Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság az MSZP természetes tavakról szóló népszavazási kérdéseit

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 24.

Belpol

Az MSZP közlése szerint a párt minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog, így "előbb-utóbb lesz népszavazás" a természetes tavak hozzáférhetőségéről.

Három kérdésben kezdeményezett népszavazást az MSZP a természetes tavakról. Ezek egyikét sem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Az első arra vonatkozott, hogy a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen (belépő)díjat fizetni.

Az NVB tagjainak többsége – 6:5 arányban – úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítását célozza, arról pedig nem lehet népszavazást tartani. Az NVB többsége egyetértett abban, hogy az önkormányzatok alaptörvényben biztosított tulajdonosi joggyakorlását korlátozná, ha a sikeres népszavazás után nem szedhetnének belépési díjat. A strandok kérdése helyi közügy, a választópolgárok a képviselő-testületen keresztül vagy helyi népszavazással jogosultak dönteni benne, egy országos népszavazásnál azonban épp a helyi választópolgárok lennének kisebbségben és kizárva a döntésből, hogy a területükön lévő ingatlannal hogyan rendelkezzenek – állapította meg az NVB.

A második kérdés arról szólt, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1. napján fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat.

Az NVB 7:4 arányban ezt a kérdést sem hitelesítette, többek között arra hivatkozva, hogy a változtatási tilalomról az önkormányzatok, az építési tilalomról pedig a kormányhatározat alapján az önkormányzatok és állami hatóságok dönthetnek, nem pedig az Országgyűlés. Országos népszavazást márpedig csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Emellett egy eredményes népszavazás után legkorábban 2021-ben tudna jogszabályt alkotni az Országgyűlés, vagyis felmerül a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközés is. Az NVB szerint a kérdésben azért sem lehet népszavazást tartani, mert korlátozná a helyi önkormányzatok tulajdonhoz való jogát, amit az alaptörvény garantál.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat.

Az NVB 6:5 arányban úgy döntött, ez a kérdés sem hitelesíthető, részben a korábbi kérdéseknél már ismertetett érvek miatt, részben pedig azért, mert az elidegenítési tilalmat csak egy jog biztosítására lehet bejegyezni, a biztosított jog fennállásának időtartamára, ebben az esetben azonban nem tudható, mi az elidegenítési jog korlátozásának az alapja.

Az NVB határozatai nem jogerősek, 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani ellenük a Kúriához.

Az MSZP közlése szerint a párt minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog, így "előbb-utóbb lesz népszavazás" a természetes tavak hozzáférhetőségéről.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.