„Az fájt a legjobban” – megszólalt a Nemzeti színésze

  • narancs.hu
  • 2024. július 10.

Belpol

A novemberben Szász Júliával együtt megsérült Horváth Lajos Ottó tisztázta, mit kapott eddig, és mit nem.

Eddig nem akart beszélni a balesetükről, abban a reményben, hogy sikerül korrekt módon megegyezni a színházzal a kártérítési ügyükben, de most a nyilvánossághoz fordult Horváth Lajos Ottó színművész.

Azt állítja, hogy fals adatokat közölt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója arról, milyen összegeket kaptak Szász Júliával a baleset után. 

Horváth Lajos Ottó szerint jellemző, hogy a Nemzeti Színház jogtanácsosa külön figyelmeztette az ő ügyvédeit arra, hogy az ügyben minden irat, levelezés és minden ajánlat bizalmas. A színházvezetés teljes diszkréciót kért az egyezség érdekében.  

Közben viszont „az évadzáró társulati ülésen nagy nyilvánosság előtt, a társulat jelenlévő tagjaihoz szólva, a nekem állítólagosan folyósított gáláns összegekről beszélt az Igazgató Úr. Nem először és nem egyszer teljesen fals és valótlan adatok jelentek meg a Nemzeti Színház igazgatójának részéről azon összegekről, amelyeket a baleset kapcsán állítólagosan kaptam, kaptunk. Kényszerhelyzetbe kerültem, így el kell mondanom, hogy az egyértelműen maradandó fogyatékossággal (sajnos ennek megítéléséhez nem kell egy évet várni!) járó balesetem kapcsán milyen összegeket kaptam, és legfőképpen kitől” – írja a színész.

Felsorolja, kapott kétszer 701.100 forint gyorssegélyt a Nemzeti Színháztól, 765 850 forint támogatást a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, 1 millió forint jogcím nélküli előleget a munkáltató felelősségbiztosítójától, 136 000 forintot a színház csoportos biztosításából, 780 000 forintot a Színházi Dolgozók Szakszervezetétől és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettől, havi 130 000 forintos részletekben, és havi 271 700 forint, a felmondásáig összesen 1 901 900 forint táppénzt, amely viszont nem kártérítés.

Az, hogy a biztosítótól 2,4 milliós ajánlatot kapott volna, nem igaz, nagy legalábbis erről az ajánlatról nem tájékoztatták őt, sem a jogi képviselőit. 

„Egyébként én végig a munkáltatómmal szerettem volna kapcsolatban lenni, vele megegyezni, és nem a biztosítóval. Vidnyánszky Attila Igazgató Úr nyilatkozatában leszögezte, hogy jogi képviselőim a személyes megbeszélés során a teljes körű egyezségi ajánlat összegét megjelölték, arra ők ott, rögtön, a Nemzeti Színház nevében ellenajánlatot tettek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jogi képviselőim ajánlatára sem ott, sem azóta konkrét, számszerű válasz nem érkezett” – szögezi le a színész.

Visszautasítja azt a sejtetést, amely szerint őt és Szász Júliát bármilyen politikai erők befolyásolnák: „A sérüléseimen túl az fájt a legjobban, hogy Igazgató Úr engem a saját balesetemért is felelőssé tett – noha ennek megítélése az igazságszolgáltatás és nem az ő feladata. A büntetőeljárásról eddig kevés szó esett, de mindenki figyelmébe ajánlom a Fővárosi Főügyészség közleményének ezen részeit: »A nyomozás adatai alapján az ügyészség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a sértettek sérülésének oka az volt, hogy a színházi díszletelem az előadások biztonságos lebonyolítására nem volt alkalmas.« Illetve: »Az ügyészség nyomozati utasításokat adott arra nézve, illetve annak érdekében, hogy a vonatkozó foglalkozási szabályok és az azok betartásáért felelősök teljeskörűen tisztázásra kerüljenek. Ezek végrehajtása után lehet majd csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy pontosan mely szabályok megsértéséért, és kit, vagy kiket terhelhet a megalapozott gyanú.«”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.