Most is 260 elhagyott csecsemő van a kórházakban

  • narancs.hu
  • 2025. január 8.

Belpol

Személyiségi jogaira való tekintettel nem mondják meg, hány hónapos a legidősebb, kórházban hagyott baba.

Folyamatosan változik a hazai kórházakban hagyott kisbabák létszáma, mont 260-an vannak. Ezt válaszolta a Népszava mostani kérdésére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF). 

Erre a jelenségre szeptemberben hívta föl a figyelmet a lap, amikor kiderült, az egri Markhot Ferenc Kórház újszülöttosztályán minden eddiginél több, tizenkét olyan csecsemőről kell gondoskodni, akit szülei otthagytak. A beszámolók szerint a kisbabák ellátását társadalmi munkában végzik az ápolók, akik más osztályról is odajárnak segíteni. Közösségi oldalon kértek segítséget: tipegőket, játékokat, csörgőt, rágókát.

Akkor országszerte 280-300 ilyen helyzetben lévő kisbabáról szóltak a hírek, és arról, hogy a gyerekeknek minél hamarabb nevelőszülőkhöz kellene kerülniük, ám legalább kétezer szakember hiányzik a rendszerből, és ennek ez a következménye.

A Népszava most megkérdezte – eredetileg a Belügyminisztériumot –, hogyan sikerült elérni, hogy végül is 20-40-nel kevesebb ilyen babáról kell gondoskodniuk a kórházaknak, hányat sikerült örökbe adni. Ezekre a kérdésekre azonban nem érkezett válasz.

Tavaly július óta az örökbe adáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a gyerekét a születés után az egészségügyi intézményben hagyta, és a zárójelentés kézhez vételétől számítva hat héten belül nem jelentkezik a babáért. Rétvári Bence államtitkár tavaly novemberben bejelentette, az említett könnyítés alapján már zajlottak gyorsított örökbefogadási eljárások. Szeptember 30-ig 31 ilyen babát nyilvánítottak erre alkalmasnak, és október 24-ig 7 ilyen eljárás le is zárult.

A kecskeméti kecsup.hu főszerkesztője, Bajáki Zsanett a Klubrádióban említette, hogy Kecskeméten másfél éves a legidősebb elhagyott kisbaba. Az OKF-et megkérdezte a Népszava, meg tudja-e ezt erősíteni, de a főigazgatóság azt válaszolta, „a jelenleg legidősebb kórházban hagyott gyermekről, a személyiségi jogaira való tekintettel” nem adhat tájékoztatást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.