Nem találtak új főigazgatót a fővárosi állatkert élére

  • narancs.hu
  • 2023. január 24.

Belpol

Inkább részvénytársasággá alakítaná az állatkertet az önkormányzat. 

Eredménytelenül zárult a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) főigazgatói posztjára még tavaly kiírt pályázat. A bíráló bizottság decemberben még időt kért, idén januári ülésén pedig meghallgatta az egyetlen érvényesnek nyilvánított pályázatot benyújtó jelöltet, akinek nevét, kérésére nem közölt a Népszava

„A több mint két órás ülésen meghallgatták a jelöltet, aki nagyon szép pályázatot rakott össze, amelyben részletesen bemutatta az állatkert múltját és részben a jelenét. A bíráló bizottság azonban hiányolta a stabil jövőképre, illetve a gazdasági alapok megerősítésére és fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Ezek hiányában nem tartotta elég meggyőzőnek a pályázatot a bíráló testület. A szavazáson végül 2 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett nem támogatták a jelöltet. Az eljárás így eredménytelenül zárult, az erre vonatkozó előterjesztést szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés” – válaszolta a lap megkeresésére Bősz Anett, a kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. 

Bősz a helyzet feloldását abban látja, ha az állatkertet gazdasági társasággá alakítanák át, és a létesítményt anyagilag függetlenítenék a fővárosi önkormányzattól. A fővárosi kabinet támogatta javaslatát, hogy mérjék fel a részvénytársassággá alakítás lehetőségeit, írja a Népszava. 

„A részvénytársasági forma felgyorsíthatná a folyamatokat, nem oszlanának meg a felelősségi körök, segítené a Fővárosi Állat- és Növénykert saját lábra állását. Nem véletlen, hogy a fővárosi állatkert az egyetlen, amely költségvetési intézményként működik a hazai állatkertek közül. A gazdasági társasággá szervezés rugalmasabb pénzügyi és marketing stratégia indítását tenné lehetővé” - magyarázta a lapnak Bősz Anett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.