„Az országos politika villámai csapkodnak a fejünk felett” – mondta Karácsony Gergely a Republikon Intézet hétfői kerekasztal-beszélgetésén. A Budapest két tűz között című konferenciát felvezetve Horn Gábor felidézte, hogy nem ez az első alkalom, hogy egy polgármesternek nincs többsége vagy hogy politikai értelemben „kezdők” ülnek a közgyűlésben.
A kerekasztal-beszélgetésre az összes párt frakcióvezetőjét meghívták, de Szentkirályi Alexandra (Fidesz), Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) és Ordas Eszter (Tisza Párt) nem jött el. Így a beszélgetésen csak Baranyi Krisztina (MKKP), Barabás Richárd (Párbeszéd) és Szaniszló Sándor (DK) vett részt.
Karácsony Gergely főpolgármester részéről időszűke miatt csak egy rövid felszólalásra futotta. Arról beszélt, hogy a magyar ellenzéki politika nagyon megváltozott az elmúlt évben, és ez a Fővárosi Közgyűlésben is látszik: a Fidesz mindenre nemmel szavaz, így a tízfős Tisza-frakció nélkül nem tudnak döntéseket hozni.
„Azt érzem, hogy a két legnagyobb frakció, a Fidesz és a Tisza Párt szempontjából a Fővárosi Közgyűlés valójában egy csatatér, ahol nem a Budapesttel kapcsolatos vitákat kell megbeszélni, hanem a ’26-os parlamenti választásra kell muníciót gyűjteni”
– mondta Karácsony, példaként említve, hogy a fideszes média csak a Fidesz „ostoba és végtelenül káros” drogstratégiai javaslatáról kérdezi az ellenzéki képviselőket, amit „nagyon helyesen” a Tisza sem szavazott meg. „Miközben itt van egy város egy gazdasági válság mélypontján, egy kormányzati sarcpolitika áldozataként (...), az országos politikai villámok csapkodnak a fejünk felett, és húsz képviselő nap mint nap egy másik mozit néz.”
Karácsony azt is hozzátette, hogy „van benne megértés”, mert a Tisza nélkül nem lehet kormányt váltani, Ordas Eszter pedig konstruktív partner, ha nem országos vetületű ügyekről van szó. „Elfogadtunk egy nagyon jelentős parkolási reformcsomagot” – hozta pozitív példaként a főpolgármester.
Budapest legsúlyosabb problémai azonban nem a „belső működésből” – a közgyűlési többség hiányából, a főpolgármester-helyettes megszavazása körüli patthelyzetből – származnak, hanem abból, hogy „nincsen pénze”. „Megpróbáljuk a jog eszközeivel a város forrásait megvédeni” – mondta Karácsony, aki emlékeztetett, hogy alaptörvény-ellenes intézkedéseket vár tőlük a kormány. A főpolgármester óvakodott attól, hogy hamarjában következtetéseket vonjunk le a működéssel kapcsolatban, a Kutyapárt bejutását például a színes közgyűlési összetétel pozitívumának tartja. Ez a kor amúgy is olyan, amikor az összetett, globális nehezen megoldható problémákra a politika leegyszerűsítő válaszokat ad.
Budapest, ahol az adók 94-96 százalékát elviszi a központi költségvetés
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Karácsonynál pesszimistábbnak látja a Fővárosi Közgyűlés helyzetét: a pártpolitikai versengés nem fog jót tenni egy olyan városnak, amelynek az elmúlt öt évben is komoly finanszírozási gondjai voltak. Fontos problémának tartja, hogy nincs főpolgármester-helyettes, hiszen amennyiben nem állnak fenn a törvényes működés feltételei, „a Fidesz által vezetett kormányhivatalnak” joga van kinevezni főpolgármester-helyettest, költségvetést alkotni, és „ha ez nem következik be, akkor a magyar parlament feloszlathatja a Fővárosi Közgyűlést is”.
Baranyi szerint az is baj, hogy
a fővárosi választók 70 százaléka ellenzéki, a közgyűlés mégsem tud erőt felmutatni a kormánnyal szemben: „Hiába állunk oda a kormány elé, látszik a mi állapotunk, tesznek a fejünkre.”
Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetője, a XVIII. kerület polgármestere szerint 89 milliárd forintos szolidaritási adót akarnak behajtani Budapesten „akkor is, ha alapvető szolgáltatások nem fognak működni”, az uniós források pedig „jogosan” elapadtak. „Működik a főváros, mert hálistennek a főpolgármester úrnak erős jogosítványai vannak, hogy akár el tudjon járni egyedül is.” Sára Botond, a kormányhivatal ún. főispánja pedig tud még rontani a helyzeten.
