„Működésének ellehetetlenítése senkinek nem állhat érdekében, akinek fontos Magyarország kultúrája”

  • narancs.hu
  • 2017. április 2.

Belpol

Az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete is szolidaritási nyilatkozatot tett a CEU mellett.

Az intézet honlapján ma tette közzé az alábbi nyilatkozatot:

A Közép-európai Egyetem Magyarország egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye, mely magas színvonalú oktatással, nemzetközi oktatói gárdájával, ösztöndíjaival, kiemelkedő kutatási programjaival, konferenciáival, előadás-sorozataival, könyvtáraival nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar egyetemi és tudományos életben. Munkájának megnehezítése, értékének kétségbe vonása vagy esetleg működésének ellehetetlenítése senkinek nem állhat érdekében, akinek fontos Magyarország mai és jövőbeli kultúrája. Elkötelezettek vagyunk az egyetemi autonómia eszméje és gyakorlata mellett, ami egyike Európa legfontosabb kulturális alapértékeinek. Ezért határozottan kiállunk amellett, hogy a CEU működését veszélyeztető törvénymódosítást a magyar Országgyűlés ne fogadja el.

2017. április 2.

Az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének alulírott oktatói

Bartal Mária egyetemi adjunktus
Bengi László egyetemi adjunktus
Bécsy Ágnes egyetemi docens
Bónus Tibor egyetemi docens
Czibula Katalin főiskolai docens
Dánél Mónika egyetemi tanársegéd
Földényi F. László egyetemi tanár
Gintli Tibor egyetemi docens, intézetigazgató
Györffy Miklós professor emeritus
Horváth Iván egyetemi tanár
Imre Zoltán egyetemi docens
Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus
Kulcsár-Szabó Zoltán egyetemi tanár
Laczházi Gyula egyetemi adjunktus
Lengyel Imre Zsolt egyetemi tanársegéd
Lénárt Tamás egyetemi adjunktus
Lovas Borbála posztdoktori kutató
Mezei Gábor egyetemi tanársegéd
Molnár Gábor Tamás egyetemi adjunktus
Orlovszky Géza egyetemi docens
Reichert Gábor egyetemi tanársegéd
Sárdi Margit egyetemi docens
Scheibner Tamás egyetemi tanársegéd
Schein Gábor egyetemi docens
Seláf Levente egyetemi adjunktus
Simon Attila egyetemi docens
Szilágyi Márton egyetemi tanár
Szűcs Terézia egyetemi tanársegéd
Tamás Ábel egyetemi adjunktus
Vaderna Gábor egyetemi adjunktus
Vincze Ferenc tudományos munkatárs
Zsadányi Edit egyetemi docens

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.