Nem fizetnek a civilek

  • narancs. hu
  • 2018. szeptember 17.

Belpol

Nem fizetik be a különadót a civilek.

A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International nem fog bevallást készíteni, és nem fogja befizetni a hétfői határidőig a bevándorlási különadót.

A nyáron elfogadott törvény szerint 25 százalékos különadót kell fizetni minden olyan támogatás után, ami „bevándorlást segítő tevékenységet” vagy „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységét” támogatja anyagilag. A törvény hatálya alá eső szervezeteknek ma estig kellene bevallani és befizetni a különadót.

Az Amnesty emberi jogi szakértője, Demeter Áron az RTL Klub vasárnap esti híradójának úgy nyilatkozott, hogy vannak olyan szervezetek, mint mondjuk az Amnesty International, ami azért kampányol, hogy Magyarországon emberségesebben bánjanak a menekültekkel és menedékkérőkkel. Mások jogi segítséget nyújtanak menekülteknek és menedékkérőknek, de alapvetően senki nem dolgozik azért, hogy a bevándorlást elősegítse. Így rájuk nem vonatkozik a jogszabály.

A Magyar Helsinki Bizottság is úgy véli, hogy rájuk nem vonatkozik a jogszabály. A civil szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf szerint ez nem is egy adófajta, hanem a kormány véleményével nem egyező véleményekkel szemben kiszabott sarc.

A Migration Aidnél – amelyik pont az adó miatt párttá alakul és már adományokat sem fogad – azt mondták, hogy még nem találtak olyan ügyvédet, aki meg tudta volna mondani, hogy rájuk vonatkozik-e a jogszabály. Éppen ezért kérdéseikkel a NAV-hoz fordultak, azonban választ a mai napig nem kaptak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.