„Az fájt a legjobban” – megszólalt a Nemzeti színésze

  • narancs.hu
  • 2024. július 10.

Belpol

A novemberben Szász Júliával együtt megsérült Horváth Lajos Ottó tisztázta, mit kapott eddig, és mit nem.

Eddig nem akart beszélni a balesetükről, abban a reményben, hogy sikerül korrekt módon megegyezni a színházzal a kártérítési ügyükben, de most a nyilvánossághoz fordult Horváth Lajos Ottó színművész.

Azt állítja, hogy fals adatokat közölt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója arról, milyen összegeket kaptak Szász Júliával a baleset után. 

Horváth Lajos Ottó szerint jellemző, hogy a Nemzeti Színház jogtanácsosa külön figyelmeztette az ő ügyvédeit arra, hogy az ügyben minden irat, levelezés és minden ajánlat bizalmas. A színházvezetés teljes diszkréciót kért az egyezség érdekében.  

Közben viszont „az évadzáró társulati ülésen nagy nyilvánosság előtt, a társulat jelenlévő tagjaihoz szólva, a nekem állítólagosan folyósított gáláns összegekről beszélt az Igazgató Úr. Nem először és nem egyszer teljesen fals és valótlan adatok jelentek meg a Nemzeti Színház igazgatójának részéről azon összegekről, amelyeket a baleset kapcsán állítólagosan kaptam, kaptunk. Kényszerhelyzetbe kerültem, így el kell mondanom, hogy az egyértelműen maradandó fogyatékossággal (sajnos ennek megítéléséhez nem kell egy évet várni!) járó balesetem kapcsán milyen összegeket kaptam, és legfőképpen kitől” – írja a színész.

Felsorolja, kapott kétszer 701.100 forint gyorssegélyt a Nemzeti Színháztól, 765 850 forint támogatást a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, 1 millió forint jogcím nélküli előleget a munkáltató felelősségbiztosítójától, 136 000 forintot a színház csoportos biztosításából, 780 000 forintot a Színházi Dolgozók Szakszervezetétől és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettől, havi 130 000 forintos részletekben, és havi 271 700 forint, a felmondásáig összesen 1 901 900 forint táppénzt, amely viszont nem kártérítés.

Az, hogy a biztosítótól 2,4 milliós ajánlatot kapott volna, nem igaz, nagy legalábbis erről az ajánlatról nem tájékoztatták őt, sem a jogi képviselőit. 

„Egyébként én végig a munkáltatómmal szerettem volna kapcsolatban lenni, vele megegyezni, és nem a biztosítóval. Vidnyánszky Attila Igazgató Úr nyilatkozatában leszögezte, hogy jogi képviselőim a személyes megbeszélés során a teljes körű egyezségi ajánlat összegét megjelölték, arra ők ott, rögtön, a Nemzeti Színház nevében ellenajánlatot tettek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jogi képviselőim ajánlatára sem ott, sem azóta konkrét, számszerű válasz nem érkezett” – szögezi le a színész.

Visszautasítja azt a sejtetést, amely szerint őt és Szász Júliát bármilyen politikai erők befolyásolnák: „A sérüléseimen túl az fájt a legjobban, hogy Igazgató Úr engem a saját balesetemért is felelőssé tett – noha ennek megítélése az igazságszolgáltatás és nem az ő feladata. A büntetőeljárásról eddig kevés szó esett, de mindenki figyelmébe ajánlom a Fővárosi Főügyészség közleményének ezen részeit: »A nyomozás adatai alapján az ügyészség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a sértettek sérülésének oka az volt, hogy a színházi díszletelem az előadások biztonságos lebonyolítására nem volt alkalmas.« Illetve: »Az ügyészség nyomozati utasításokat adott arra nézve, illetve annak érdekében, hogy a vonatkozó foglalkozási szabályok és az azok betartásáért felelősök teljeskörűen tisztázásra kerüljenek. Ezek végrehajtása után lehet majd csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy pontosan mely szabályok megsértéséért, és kit, vagy kiket terhelhet a megalapozott gyanú.«”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.