Navracsics nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól

  • narancs.hu
  • 2025. február 12.

Belpol

Szerinte az államnak visszavásárlási joga van, de ez túl bonyolult.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól – a közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Della című podcastban beszélt.

A miniszter elmondása szerint a kormányban azt érzékelték, hogy a projekt „egyre inkább távolodik” a megvalósíthatóságtól, veszélybe került a kivitelezése az „elmérgesedő vita következtében”. Egy per évekig elhúzódott volna, ami „magával hozta volna a beruházási környezet romlását” – érvelt a döntés mellett Navracsics Tibor, aki arról is beszélt, hogy

az államnak eladóként visszavásárlási joga van a szerződés szerint.

Arra a kérdésre, hogy élni fognak-e ezzel a joggal, a miniszter úgy válaszolt: ez túl bonyolultnak hangzik. Azzal kapcsolatban, hogy a főváros rendelkezik-e elegendő erőforrással, illetve képes lesz-e menedzselni a beruházást, közölte: „Ez egy nagyon komplex probléma. Van enyhe szkepszisem, hogy ezt meg tudják-e oldani.” Szerinte akár uniós forrásokat is lehetne szerezni Rákosrendezőre mint barnamezős fejlesztésre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.