„Nem lehet az oroszokkal olyan szerződést aláírni, amelyet 10 évre titkosítanak.”
„Nem ésszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt, és egyben lehetőséget.”
A fenti mondatok mindegyikét Orbán Viktor mondta. Igaz, az egyiket 2008-ban, a másikat pedig már 2017-ben. Jól mutatják azonban, hogyan változott meg Orbán oroszokhoz fűzödő viszonya az elmúlt években, és hogyan lett teljesen megszokott, hogy a magyar miniszterelnök évente találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Idén például ez lesz a második alkalom.
Amikor még hazaküldte volna őket
Orbán már a rendszerváltás előtt kifejezte, hogy az orosz csapatoknak nincs helyük Magyarországon. „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről” – mondta 1989 júniusában, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén az akkor 26 éves Orbán, akiről azt lehetett gondolni, hogy az oroszok elszánt kritikusa lesz a pályája során.
| ||
A kilencvenes években ez még így is volt: a Fidesz és az első Orbán-kormány külpolitika irányvonala még kisebb diplomácia botrányt is okozott. Történt ugyanis, hogy 1999-ben a szerbiai háborúba humanitárius szállítmányt szállító orosz konvojt megállították a záhonyi határon. Ebben az időszakban egyébként az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok sem voltak a csúcson: az 1998-as orosz válság miatt csökkent a magyar export. Beszédes az is, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa alatt egyszer sem járt Oroszországban elnöki látogatáson, utoljára 1995-ben utazott Moszkvába Horn Gyula.
Ellenzékben nagy kritikus volt
Orbán 2002 és 2010 között is rendszeresen bírálta Oroszországot és magyar kormányt, amiért az szerinte egyre jobban közeledett az országhoz. „Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt, mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot” – mondta a Fidesz elnöke 2007-es évértékelőjében, amikor arról beszélt, hogy a Gyurcsány-kormány a túlzott orosz befolyás irányába halad.
Akkoriban még ajtót is szeretett volna mutatni az oroszoknak: a Fidesz 19. születésnapi partiján kijelentette, hogy „mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy ezek a dolgok visszamásszanak az ablakon.”
Orbán a következő évben is kifejezetten aktív volt Oroszország bírálatában: amikor 2008 februárjában Gyurcsány Ferenc aláírta Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték magyar szakaszáról szóló megállapodást, Orbán rögtön kemény közleményben reagált. „A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a 21. századot és a magyar nép és a teljes Kárpát-medence életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében” – írta akkor. Majd országjáró körútján az alábbiakat mondta:
Amikor pedig az oroszok 2008-ban lerohanták Grúziát, Orbán azt mondta az Inforádióban: „Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt.”
Kormányra emelkedett Putyin-barátság
Orbán látványos fordulata már a második miniszterelnöki ciklusa előtt elkezdődött. Amikor már több mint valószínű volt, hogy 2010-tól ő lesz Magyarország kormányfője, a Fidesz elnökeként ellátogatott Szentpétervárra, hogy Putyin pártjának 2009-es kongresszusán vegyen részt. Itt találkozott is az Oroszországot akkor miniszterelnökként irányító Putyinnal, de hogy ezen a találkozón mi hangzott el, mai napig a magyar politika egyik nagy rejtélye.
Az mindenesetre biztos, hogy a Fidesz 2010-es választási programja már azt tartalmazta, hogy Oroszország, Kína és India felé kell nyitnia az országnak, mindebből viszont csak a kínai és az orosz nyitás valósult meg, az indiai valamiért elmaradt. Az orosz azonban minden másnál látványosabb volt: 2010 őszén Orbán már miniszterelnökként utazott Putyinhoz, hogy aztán ezeket a találkozókat rendszeressé tegyék.
2010 és 2014 között, az első Orbán-kormány időszakában háromszor is találkoztak, a tetőpont pedig a 2014-es januári találkozó volt, ahol Orbán teljesen váratlanul jelentette be, hogy orosz hitelből épül két új atomerőmű blokk Pakson. Ekkorra már az Oroszországot támogató kijelentések is megszaporodtak. „Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együttműködésben legyen Oroszországgal” – jelentette ki például 2013-ban.
| ||
Már kétszer találkoznak egy évben
A putyini Oroszországgal szembeni szimpátia 2014-ben még nagyobb teret követelt magának: a külügyminiszter már nem az atlantistának elkönyvelt Martonyi János lett, hanem az a Szijjártó Péter, aki szerint azért nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra, mert magyarok vagyunk, és megvan a magunk történelme. Az Index korábbi cikke szerint egyébként Martonyinak személyesen is rosszul esett, hogy elkezdődött az oroszbarát politika előretörése.
Példátlan számít, hogy a bilaterális találkozók a 2014-es ukrajnai válság és a Krím annektálása után is folytatódtak. Az Európai Unióban ugyanis csak Magyarország volt az egyetlen olyan tagállam, amelynek vezetője a fenti eseményeket követően háromszor is tárgyalt Putyinnal, aki jött 2015 februárjában, fogadta Orbánt 2016-ban februárjában, 2017-ben pedig kétszer is Magyarországra jött, hogy második alkalommal már a nagy felháborodást kiváltó díszpolgári címet is átvegye a Debreceni Egyetemtől (igaz, erre végül nem Debrecenben került sor). Idén a választások előtt ugyan elmaradt a szokásos Orbán–Putyin-találkozó, de kétszeresen is bepótolják: júliusban, az orosz foci-vb idején is találkoztak, most pedig a magyar miniszterelnök újra Moszkvába utazik.
Mi az oka?
A Direkt36 korábban azt igyekezett megfejteni, mi állhat Orbán Viktor színeváltozása mögött Oroszország-ügyben. A különböző források arról beszéltek, hogy Orbán azzal magyarázza a környezetének az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak, és szerinte gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból.
Orbánnak elvileg még az is tetszett, ahogy Putyin megszilárdította a hatalmát: imponált neki az a társadalmi modell, amelyben a felső vállalkozói osztály a vezetőtől függ, és tulajdonképpen nincs önálló egzisztenciával rendelkező oligarcha. Szintén a Direkt36 tárta fel idén azt is, hogy a letelepedési kötvényből az orosz hírszerzéshez is köthető figurák is kaphattak, ami rendkívül meglepő egy NATO-tagállam részéről az Oroszország elleni szankciók időszakában.
Címlapkép: MTI/Kovács Tamás
