A Széchenyi család leszármazottja: „Tiborcz István a közvagyonból csinált magánvagyont”

  • narancs.hu
  • 2025. február 12.

Belpol

A fiatal Széchenyi X. Bencét már a kormánypropaganda támadja azért, mert újságírói munkát végzett.

A Válasz Online interjút készített Széchenyi X. Bencével, Széchenyi István leszármazottjával, aki a Direkt36 A dinasztia című filmjében rejtett kamerával jelentkezett Tiborcz István elitklubjába, a Botaniq Budai Klubba. Az interjúban Széchenyi X. Bence azt is elmondta, hogy jelentkezését elfogadták, és felajánlották számára a klubtagságot. Megjegyezte, az is világossá vált számára a felvételi eljárásban, milyen „elképesztő módon érdekli őket [a Tiborcz-klubot] az emberek státusza”.

Széchenyi X. Bence szerint a Tiborcz-félék és környezetük új arisztokratákként tekintenek  magukra: „Szerintem legitimálni akarják magukat – nem is feltétlenül a nyilvánosság, inkább önmaguk előtt. A Tiborcz-félék és a környezetük afféle új arisztokratákként tekintenek magukra, folyton a régi Magyarországról fantáziálnak. Ízléstelenül modern stílusban bár, de kastélyokat újítanak fel. A történelmi nevek viselőinek jelenléte a köreikben arra jó nekik, hogy elhitessék magukkal: ők valójában arisztokraták, nekik ez jár. Ezért kerülhettem volna be én a klubba. A nevem miatt.

Széchenyi X. Bence leszögezte: míg Széchenyi István a magánvagyonából hozott létre közvagyont, addig Tiborcz István a közvagyonból épít magánvagyont. Hangsúlyozta, hogy Széchenyi István kritikus volt az arisztokráciával szemben, mert szerinte elszakadtak a hétköznapi emberektől, és ezt az önzés legrosszabb fajtájának tartotta. Véleménye szerint „Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna”.

Az interjúban Széchenyi X. Bence arról is beszélt, hogy nem nemesként nevelkedett, hanem Cambridge-ben, Massachusettsben nőtt fel, egy lakásban, nem pedig kastélyban. Azt is elmondta, hogy mindkét szülője beszélt magyarul: „Beszélek azért magyarul valamennyire én is, de messze nem tökéletesen, főleg most, hogy már közel két éve nem élek Magyarországon.” A Széchenyi-leszármazott Londonban él, újságíró, és a Guardian már közölte egy cikkét is, amelyben a Mathias Corvinus Collegium korrupciójáról írt.

Széchenyi X. Bencét egyébként a kormánypropaganda egyik szerzője, Veczán Zoltán „a legkisebb magyarnak” nevezte a Mandiner hasábjain azért, mert többek között fényt derített arra, hogy a Tiborcz-féle klubban illegális szerencsejáték is folyhat. Ugyanakkor Tiborcz István ezt tagadta, szerinte csak játékpénzzel játszanak „rekreációs célból”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.