Mozlimok Magyarországon: Igaz és igazabb hitûek

  • Linder Bálint
  • 2004. május 6.

Belpol

A Bartók Béla úti Dar-Alszalam mecset egyik vezetõjének múlt hónapbeli letartóztatása "terrorcselekmény elõkészítése" gyanúja miatt reflektorfénybe állította a hazai mozlimokat. A több tíz ezernyi magyarországi Allah-hívõt három nagyobb szervezet képviseli, amelyek nincsenek egymással szívélyes viszonyban. Sõt!

A népszámlálási adatok körülbelül háromezer, a becslések 20-50 ezer magyarországi mozlimról tudnak. A ramadán utáni tavalyi ünnepen a Budapest Sportaréna küzdõterét zsúfolásig megtöltõ sokaság tagjai elsõsorban Budapesten, valamint a nagyobb egyetemi városokban: Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon élnek, jelentõs részük ugyanis még a 80-as években érkezett, hogy orvosnak, gyógyszerésznek, mérnöknek, közgazdásznak, magyartanárnak vagy filozófusnak képezze magát.

Míg Nagy-Britannia, Németország vagy Franciaország mozlim közösségeinek tagjai egy jól körülhatárolható régió országaiból származtak el, a Magyarországra bevándorlók lényegesen

több "óhazát" jelölhetnek meg

a térképen: Észak-Afrika, a Közel-Kelet, a Balkán, Fekete-Afrika mellett Belsõ-Ázsiából, sõt Kínából is érkeznek hívõk. A közösségeket ma már csak kismértékben gyarapítják migránsok - az iszlámmal szembeni elõítéletek világméretû erõsödésével ma a hazai felsõoktatási intézményekbe is kevesebb mozlim fiatal iratkozik be -, viszont egyre több magyar választja az iszlámot. Jelenleg öt-hatezer magyar származású mozlimról beszélhetünk, közülük sokan a fogyasztói életforma ellenpólusát keresve állapodtak meg Mohamednél. Az egyik legnagyobb hazai imahelyen, a Tayseer-ügy miatt elhíresült Bartók Béla úti Dar-Alszalam mecsetben az ottaniak szerint hetente öt-hat honfitársunk veszi fel a hitet. Az iszlám a tapasztalatok szerint családon belül is hódít, a mind gyakoribb vegyes házasságoknál pedig ma már az sem számít kivételesnek, ha a võlegény teszi magáévá a mozlim hitelveket. "A pesti értelmiségi együtt imádkozik a vidéki segédmunkással, a tizenéves az õszülõ emberrel. Legtöbbjüknek volt valamilyen keresztény vallási élménye" - jellemezte a konvertáltak közösségét Moszab, alias Erdélyi Péter (30), aki tizenévesen olvasmányélmények hatására lett síita.

Az újsütetû hívõk zöme a többséggel együtt az iszlám szunnita irányzatát választja. Vallási szükségleteik kielégítésérõl csak Budapesten hét imahely gondoskodik, amelyek egyben az iszlámban hagyományosan erõs közösségi élet színterei is. A közös imákon felül sokan töltik ott szombatjukat beszélgetéssel, tanulással, elmélkedéssel, a mecsetbe jönnek a temetéseket intézni, házasodni, ramadán idején a közös vacsorát is itt költik el, ahogy itt szervezik az iszlám egyik alappillérének számító jótékonysági tevékenységet is.

Az iszlám hazai híveit - féltucatnyi alapítvány mellett - fõképp egy másfél évtizede bejegyzett vallási felekezet, valamint két újonnan alakult egyház tömöríti. A szervezetek az idõk során osztódással szaporodtak. 1988-ban, még az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyével,

