Bár a legmagasabb szintű megtiszteltetésnek számít az ovális irodai találkozó, Orbán Viktort utolsóként hívták meg a közép-európai vezetők közül, amióta Donald Trump az elnök.
Egyébként Orbán 1998-ban járt utoljára viziten az amerikai elnöknél, amikor Bill Clintonnal találkozott – emlékeztet a The New York Times és a Politico összefoglaló cikke a Trumppal való találkozás alkalmából. Bár 2001-ben találkozott Dick Cheney-vel, George W. Bush, majd Obama is elutasította Orbánt, mint miniszterelnököt.
Több mint húsz éve Orbán még egészen más politikus volt – jegyzi meg a lap, felidézve, hogy azóta bizony centrista politikusból jobboldali nacionalista lett, aki a demokratikus elvekre fittyet hányva az etnikai homogenitást helyezte előtérbe, miközben az amerikai befolyás helyett Oroszország és Kína felé nyitott.
| ||
Hogyan látják Washingtonból Orbánt?
"Ő egy olyan személy, akit Trump nagyon szoros figyelemmel nyomon követett" – mondta Steve Bannon még 2017-ben Orbánról.
Bár kétségtelen, Orbánhoz Trump politikája bizonyos szempontokat tekintve még közel is áll, közismert: a bevándorláshoz, migrációhoz való viszonyulásuk hasonló. Trumpot mégis többen figyelmeztették és felkészítették a magyar és közép-európai helyzettel kapcsolatban. A szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch például arra hívta fel a figyelmét, hogy Magyarország demokratikus pályája igencsak lejt. Éppen ezért az USA közép-európai hatása fontos szerepet játszhat.
Ugyanakkor senki sem felejti el Washingtonban, milyen, a nemzetközi politikát is érintő döntéseket hozott az elmúlt években Orbán. Szakértők szerint éppen ezért a találkozó még csak véletlenül sem értelmezhető jutalomként vagy megerősítésként. Ez csupán egy kísérlet arra, hogy meggyőzzék Orbánt, vásároljon amerikai fegyvereket, és fektessen nagyobb hangsúlyt az amerikai külpolitikai szempontokra, ha már eddig nem sikerült ez irányú törekvéseket tennie.
Vágyott vizit
A cikkben megszólaló Simonyi András azt hangsúlyozza, hogy butaság, nonszensz elképzelés azt feltételezni, hogy Orbán és Trump között bármiféle közös nevező lehetséges. A jelenleg akadémikusként tevékenykedő egykori NATO-nagykövet arra emlékeztet, Orbán két és fél éve akarja már ezt a vizitet. Nagyon akarta, végre összejött. De Simonyi szerint mindez a hosszú távú amerikai érdekekről szól, nem Orbán elismeréséről, még akkor sem, ha kívülről – főleg, hogy az előző elnök, Barack Obama nem volt hajlandó fogadni a magyar miniszterelnököt, sőt, több alkalommal kritizálta – nagyon úgy fest, a kormányfő elérte, amit akart: Orbán kezet foghat az elnökkel az ovális irodában.
| ||
A The New York Times felidézi, hogy bár Trump többször szívélyesen beszélt Putyinról, tanácsadói aggodalmukat fejezték ki Oroszország és Kína magyarországi és közép-európai befolyása miatt. A lap példák sorát hozza, miként mutatkozott ez meg. A felsorolásban szerepel az az eset is, amikor az Orbán-kormány az amerikaik segítségével elfogott orosz fegyverkereskedőket Oroszország kezére adta ki az USA helyett, vagy hogy diplomáciai mentességet adott egy enyhén szólva érdekes orosz banknak. De a cikk említést tesz arról is, hogy az amerikaiak szeretnék elérni: Orbán állja útját a Huawei terjeszkedésének, ne tegye lehetővé, hogy a magyarországi 5G-s a kínai cég építse ki.
Amerikai szakértők szerint a találkozó kevéssé fogja befolyásolni a magyar politikát. Orbán csupán állami vezetők hosszú sorához csatlakozik majd Vlagyimir Putyintól Mohammed bin Salmanon és Rodrigo Duterten át Abdel Fatah el Sisiig, akiknek Trump csupa pozitív dolgot mondott már, anélkül, hogy bármi érdemi történt volna.
A Fehér Ház egyik tisztségviselője a Politiconak nyilatkozva elmondta, hogy Trump izgatott az Orbánnal való találkozó miatt. Mert az amerikai elnök szeret külföldi vezetőket fogadni.
Diadal-e a diadal
A National Public Radio Anne Applebaumot kérdezte arról, miként vélekedik a Trump-Orbán találkozóról. Applebaum szokás szerint keményen fogalmazott. Szerinte Orbánról az a legfontosabb információ, hogy véget vetett Magyarországon a demokráciának. "Ez egy olyan ország, amely '89-ig része volt az orosz blokknak, néhány évtizedig demokráciaként működött, majd ennek vége lett."
A The Washington Post szerzője szerint Magyarországon nincs független média, az igazságügyi rendszer korlátozott, az ellenzéki pártokra mindenféle nyomást gyakorolnak, esetenként a létezésük is kétséges, a választásokon csalás történt, hogy a kormányzó párt hatalmon maradjon.
A Pulitzer-díjas újságíró úgy fogalmazott, hogy Orbán Putyin követe, aki elszigetelte magát a nyugati közösségben, feldühítette az európai vezetőket, de még az USA-t is, pedig nemrég még kiváló volt az USA és Magyarország kapcsolata.
Applebaum szerint ez a mostani találkozó diadal Orbán Viktor számára, mert felmutathatja otthon, hogy lám-lám, minden a legnagyobb rendben, baráti viszony van Magyarország és az Egyesült Államok között.
