium, ezen felül a Budapest School tantervét a hírek szerint jóváhagyták, de hivatalosan még senki nem használja, mert a Budapest School egyelőre nem vált iskolává” – tájékoztat Dobos Orsolya, az AME alternatív tagozatának vezetője. A 18 kerettanterv valójában 13 alternatív oktatási programot takar, ugyanis előfordul, hogy egy tantervet a különböző iskolai szintekre külön-külön nyújtanak be. „Két nagyobb hálózat van jelen Magyarországon, a Waldorf és a Zsolnai-programként is ismert Értékközvetítő és képességfejlesztő program, a többi alternatív tantervet egy-egy vagy néhány iskola használja. Ez 100-nál valamivel több alternatív iskola és körülbelül 15-16 ezer diák” – sorolja az egyesület munkatársa.

Nem feltétlenül alapítványi vagy magánfenntartású intézményekről van szó, a Gyermekek Háza vagy a Kincskereső például állami iskolák, mégis alternatív kerettantervet használnak. Az olyan, a köznyelvben alternatívként megjelenő iskolák mint a Lauder vagy a Burattino viszont az állami kerettanterv alapján készítették el helyi tanterveiket, jóllehet oktatási módszertanukban innovatívak. Összességében persze a magániskolák hajlamosabbak alternatív kerettanterv szerint tanítani, amihez Nahalka István oktatáskutató szerint hozzájárul, hogy az alternatív tanterv jóváhagyását az iskola fenntartójának kell kezdeményeznie, és az állami Klik esetében egy ilyen lépés nem túl valószínű.

A ma használatos alternatív kerettantervek többségét 2013 tavaszán engedélyezte az oktatásért felelős miniszter, az Emmi háttérintézményeként funkcionáló Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) véleménye alapján. A végső döntést tehát eddig is a minisztériumban hozták meg, ám míg korábban csak annyi állt a törvényben, hogy az alternatív kerettantervek eltérhetnek az általános szabályoktól, most konkrét szempontokat kapott az Emmi a vizsgálathoz: az elfogadott módosítás szerint a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tartalmakat az alternatív tantervekben félévekre bontva kell megjeleníteni, továbbá az alternatívok tantárgyi struktúrája legfeljebb 30 százalékban térhet el a központi kerettantervétől.

Ezek a szabályok forrásaink szerint értelmetlenek és betarthatatlanok. „A féléves bontás nagy kiszúrás az alternatív iskolákkal, maga a központi kerettanterv kétéves bontásban jeleníti meg a tartalmakat, az ez alapján az iskolák által készített helyi tantervek pedig egyévesben. Így szorosabb tantervi megkötéseket kellene bevezetnünk, mint amilyenek a hagyományos iskolákban vannak” – mondja Dobos Orsolya. Horn György szerint a 30 százalékos eltérés jogilag és szakmailag is értelmezhetetlen. „Minek a 30 százalékáról beszélünk? A tantárgyak neve számít, a tananyag tartalma vagy az időráfordítás? Hogyan viszonyul a 45 perces órához egy témahét vagy egy projekt? Ha 40 százalékkal többet akarunk tanítani biológiából, azt megtehetjük, vagy felfelé sem lehet eltérni?” – sorolja kérdéseit az AKG igazgatója. A dolog abszurditását fokozza, hogy Dobos Orsolya szerint egyes alternatív iskolákat 2013-ban még arról próbált meggyőzni az OFI, hogy ne adják be alternatív kerettantervként a tantervüket, mert az „nem is tér el olyan nagyon az államitól”.

Az iskoláknak a törvény hatályba lépésétől (július 27-től) számított egy éven belül kell az új szabályok alapján felülvizsgálniuk a tanterveket. További bizonytalanságot okoz, hogy a kormány dolgozik a Nat megújításán, új állami kerettantervek is lesznek, így ezekhez a még nem ismert dokumentumokhoz kell majd viszonyítani a 30 százalékos eltérést. „Tegyük fel, hogy októberben kijönnek a Nattal, még fél évig eltart a kerettantervek megjelenése. Az iskoláknak így mindössze pár hónapjuk lenne a tantervek átdolgozására, ami fizikai képtelenség” – mondja Szüdi János jogász, korábbi oktatási államtitkár. Az új Nat koncepcióját egyébként tavaly nyáron tette le Csépe Valéria miniszteri biztos, de a kormány azóta is ügyködik az átdolgozásán, mert hiányolja belőle a „nemzeti jelleget”.

 

Egyéni munkarend

Ha csak az új szabályozás betűjét nézzük, az alternatív iskolák helyzete nem tűnik túl rózsásnak, ennek ellenére a szektorban többen bizakodók. A Magyar Waldorf Szövetség kezdetben aggódott a módosítások miatt, mert azok a Waldorf-pedagógia alappilléreit kérdőjelezik meg, egy múlt heti minisztériumi találkozó után azonban már megnyugtató közleményt küldtek szét 45 tagiskolájuknak és a gyerekek szüleinek.

„Bódis József oktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár arról biztosított, hogy a kormánynak nem célja az alternatív oktatás ellehetetlenítése, a Waldorf-iskolák bőven beleférnek majd a 30 százalékos szabályba. Aláírt szerződésem persze nincs, de eddigi tapasztalataink alapján a minisztérium szakmai ígéretében lehet bízni, úgy látom, folytatni tudjuk a tevékenységünket” – vázolja Szabó Zoltán, a Waldorf Szövetség ügyvezetője. Szerinte a féléves bontást előíró passzust az új Nat megjelenésével még módosíthatja a kormány, ha ez mégsem következik be, akkor végső esetben az egyéves ciklusokban gondolkozó Waldorf-kerettantervet kell átdolgozniuk, de Szabó szerint ez is menni fog anélkül, hogy az osztálytanítók szabadságát korlátoznák.

