Köztársasági ösztöndíj

A Minótaurosz elejtése

Belpol

A Köztársasági Ösztöndíjra a pályázatot minden tanévben az Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdeti meg, és az oktatásért felelős államtitkár adományozza a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatóknak. A feltételek alig áttekinthetők.

A jelenlegi állás szerint a hallgatók 0,8 százaléka kap 10 hónapon keresztül havi 34 ezer forintot. A vizsgaidőszak utolsó hetében, a pályázat leadási határidejekor kígyóznak is a sorok a tanulmányi osztály előtt. Az ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy elsőre minden meglegyen. Hiába érkezünk fél órával nyitás előtt, kezünkben a jókora borítékkal, a fénymásolatokkal, az igazolásokkal - meg a szorongással, hogy mi maradt ki a pakkból -, más is próbál hasonlóképpen szemfüles lenni, így a délutánig tartó álldogálás és a pótlandókért rohangálás elkerülhetetlen.

"Ez még mindig egy olyan pályázat, aminek elég nagy a presztízse" - mondja Farkas Tamás, aki ELTE-s bölcsészhallgató korában nyerte el az ösztöndíjat. Néhány éve ugyan még a pályázati kiírást is bajosan lehetett megtalálni, ám ezt mára az internet kiküszöbölte. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság honlapján megtalálható a teljes felhívás, és a felsőoktatási intézmények is mihamarabb igyekeznek tájékoztatni hallgatóikat. A feltételeket általánosságban a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 104. § (5) bekezdése, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet tartalmazza. A bírálatokat azonban nem központilag, hanem az intézményekben végzik, melyek a pontrendszert saját hallgatói követelményrendszerükben határozzák meg. Az alapelvek megegyeznek, de az elvárásokat az adott tudományterülethez igazítják: a jogi szaknyelvért járó pluszpont-kategória nyilván nem játszik a fizikusoknál. A legalapvetőbb követelmény értelemszerűen az, hogy a pályázó valamely felsőoktatási intézmény alap- vagy mesterszakos hallgatója legyen, a tanév két féléve alatt legalább 55 kreditet teljesítsen, és a következő évre vonatkozó járandóság ideje alatt hallgatói jogviszonya legyen.

Ez egyszerűnek tűnik, de a legkevésbé sem az: az elmúlt évek nagy kérdése volt, kaphat-e ösztöndíjat az, aki az alapszakot befejezve éppen a mesterképzés felvételi eljárását nyögi. A gyakorlat a kategorikus nem volt, mindaddig, amíg idén végre sikerült kiküzdeni, hogy az illetékesek elgondolkozzanak: az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint folyamatban van a rendeleti szabályozás módosítása, amely még e hónapban a kormány elé kerül. A cél, hogy valamennyi évfolyam számára lehetővé váljék a pályázás, hogy a jogosultság megvalósuljon az alapképzésüket befejező, mesterképzésben tanulmányaikat folytatni kívánó (fokozatváltó) hallgatóknál is. A keretösszeg - a központi költségvetés meghatározott része - évek óta 34 ezer forint havonta (a 2012. szeptember és december közötti időszakban, tehát most is). "A 2013. év első 6 hónapjára vonatkozóan a havi összeg az adott évre szóló költségvetési törvényben meghatározott összeg egytizede" - mondja Ritzl András, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat tanulmányi bizottságának tagja, tehát szeptembertől számítva adott tanévben 10 hónapon keresztül folyósítják az eddig állandó összeget.

Hogy ez tényleg így marad-e, az kérdéses. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár megkeresésünkre azt válaszolta, hogy "a köztársasági ösztöndíj rendszeréről és összegéről a hallgatói juttatásokról szóló rendelet újraszabályozása fog rendelkezni, melynek egyeztetése még nem kezdődött el a társadalmi szervezetekkel (HÖOK stb.), döntés még nem született". Az idei pályázók tehát még reménykedhetnek.

A beírás

A nyelvvizsgák, a tudományos és a hallgatói közéleti tevékenység alapján az intézmények rektorai a legjobb pályázatokat javaslattételként kötelesek továbbküldeni a minisztériumba, ahol augusztusban dől el minden. A pontozás tehát nem központilag történik, ahogy Ritzl is meséli: "A bírálatot a hallgatói önkormányzat tanulmányi bizottsága végezte, a hallgatói követelményrendszer idevonatkozó paragrafusai szerint. Nekünk csak az a feladatunk, hogy a mellékelt igazolások alapján meghatározzuk, mennyi pontot érdemel a pályázat. Általános irányelvként azt követtük, hogy a pályázó egy jogcímen csak egyszer kapjon pontot, illetve a közéleti tevékenység pontszáma ne haladja meg a tanulmányi és a tudományos pontszám összegének 10 százalékát." Számítanak az OTDK-helyezések, a publikációk, a konferencia-előadások, a szakkollégiumi munka, a diákbizottsági tevékenység, a sporteredmények és kis részben az is, mit csinál a pályázó a tanuláson kívül.

Mindezek mellett kötelező legalább két szaktanári ajánlás; ezeket szerencsés esetben valóban megírja a felkért nagynevű professzor. De hallgató legyen a talpán, aki minden pontnak megfelel, és még időben mindenről, mindenhonnan igazolást, fénymásolatot, ajánlást és plecsnit tud hozni. A pályázat tehát nemcsak támogat, hanem nevel is: bevezetést nyújt a felnőttélet bürokratikus zsákutcáinak rejtelmeibe.

Ettől függetlenül tavaly körülbelül 1350 hallgatónak sikerült kiigazodni ezen az egészen, az ELTE-n 144, a Corvinus Egyetemen 81, a BME-n 135 hallgató részesülhetett állami ösztönzésben; Szeged 124, Pécs 105, Debrecen pedig 140 sikeres pályázóval büszkélkedhetett. A számok idén is hasonlóképpen alakulhatnak, az ELTE BTK-n a 100-110 főnyi jelentkező közül 45-en kaphatják meg a vágyott elismerést. Az előzetes értesítőket már ki is küldték (a végleges csak a miniszteri bólintás után lesz meg ugyanis), a pályázók egy része már örülhet. Az ösztöndíj pedig az önéletrajzban és a bankszámlán is jól mutat, főként, hogy emellett a saját intézmény szociális és tanulmányi juttatásától sem esik el a hallgató, aki ezek szerint nem csak romkocsmákban tengeti mindennapjait.


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.