húsz induló taggal

jött létre a fõleg magyar származásúakat tömörítõ Magyar Iszlám Közösség (MIK). (A MIK-et az Egyiptomban mozlimmá lett agrármérnök, Mihálffy Balázs alapította, akinek segítségére volt, hogy az akkori rezsim épp javítani próbált az arab térség országaival kialakult kapcsolatokon.) A MIK sajátos irányt képvisel: Róbert Károly körúti központjában néhány éve egy magyar nemzeti iszlám zászlaját bontotta ki. "Mi hozzuk a magyar kultúrát is. Aki ezt nem tudja befogadni, azzal nem igazán tudunk mit kezdeni" - magyarázta a Narancsnak Bolek Zoltán, a szervezet elnöke, aki nemzeti öntudata mellett kisgazda párttagkönyvét is megõrizte. Bolek szerint a nemzeti orientáció mellett közösségük kovásza a tolerancia is, mivel síitákat és szufikat (iszlám misztikusokat - L. B.) is szívesen látnak maguk között. Az állami dotáció mellett némi céges támogatásból, a hívõk szerényebb adományaiból élõ MIK számlájára tavaly 300 mozlim utaltatta át adója 1 százalékát. "Jeles vallási ünnepeken kisebb adományok érkeznek szaúdi, német és osztrák testvéreinktõl is, egy nemrég megjelentetett kiadványunk pedig isztambuli mozlimok nyomdájában látott napvilágot. Rendszeres és jelentõs támogatást viszont nem kapunk külföldrõl, mert nem mentünk el semmilyen vallásjogi iskola vagy szélsõség irányába. De mi inkább szegények maradunk, és nem fogadunk el gyanús helyrõl pénzt" - szögezi le büszkén az évi ötmillió forint fix felett diszponáló szervezet elnöke, aki elpanaszolja, hogy két iraki segélyakciójukhoz a többi iszlám szervezet nem csatlakozott.

A részben a MIK vezetésével elégedetlen hívõk által 2000-ben létrehozott Magyarországi Mozlimok Egyháza (MME) és az abból tavaly kinõtt Iszlám Egyház (IE) kooperációs kedvét megfigyelõk szerint csillapíthatta, hogy Bolekék részt vállaltak az Irakba induló magyar kontingens katonáinak felkészítésében, ezt pedig sokan a háború melletti elkötelezettség jeleként értelmezték. "Egyébként nem is kértek tõlünk támogatást" - tette hozzá Sulok Zoltán, a 150 fõvel megalapított, ma 316 hívõt regisztráló MME vezetõje. A XI. kerületi, Sáfrány utcai imahelybõl, tanterembõl és könyvtárból álló iszlám kulturális központot mûködtetõ MME gyakorlatilag békében él a másik két szervezettel. A Bolek-féle MIK és a Tayseer miatt reflektorfénybe került IE vezetõinek viszonyát a felszínen világnézeti és személyi ellentétek lehetetlenítik el. (Az IE adminisztratív vezetõje Saleh Tayseer, a több évtizede Magyarországon élõ palesztin származású fogorvos, akit a rendõrség elõbb terrorcselekmény, utóbb "csupán" közveszélyokozás elõkészítésével gyanúsított. Tayseer a bíróság döntése alapján elõzetesben van.)

"Az Iszlám Egyház nem toleráns, egyes síita testvéreinket például kitiltották a mecsetjükbõl. Ideológiájuk szélsõséges, nemritkán antiszemita megnyilvánulásokról hallani. Az is érdekes, hogy a szír pénzmosók oda jártak imádkozni, sõt támogatták is az Iszlám Egyházat. Nálunk ilyen embereket nem találsz, nem véletlen, hogy minket a Nemzetbiztonsági Hivatal sem figyel annyira. Az Iszlám Egyház olyan pénzeket is elfogadott, amelyeket nem lett volna szabad" - foglalta össze averzióit a MIK elnöke.

"Bolek elnök úr el fog kárhozni,

mert hamisan vádol, és viszályt szít. Inkább neki voltak kapcsolatai a magyar mozlimokhoz csapódó kétes alakokkal, akiktõl pénzt kért, de nem kapott" - reagált a fentiekre Ferenci Demeter, az IE szóvivõje. Ferenci még a MIK-ben vette fel az iszlám hitet, de ma már a Koránnal és a Próféta tanításaival összeegyeztethetetlennek tartja, ami ott történik. "Elõször is magyar iszlám nem létezik, ahogy arab sem. Bolek úrék mindent külön csinálnak, a közös ünnepeket kerülik, és ami a legrosszabb, békétlenségben élnek a többi mozlimmal."

