Mészáros Lőrinc zárt tárgyalást szeretne a Fekete-Győr elleni perben

  • narancs.hu
  • 2021. július 6.

Belpol

A Momentum elnöke szerint, ha Mészáros büszke a teljesítményére, mondja ki, hogy nem tartja magát strómannak.

"Pár hónapja jelentett fel Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc, mert több interjúban határozottan beszéltem arról, hogy egy normális jogállamban fideszes bűntársaival együtt nem úszhatná meg a felelősségrevonást. A bíróság akkor nekünk adott igazat, az elsőfokú ítélet szerint Mészárosnak tűrnie kell, hogy a 2022 utáni elszámoltatásáról beszélünk, és nem bűncselekmény, hogy bűnözőnek neveztem" - írja Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje a Facebook-oldalán.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Mészáros Lőrinc rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést Fekete-Győr András ellen, mert a Momentum elnöke többször is bűnözőnek nevezte. Mészáros kifogásolta például, hogy Fekete-Győr azt mondta a 444.hu-nak adott interjújában, hogy:

  • „A felcsúti per az Orbán-rendszer politikai és gazdasági felépítőinek, ha úgy tetszik a rendszer fő bűnöseinek a pere lesz. Politikusok és oligarchák ülnek majd a vádlottak padján. Magyarország kontra Orbán, Mészáros, Rogán és társaik.”
  • „Nem tudom, hogy melyik pártra szavaznak, de azt tudom, hogy nekem személyesen is több olyan bizalmas beszélgetésem volt, akár ügyészségen dolgozóval, nyomozóval, sőt titkosszolgálati szakemberrel is, akiktől megnyugtató információkat kaptam arról, hogy lesz jogalap Mészáros Lőrinccel és társaival szemben fellépni.”   
  • „Attól függ, hogy a nemzeti nagytőke melyik szegmensét nézem. A NER által felhizlaltat? Mészárost? Tiborczot? Szíjj Lászlót? Mert velük semmi dolga nincs a Momentumnak, azon túlmenően, hogy az új kormány bíróság elé fogja őket állítani. Azok viszont, akik az elmúlt évtizedekben Magyarországon gazdasági pozíciót építettek ki, és értéket teremtettek, ők az új magyar kormány partnerei lesznek a jövő Magyarországának felépítésében is.”

Emellett Mészáros sérelmezett több más megszólalást is a Momentum elnökétől.

Ahogy Fekete-Győr írja: "Mészárosék ezt a döntést nem tudták elviselni, ezért fellebbeztek a döntés ellen, az ügy pedig másodfokon folytatódik. Én állok elébe, nem fogom visszavonni a kijelentéseimet. A büntetőfeljelentés sikertelensége nem szegte kedvét, Mészáros polgári pert is indított ellenem, ahol elégtételt követel. Nem tudni, miben reménykedik, de egy valami biztos: az általa indított perben a nyilvánosság kizárását kérte." Majd a politikus hozzáteszi, vajon mégis mitől félnek, ha annyira biztosak az igazukban?

"Természetesen mi nyílt tárgyalást kezdeményezünk, mert semmi félnivalónk a nyilvánosságtól. Sőt, ha Magyarország leggazdagabb embere ilyen büszke a saját teljesítményére, vegyen részt ő is személyesen a nyílt tárgyaláson, és mondja ki, hogy nem tartja magát strómannak!" - zárja a posztját Fekete-Győr.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.