A Waldorf-iskolák tárgyalási stratégiáját sokan különalkuként értelmezték, de a szövetség álláspontja szerint egyértelmű, hogy ha ők megmenekülnek, akkor a többi alternatív iskolának sem lesz bántódása. Dobszay Ambrus, az OFI tartalomfejlesztési és módszertani központjának munkatársa egy 2013-as tanulmányában vizsgálta az alternatív kerettanterveket, és arra jutott, hogy az összes közül a Waldorf-tanterv tér el a leginkább (25 százalékban) az államitól. Ha tehát az Emmi azt mondja, hogy a Waldorf bele fog férni az új szabályozásba, abból logikusan következik, hogy a többiek is. Beszéltünk olyan szülővel, aki a szolidaritást hiányolja a Waldorf-iskolák fellépéséből; azt, hogy nem állt ki a törvénymódosítás által érintett más csoportok, például a magántanulók mellett. Szabó Zoltán válasza erre az, hogy a többi alternatív iskola érdekeit is képviselték – folyamatosan kapcsolatban voltak az AME-val –, viszont a szövetség kizárólag a Waldorf-intézményeket közvetlenül érintő ügyek képviseletére kapott megbízást, és mivel a magántanulói státuszt a Waldorf-kerettanterv nem támogatja, ebben az ügyben nem járhattak el.

Az, hogy a törvénymódosítás eltörli a magántanulói státuszt, nem az alternatív iskoláknak, hanem az úgynevezett tanulócsoportoknak okozhat komoly fejtörést. A tanulócsoportok formálisan nem iskolák, inkább szülők által kezdeményezett tanulói kisközösségek. Az ide járó gyerekek beiratkoznak egy „rendes” iskolába, ahol félévente vizsgáznak is, azonban miután megkapták a magántanulói jogviszonyt, bejárniuk nem kell, mehetnek a tanulócsoportba. Sok szülő azért választja ezt a megoldást, mert nem ért egyet az oktatási rendszer szűk kereteivel, esetleg mert a gyerekének olyan sajátos nehézsége van, amit az iskola nem tud kezelni. Szeptembertől ez a menekülőút bonyolultabbá válik, magántanulói státusz helyett egy homályos tartalmú „egyéni munkarendet” lehet igényelni, erről azonban nem az iskola dönt majd, hanem egy állami szerv, vélhetően az Oktatási Hivatal.

„Nem látni pontosan, hogy az engedélyezési folyamat döntést meghozó személyén túl mennyiben lesz más ez, mint az eddigiek. Mindenesetre a tanulócsoportok aggódnak, volt, amelyik be is zárt” – mondja Dobos Orsolya. Az AME azt javasolta a minisztériumnak, hogy ha az informális működéssel van problémája, akkor könnyítse meg e kis létszámú csoportok számára, hogy iskolává válhassanak, de az Emmi erre nemet mondott.

 


 

Terjeszkedik az állam

A köznevelési törvény módosításának további elemei is az állam hatalmának kiterjesztéséről árulkodnak. Megszűnik például a tantestület és a szülői munkaközösség véleményezési joga az intézményvezetői pályázatoknál – az igazgatók kinevezéséről eddig is a minisztérium döntött, de legalább kiderülhetett és kisebb-nagyobb botrányt okozhatott, ha valakit a tanárok és szülők akarata ellenére hoztak pozícióba. Ennek most vége.

Változnak az óvoda- és iskolakötelezettségi szabályok is. A gyerek kötelező óvodába járás alóli felmentését 5 helyett csak 4 éves korig lehet kérni, a döntés pedig átkerül a jegyzőtől egy központi állami szervhez. Hatéves kortól kötelező lesz az iskola, a szülő maga nem dönthet az egyéves halasztásról – mint eddig –, kérelmeznie kell azt egy állami szervtől, vélhetően az Oktatási Hivataltól.

Bekerültek továbbá a köznevelési törvénybe a tankönyvellátás korábban alacsonyabb szinten lévő szabályai. A lényeg nem változik, magánkiadók továbbra is csak a miniszter külön felhívására engedélyeztethetnek tankönyveket, az állami kiadók mellett viszont a bevett egyházak is beszállhatnak a tankönyvellátásba. A piaci kiadók kiszorítása jól tükröződik az idei rendelési adatokban, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) szerint a magánkiadós könyvek aránya egy év alatt 31,8 százalékról 13,8 százalékra csökkent, ami forintban kifejezve 2,66 milliárdos bevételcsökkenés.

A magánkiadók könyvei már csak mutatóba maradtak a hivatalos tankönyvjegyzéken, ezek is főleg nyelvkönyvek vagy valamilyen speciális igényű célcsoport számára készült kiadványok. Kereszty Péter Tanosz-elnök tájékoztatása szerint az állam az idei tanévre két népszerű tankönyv kiadási jogát is megszerezte a magánkiadóktól: a Műszaki Könyvki­adó matematikasorozatát a szerzők örökösei adták át, a Krónika Nova irodalomkönyveit pedig a kiadó adta el, miután másképp nem kerülhetett volna föl a tankönyvjegyzékre.

Neked ajánljuk