A Bartók Béla úti bérházban kialakított Dar-Alszalam mecsetben csütörtök délben csak néhány mozlim imádkozik, a péntek déli fõimára azonban mindig két-háromszáz hívõ gyûlik egybe. "A helyszín kinõtte magát, ezért építeni akarunk egy igazi, új mecsetet. Ez a magyar mozlimoknak száz éve nem sikerült" - szögezi le a szóvivõ. Az elõször négy évvel ezelõtt, egy nemzetközi iszlám konferencián beígért anyagi támogatás Ferenci szerint máig nem érkezett meg, illetve a Tayseer-ügy folyományaként a kiszemelt Fehérvári úti saroktelek is elúszott. Ám tervüket már csak azért sem adhatják fel, mert egy önkormányzati határozat, valamint a ház lakóival kötött egyezség értelmében az év végéig új helyen kell megtelepedniük. A tavaly alakult IE idén még nem kaphat állami támogatást; a mûködésre, vallási eseményekre és a mecsetépítésre a hívõk hazai és külföldi alapítványoktól várnak és kapnak pénzt. (A mecsetépítéshez beígért ominózus 470 ezer eurót az USA kormánya által az al-Kaidával is kapcsolatot tartó szervezetek listájára felkerült Al-Haramein Alapítványtól várták. A lista azonban nem mellékel bizonyítékokat. - L. B.) A nemzetbiztonsági és rendõrségi gyanú szerint viszont Szaúd-Arábiából rendszeresen érkeztek pénzek a Bartók Béla útra, amelyeket azonban a vezetõség vagy elnyelt, vagy fundamentalista csoportok támogatására fordított. "Ez egyszerûen agyrém. Soha nem volt titok, honnan érkezik a pénz hozzánk, a magyar hatóságok minden mozgásról értesültek. Pontosan ismerik a pénzek útját, ezért nem értem, hogyan ülhettek fel a lehetetlen vádnak" - utasította el a vádakat a szóvivõ. Tayseer doktor letartóztatása, a nemzetbiztonsági és rendõrségi vizsgálat, illetve az IE szerint tendenciózus sajtócikkek mögött a szervezet szóvivõje az iszlám és annak egyháza - közelebbrõl meg nem nevezett - ellenségeit véli felfedezni. E történetben a Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösséget Ferenci csak eszköznek tekinti.

A két meghatározó mozlim szervezet vezetõinek torzsalkodása mögött mások inkább egyszerû versenyt vélnek felfedezni, ahol a játszma arról szól, kié legyen a "piac": vagyis kihez járjanak a hívõk, hova áramoljon a támogatás, és ki építhessen majd a késõbbiekben mecsetet. Aligha vitatható, hogy Bolekéknek jól jött az Iszlám Egyház egyik vezetõ személyiségének bezsuppolása, ugyanakkor az ellenlábas esetleges besározódása nem jelenti automatikusan azt, hogy a hazai mozlimok éppen a Róbert Károly körúti MIK felé vennék az irányt.

Linder Bálint

Elõítéletek és vallásbéke

A török hódoltság és a keresztény hagyományok miatt a társadalmi megítélésben árnyalatnyi hendikeppel induló magyarországi iszlámot a nyugati világ elõítéletei is sújtják. Hazai mozlim vezetõk szerint a magyar társadalom visszafogottan reagált ugyan az iszlám fundamentalizmus rémtetteire, de gyanakvás és feszültség máig érzékelhetõ. "Az elõítéleteket a Tayseer-ügy médiavisszhangja csak növeli. A rosszindulatú és pánikkeltõ cikkek ellenére azonban szerencsére a magyar lakosság körében nincs kitapintható gyûlölet, ami viszont nem mondható el bizonyos hivatalos szervekrõl és a sajtóról" - ostorozta a felelõsöket Ferenci Demeter. A Magyarországi Mozlimok Egyházának vezetõje meglehetõsen sötéten látja a helyzetet. "Ezek a cikkek nemcsak nekünk, de a társadalmi békének is ártanak, felkorbácsolják az indulatokat. A mozlimok - fõleg a nõk, mert hagyományos öltözetük miatt elsõsorban rajtuk látszik, hogy az iszlámot követik - lassan nem szívesen mennek az utcára. Én például féltem a feleségemet" - jellemzi közössége és saját lelkiállapotát Sulok Zoltán.

