Navracsics Tibor nagy felismerése: „Úgy beszélünk Európáról, mintha nem lennénk a részei”

  • narancs.hu
  • 2017. november 11.

Belpol

Az uniós biztos szerint kevésbé kellene érzékenynek lennünk a vitákban.

„Azt figyeltem meg, hogy sokszor Magyarországon úgy beszélünk Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha mi magyarok nem Európa részei lennénk, és egy külső hatalommal folytatnánk veszekedést” – mondta Navracsics Tibor európai uniós biztos pénteken Kecskeméten, a ’Párbeszéd a polgárokkal’ nevű lakossági fórumon.

„Márpedig Magyarország Európa alapvető része. Magunkat kis országnak szoktuk tekinteni, de közepes ország vagyunk, meghatározó erővel az oktatás, a kultúra, és még a tegnapi eredményt is figyelembe véve a sport területén is. Gazdasági mutatókat tekintve is jól helytállunk, erőn felül teljesítünk, de nem Európa nélkül, és nem Európa ellenében” – folytatta a baon.hu beszámolója szerint.

A volt közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint kevésbé kellene érzékenynek lennünk az EU-val folytatott vitáinkban, kötelezettségszegési eljárásból sincs kirívóan sok Magyarországgal szemben. Navracsics prognózisa szerint egy hozadéka ugyanakkor lehet az előtérbe került megosztó témáknak, 2019-ben minden tagállamban nagyot nőhet a részvételi arány az európai parlamenti választásokon.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.