Többször beszámoltunk már arról, hogy a magyar kormány képtelen megállapodni Norvégiával az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es finanszírozási időszakáról. Magyarország pedig az alapok egyik fő kedvezményezettje, összesen 214,6 millió euró (mai árfolyamon 77 milliárd forint) támogatásra lennénk jogosultak.
Ennek nagy részét energiahatékonysági projektekre, a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, kutatások támogatására és innovációra, tehát a kormány számára is fontos dolgokra költhetnénk - az alapok legfeljebb 10 százalékát azonban a civil szféra támogatására kell fordítani, ez jelenti az ütközőpontot a magyar és a norvég fél között. A norvégok ragaszkodnak ahhoz, hogy a civil alapot egy kormánytól független szervezet kezelje, az Orbán-kormány viszont beleszólást szeretne az alapkezelő kiválasztásába.
Nem írja alá a kormány a 70 milliárdos szerződést, mert beleszólást akar a civilek ügyeibe
Rajtunk kívül már minden ország megállapodott a következő Norvég Alapról. Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást.
Az ügy előzménye, hogy a 2014-es választások után a kormánypárt egész kampányt épített fel a 2009-2014-es ciklus civil alapját menedzselő Ökotárs Alapítvány és úgy általában a kormánnyal szemben kritikus civilek ellen. Párthoz kötődő szervezetek támogatásával, illetve pénzügyi visszaélésekkel vádolták az Ökotársat, de hiába tartottak házkutatást is az alapítványnál és vezetőjénél, Móra Veronikánál, vádemelésig sem jutottak.
Ha a kormány kitart álláspontja mellett, könnyen lehet, hogy Magyarország a teljes 77 milliárdos támogatástól elesik. Az úgynevezett n+3-as szabály miatt a 2014-2021-es ciklusban 2024 végéig lehet megvalósítani a projekteket, így még most, a kedvezményezett országok közül utolsóként sem lenne feltétlenül késő aláírni a megállapodást, bár az valószínűtlen, hogy ilyen rövid idő alatt a teljes összeget le tudnánk hívni.
A megállapodás elmaradása a magyarországi civil szférát is kedvezőtlenül érinti, így ugyanis nem tud elindulni a civil támogatási alap, amely a korábbi években fontos pénzügyi forrást jelentett a civileknek. Teljesen azonban így sem maradnak norvég támogatás nélkül: Móra Veronika, az Ökotárs, és Kapronczay Stefánia, a TASZ igazgatója egy keddi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy szervezeteik részt vesznek az EGT/Norvég Alapok 1,8 millió eurós (652 millió forintos) támogatásából megvalósuló "Reclaim our Civil Space!" projektben.
Hogyan lehetséges ez? Bár az alapok nagy részét blokkolja, hogy nincs egyezség Magyarország és Norvégia között, az úgynevezett Regionális Együttműködési Alapot e nélkül is tudják működtetni a norvégok. Frode Fjeldavli, az EGT/Norvég Alapok Finanszírozási Mechanizmus Irodájának osztályvezetője a tájékoztatón elmondta, hogy a regionális együttműködésre szánt pénz nincs előre leosztva a kedvezményezett országok között, arra határokon átívelő projektek pályázhatnak, sőt az EU-n kívüli országokban működő szervezeteket is bevonhatnak a munkába.
Összesen 20 regionális pályázatot támogatnak 31 millió euró összértékben, ezek egyike az Ökotárs és a TASZ részvételével megvalósuló Reclaim our Civil Space. A civil projektben a két magyar szervezet mellett lengyel, cseh, szlovák, román, bolgár és szerb partnerek vesznek még részt, illetve szakértőként a Norvég Helsinki Bizottság. Móra Veronika elmondta, hogy a közép-kelet európai országokban működő civil szervezetek hasonló nehézségekkel küzdenek: elégtelen és politikailag részrehajló az állami támogatás, gyakoriak a lejárató kampányok, visszatérő kísérletek vannak az egyesülési- és gyülekezési szabadság korlátozására.
A Reclaim our Civil Space célja, hogy képzések, nemzetközi konferenciák révén bővítse a civil szervezetek kapacitását, előmozdítsa a határon átnyúló együttműködéseket. Ezen felül erősítenék a civilek brüsszeli láthatóságát is, szakmai anyagokkal járulnának hozzá egy EU-s civil politika kidolgozásához.
Ez az egy projekt persze aligha tudja helyettesíteni az előző ciklusban csak Magyarországon kb. 4 milliárd forint keretösszegű civil alapot. Frode Fjeldavli is elmondta, hogy a regionális alapot nem kárpótlásnak, inkább kiegészítésnek szánták, de személy szerint azért örül annak, hogy több magyar szervezet is sikeresen pályázott.
