Nem akarnak beengedni újabb marhatetemeket a bábolnaiak

  • narancs.hu
  • 2025. április 16.

Katasztrófa

Azt tervezik, összebilincselve, láncban állják el a teherautók útját. Egyelőre nincs hír a ragadós száj- és körömfájás betegség újabb felbukkanásáról.

„Nem akartam katódgyárat, nem akartam dögöket. Mindkettő lett. A fejünk fölött döntenek mindenről” – ezt mondta egy ácsi lakos Bábolnán, a szerdai lakossági fórumon a Telex tudósítása szerint. 

A gyűlést azért tartották, mert a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tömegeit – Kisbajcsról, majd Darnózseliről és Dunakilitiről is, összesen 5200 tetemet – a település határában temették el a hatóságok. Erről előzetesen nem értesítették, és menet közben sem tájékoztatják a helyieket. Ők féltik az ivóvizüket, az egészségüket, attól is tartanak,  az ingatlanjaik értéküket veszítik.

A fórumon Horváth Klára bábolnai polgármester arról beszélt, hogy miként a település lakói, az önkormányzat is hiába kért rendes tájékoztatást, így nyilván nem tudott válaszolni a helyiek kérdéseire. Most aláírásgyűjtés kezdődött, a bábolnaiak így szeretnék kinyilvánítani akaratukat, hogy harmadszor – ha megint felbukkanna valahol a betegség – már ne hozzájuk vigyék a leölt, elpusztult állatok tetemeit. A fórumon fogadkoztak, hogy

ha még egy szállítmány érkezik, összebilincselik magukat és a kamionok elé állnak, nem engednek be több marhatetemet.

A választókerület országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit nem vett részt a gyűlésen. Horváth Klára polgármester elmondta, ő hívta a képviselőt telefonon, és elmondta neki, hogy „szarrá tették” a települést. Czunyiné ezen megdöbbent, azt mondta, Horváth Klárától nem szokta meg ezt a hangnemet. A polgármester azt felelte, hogy most így érez. 

A bábolnai fórumon elhangzott, az állam három monitoringkutat tervez fúrni a település határában, hogy ezzel figyeljék a vízadó réteg tisztaságát. Az azonban nem derült ki, mi történik, ha e kutak valamelyikéből vett minta pozitív lesz. Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés kormánypárti elnöke jelen volt a gyűlésen. Elnézést kért azért, hogy a legutóbbi fórumra nem ment el. Azt mondta,

„imádkozzunk, hogy még egyszer ne történjen kitörés, de ha így is lesz, akkor sem kerülhet ide több állat”.

Bábolnán a helyi képviselő-testület rendkívüli ülésen határozatban tiltakozott április 8-án az ellen, hogy a Darnózselin és Dunakilitin leölt 3500 marhát is ott ássák el. Másnap az állami szervek zártkörű megbeszélésre hívták Bábolna, Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap, Nagyszentjános önkormányzati vezetőit. A bábolnaiak úgy érezték, nem kaptak megnyugtató válaszokat, ezért egy hete félpályás útlezárással tiltakoztak. Közben már hordták a leölt marhákat a teherautók, és dögszag is terjedt a közelben, az M1-es autópályán közlekedők is érezhették a 90-95-ös kilométernél.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.