A kórházak csecsemő- és újszülöttosztályain gondozzák azokat a kisbabákat, akiket nem visznek el a szüleik valami miatt. A Népszava írása szerint Magyarországon 280-300 ilyen elhagyott újszülött él.
A lapot egy olvasója kereste meg azzal a hírrel, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház újszülöttosztályán még sosem kellett ennyi magára hagyott kisbabáról gondoskodni.
Sokan más osztályról is mennek oda segíteni társadalmi munkában. Egy közösségi oldalon azt kérik, hogy aki tud, segítsen: „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”. 56-80-as méretű „tipegőket”, játékokat, csörgőt, rágókát is szívesen fogadnak.
Az egri eset kapcsán a Népszava érdeklődött a Belügyminisztériumnál, és a tárcától kapta azt az információt, hogy Egerben 12 kisbabáról kell így gondoskodni, és ez más intézményekben is jellemző. A gyerekeket mindenütt „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon” gondozzák.
Egészséges csecsemőknek az előírások szerint nem lenne szabad több hónapot kórházban tölteni, átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük minél hamarabb.
Az elhagyott csecsemők száma drámaian növekszik, most 280-300-an vannak, míg a Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-ban 50-100 ilyen, több hónapja várakozó babáról tájékoztatott. A lap kérdésére, miért nem kerülnek a születés után nevelőszülőkhöz az elhagyott babák, illetve mennyi idő alatt kerülnek ilyen családhoz, és hány nevelőszülő fogad újszülöttet Magyarországon, nem adott választ a Belügyminisztérium.
A lapnak nyilatkozó Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője azt mondta, az így elhagyott gyerekek érzelmi, értelmi fejlődésére hatással lesz ez az állapot, az érintés, ölelés hiánya. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, egyáltalán nem európai megoldás.
Ahhoz, hogy minden 12 éven aluli, állami gondoskodásban részesülő gyerek családban élhessen, még kétezer nevelőszülőre lenne szükség, de ez nem vonzó pálya. Az eddig ismert 5887 nevelőszülőből 113-an felhagynak a hivatásukkal az úgynevezett kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt, amelyet a kormány a pedofilbotrányok nyomán vezetett be. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeiben 4241-en dolgoztak, és 137-en tagadták meg az életviteli adatlap kitöltését.
A címlapkép illusztráció