Az iszlám szervezetek társadalmi elfogadottságuk növelésén fáradozva igyekeznek elébe menni a problémának, amiben segít, hogy hitük iránt élénk kíváncsiságot is tapasztalnak. "A Történelemtanárok Egyesületével közösen õsszel rendezzük meg középiskolások számára a Mit tudsz az iszlám világról? országos vetélkedõsorozatot, nemsokára pedig mozlim cserkészcsapatot szervezünk" - nyilatkozott az ifjúság bizalmának elnyerésére szõtt ambiciózus terveikrõl Eduaro Rózsa-Flores, a MIK alelnöke, aki hozzátette: az általuk a keresztény és zsidó felekezetekhez nemrégiben eljuttatott "iszlám béke chartája" kifejezetten kedvezõ fogadtatásra talált.

"Járjuk az országot, próbáljuk eloszlatni az elõítéleteket, megmutatjuk magunkat. Szerencsére nagy az érdeklõdés: legutóbb Kalocsán a mûvelõdési ház tele volt emberekkel. A pécsi egyetemen is gyakran megfordulunk, ahol elõadásainkon mindig tömve van az elõadó" - számolt be az Iszlám Egyház eredményeirõl Ferenci Demeter. A Magyarországi Mozlimok Egyháza is aktivizálta magát a vallásközi párbeszédben: rendszeres kapcsolatot tartanak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottságával, nemrég pedig az International Association of Religious Freedom 33. budapesti világkongresszusán vettek részt.

Magyarországi mozlim vezetõk szerint a magyar történelemoktatás is ludas lehet abban, hogy a közvélemény számára úgy tûnik: az iszlám gyökértelen a magyar ugaron, és csak néhány évtizede kapaszkodott meg nálunk. "Arról alig esik szó, hogy a honfoglalással sok mozlim érkezett ide velünk, akik bátran kivették a részüket a kalandozásokból, emellett Árpád-házi királyaink hûséges katonái és pénzverõi voltak. A magyar parlament az iszlámot már 1916-ban törvényesen elismert vallásnak deklarálta" - mutatott rá Bolek Zoltán.

Magyar tálibok

Bolek Zoltán szerint több száz olyan szélsõséges mozlim él Budapesten és vidéken, akik a nyugati világot az iszlám ellenségének tekintik. "Nem szervezettek, nem igazán aktívak, inkább eszmei síkon harcolnak. De akadnak köztük tettre kész emberek is: tudunk olyan magyarokról, akik Afganisztán bombázásakor az amerikaiak ellen akartak harcolni. Szerencsére hamar véget ért a háború, különben Guantanamón most magyar tálibot is õriznének." Ferenci Demeter kategorikusan cáfolja, hogy mecsetüket vallási fanatikusok is látogatnák. "Ez nevetséges és felháborító. Itt soha semmilyen összeesküvés nem volt, és nem is lesz, és szélsõséges megnyilvánulások sem hangoznak el." "Aki hozzánk betér imádkozni, nem faggatjuk, honnan érkezett, kicsoda-micsoda, ahogy más vallásokban sem veszik elõ a templomba betérõ híveket" - mondta errõl Sulok Zoltán. Értesüléseink szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal mind a három szervezetet szemmel tartja: ott vannak a nagyobb rendezvényeken, idõnként kihallgatnak néhány hazai mozlim vezetõt - és az aktagyártás során valószínûleg gyakran ásnak ennél mélyebbre is.

Neked ajánljuk