Belügyminisztérium: „békésen” dobálták a romákat

  • Vári György
  • 2012. augusztus 29.

Belpol

Bár kérdéseink jó részére nem válaszolt, a devecseri tüntetés sajátos értelmezésével állt elő a Belügyminisztérium lapunk érdeklődésekor. Kővel dobálni szerintük nem veszélyes, a romák kiirtásáról beszélni pedig nem uszítás.

Még augusztus 5-én tartott Devecseren demonstrációt a Jobbik, ahol a rendőrség – noha komoly erőkkel jelen volt – nem talált okot a közbeavatkozásra. Ez azért is kérdéseket vet fel, mert Devecseren több alkalom is lett volna a fellépésre, hiszen a tüntetésen – mint az ismert – a nyílt uszítást közvetlenül követte a helyi cigányságot célzó fizikai erőszak, például a sérülésekkel is járó kődobálás akkor, amikor a Betyársereg vezette szélsőjobboldaliak átvonultak a Veszprém megyei város romák lakta utcáin.


Fotó: Nagy Lajos/MTI

Többek – például az LMP és a TASZ állásfoglalása – szerint már a beszédek alatt sem volt békésnek tekinthető a rendezvény. Az érvelést nem nehéz idézetekkel alátámasztani: itt vannak Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője sokat idézett, nyíltan rasszista mondatai, melyek szerint a cigányok „genetikailag kódolt hulladékok”, és az ő jogaik kivívását célzó mozgalmak „a társadalmi egészséges egyensúlyt hivatottak megbontani, ezeket kell legelőször is kiirtani a közéletből”. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ennél messzebb ment, amikor ezt mondta: „ma már mindenhol megjelent a cigánybűnözés és megjelentek a cigányok… És két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat, van olyan politikai vezetés, aki megfogja őket, és kihajítja őket az országából… Van még egy olyan lehetőség, amit, mondjuk, az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában, ugye, dögkutakban végzik vagy az akasztófán… Ők ki akarnak minket irtani, mi meg, ugye, finomkodunk, hogy mi nem, mi európaiak vagyunk meg minden. Gyerekek, döntsük el. Hát ha ők harcolni akarnak, akkor föl kell vennünk a harcot…” Ennél is egyértelműbben beszélt László Attila, a Szebb Jövőért Polgári Egyesület vezetője. Szerinte „mindenki tudja, úgy szaporodnak ezek a férgek, mint a patkányok… a megoldás nem egyszerű, de kézenfekvő: fel kell lázadnunk. El kell zavarnunk a rajtunk élősködő, horgas orrú érdekeket kiszolgáló, magyarpusztító, országromboló, hazaáruló bűnbandát a Kárpát-medencéből…”
Vonatkozó kérdéseink ellenére – hiába idéztük a fenti megnyilatkozásokat – a Belügyminisztérium nem kívánt reagálni arra, hogy megítélésük szerint ez kimeríti-e a garázdaság vagy a közösség elleni izgatás bűncselekményét.
Ugyanakkor válaszuk más részeiből kiderül, hogy álláspontjuk szerint a beszédek nem sértettek jogot. Amikor ugyanis arról érdeklődtünk, hogy legalább a kődobálások alatt miért nem oszlatta fel a rendőrség a rasszista tüntetést, és miért nem járt el a helyszínen a bűncselekmények elkövetői ellen, azt a meglepő választ kaptuk, hogy a BM szerint a demonstráció még ezen a ponton sem „vesztette el békés jellegét”. (Azaz a beszédek a békés jelleget erősítették.) Indoklásuk szerint „a rendőrségnek bármelyik, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt fel kell oszlatnia, ha az bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, amennyiben ez a magatartás nemcsak elszórtan jelentkező, a résztvevők némelyikével összefüggésbe hozható bűncselekmény formájában nyilvánul meg. Amennyiben e magatartások csak bizonyos személyekhez – és nem a tömeg meghatározó részéhez – köthetők, akkor kizárólag a jogsértést megvalósító személyekkel szembeni rendőri intézkedésnek van helye(aláhúzás az eredetiben – V. Gy.).
A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium megengedő jogértelmezése szerint az erőszakra uszító beszédeket követő, „elszórtan jelentkező” erőszakos bűncselekmények önmagukban tehát még nem indokolják az oszlatást. Az, hogy a tömeg pontosan mekkora részének kell erőszakos bűncselekménybe fognia ahhoz, hogy mégis sor kerüljön rá, a közleményből nem derül ki.
Azt viszont megtudtuk, hogy mindössze „két (!) sértett tett feljelentést a rendőrségen a rendezvényt követően” (felkiáltójel az eredetiben – V. Gy.), ezekben az ügyekben „a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat nyomozást… közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A demonstrációról készült felvételek elemzése, a rendbontó személyek beazonosítása folyamatban van. A nyomozás során eddig 35 személyt hallgattak ki tanúként a lakók közül, továbbá 5 főt a demonstrációban részt vevő személyek közül”.
A közlemény arra a kérdésünkre sem felelt, hogy miért nem egyből a helyszínről állították elő a kődobálókat.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.