Barabás Richárd volt újbudai alpolgármester, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint pedig Budapest „az ország kulturális-gazdasági erőtere”, 35 százalék körüli részesedése van az ország GDP-jéből, míg az adók 94-96 százalékát elviszi a központi költségvetés. A párbeszédes politikus felvetette, aggasztja, hogy a Tisza „megnyerte a választást” a fővárosban, de „nem hajlandó vezetni”, és ez felvet kérdéseket 2026-tal kapcsolatban is. „De Magyar Péter kormányváltó hangulatot teremtett, üsse kő.”
Lehetőség a Közgyűlés feloszlatása?
Szaniszló nem gondolja, hogy a Tisza előrehozott választást akarna Budapesten: „ők 2026-ra néznek”, nem a várost akarják vezetni, hanem az országot. Barabás szerint a Fidesz érdeke sem az, hogy új választás legyen, ahol a fideszes jelölt csak negyedik Karácsony, Vitézy, és „egy képzeletbeli tiszás jelölt” mögött. Baranyi azonban mást gondol. A Fidesznek alapvető érdeke, hogy megmutassa, „milyen az, amikor az ellenzék vezet valamit”, és ha a Közgyűlés nem működik, az jól illusztrálná a kormánypárt állításait. „Most van egy olyan helyzet, amikor a legnagyobb frakció miatt működésképtelen a főváros” – és hozzátette: most jön a költségvetés, aminek a kérdésében kisebbségben van Karácsonynak.
„A Tisza pedig, mint a tűztől, úgy fél minden határozott véleménynyilvánítástól, hiszen ott hibázni lehet.”
Egy előrehozott választás a Tiszának ártana Barabás szerint, hiszen a választók azt látnák, hogy miattuk volt működésképtelen a Közgyűlés. „Lehet, hogy most már Facebook-oldalakról szavazunk, és nem politikai ideológiákról” - vélekedett Barabás, de a Tiszának nincs víziója, nekik meg igen.
Anyagi kényszerpályán Budapest
A beszélgetés újra és újra visszakanyarodott a fővárost érintő elvonásokra. Szaniszló Sándor arról számolt be, hogy a XVIII. kerület eddig 5-7 milliárd forintot veszített el a szolidaritási adó miatt. De az új költségvetési tervezetben így is benne lesz a szemétszállítók béremelése, a BKK 169 milliárdos kerete, járműbeszerzések költsége, a fiatalok albérlettámogatása és a független színházak támogatása: „56 olyan tétel, amely alapvető fontosságú”.
Baranyi Krisztina előrevetítette, hogy a Tisza feltételhez köti a költségvetés elfogadását – akár „lehetetlen” feltételhez is. Ő meg fogja szavazni a költségvetést, mert ennél jobbat most nem tud alkotni a várost. „Nagyon-nagyon szorongva nézek a jövő szerdai ülés elé.” A ferencvárosi polgármester szeretné, hogy Mester utcát – ez 2,2 milliárdba kerülne – és bontsák el a balesetveszélyes, elöregedett felüljárót Népligetnél. „Ehhez képest arról vitatkozunk, hogy legyen-e BKK rendészet, és leengedjük-e a hajléktalanokat az aluljárókba télvíz idején.” Szaniszló Sándor itt megjegyezte, hogy a felüljárót nem szabad elbontani, de a Mester utca felújítását meg fogja szavazni.
Végül a három közgyűlési tag arról beszélt, milyen célok mozgatják őket a következő öt évben. Baranyi Krisztinának a közgyűlés egybentartása és a túlélés a cél, a Mester utcai felújítással kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az már meg van tervezve, csak meg kellene valósítani. „Nekünk a város a legfontosabb, nem a parlamenti választások. Csak egy normális működést szeretnénk.”
„Maradjon meg Budapest szabadnak”
– mondta Szaniszló, ez toleranciát, megbecsülést jelent. „A szerencse fiai vagyunk, hogy itt élhetünk, hát még ha normális kormányunk lenne.” Karácsony Gergelynek azt üzente, hogy a Nagykörúton túli fejlesztéseket is tartsa szem előtt. Nagyon rossznak tartja a budapesti utak állapotait, és felemlegette a Bajnai-kormány 1+1 forintos konstrukcióját (amikor a főváros útfelújításra félretett pénzéhez ugyanannyit tett hozzá a kormány), de elismerte, hogy ezzel a kormánnyal így nem lehet együttműködni.
Barabás Richárd még a két új metróvonalat hiányolna a városból, és sürgeti a Nagykörút felújítását. „Arra pedig csak álmaimban tudok gondolni, hogy mi lenne, ha az ellenzéki kerületek összedobnának egy kétmilliárdos kulturális alapot.”
