A jelenlegi állás szerint a hallgatók 0,8 százaléka kap 10 hónapon keresztül havi 34 ezer forintot. A vizsgaidőszak utolsó hetében, a pályázat leadási határidejekor kígyóznak is a sorok a tanulmányi osztály előtt. Az ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy elsőre minden meglegyen. Hiába érkezünk fél órával nyitás előtt, kezünkben a jókora borítékkal, a fénymásolatokkal, az igazolásokkal - meg a szorongással, hogy mi maradt ki a pakkból -, más is próbál hasonlóképpen szemfüles lenni, így a délutánig tartó álldogálás és a pótlandókért rohangálás elkerülhetetlen.
"Ez még mindig egy olyan pályázat, aminek elég nagy a presztízse" - mondja Farkas Tamás, aki ELTE-s bölcsészhallgató korában nyerte el az ösztöndíjat. Néhány éve ugyan még a pályázati kiírást is bajosan lehetett megtalálni, ám ezt mára az internet kiküszöbölte. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság honlapján megtalálható a teljes felhívás, és a felsőoktatási intézmények is mihamarabb igyekeznek tájékoztatni hallgatóikat. A feltételeket általánosságban a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 104. § (5) bekezdése, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet tartalmazza. A bírálatokat azonban nem központilag, hanem az intézményekben végzik, melyek a pontrendszert saját hallgatói követelményrendszerükben határozzák meg. Az alapelvek megegyeznek, de az elvárásokat az adott tudományterülethez igazítják: a jogi szaknyelvért járó pluszpont-kategória nyilván nem játszik a fizikusoknál. A legalapvetőbb követelmény értelemszerűen az, hogy a pályázó valamely felsőoktatási intézmény alap- vagy mesterszakos hallgatója legyen, a tanév két féléve alatt legalább 55 kreditet teljesítsen, és a következő évre vonatkozó járandóság ideje alatt hallgatói jogviszonya legyen.
Ez egyszerűnek tűnik, de a legkevésbé sem az: az elmúlt évek nagy kérdése volt, kaphat-e ösztöndíjat az, aki az alapszakot befejezve éppen a mesterképzés felvételi eljárását nyögi. A gyakorlat a kategorikus nem volt, mindaddig, amíg idén végre sikerült kiküzdeni, hogy az illetékesek elgondolkozzanak: az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint folyamatban van a rendeleti szabályozás módosítása, amely még e hónapban a kormány elé kerül. A cél, hogy valamennyi évfolyam számára lehetővé váljék a pályázás, hogy a jogosultság megvalósuljon az alapképzésüket befejező, mesterképzésben tanulmányaikat folytatni kívánó (fokozatváltó) hallgatóknál is. A keretösszeg - a központi költségvetés meghatározott része - évek óta 34 ezer forint havonta (a 2012. szeptember és december közötti időszakban, tehát most is). "A 2013. év első 6 hónapjára vonatkozóan a havi összeg az adott évre szóló költségvetési törvényben meghatározott összeg egytizede" - mondja Ritzl András, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat tanulmányi bizottságának tagja, tehát szeptembertől számítva adott tanévben 10 hónapon keresztül folyósítják az eddig állandó összeget.
Hogy ez tényleg így marad-e, az kérdéses. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár megkeresésünkre azt válaszolta, hogy "a köztársasági ösztöndíj rendszeréről és összegéről a hallgatói juttatásokról szóló rendelet újraszabályozása fog rendelkezni, melynek egyeztetése még nem kezdődött el a társadalmi szervezetekkel (HÖOK stb.), döntés még nem született". Az idei pályázók tehát még reménykedhetnek.
A beírás
A nyelvvizsgák, a tudományos és a hallgatói közéleti tevékenység alapján az intézmények rektorai a legjobb pályázatokat javaslattételként kötelesek továbbküldeni a minisztériumba, ahol augusztusban dől el minden. A pontozás tehát nem központilag történik, ahogy Ritzl is meséli: "A bírálatot a hallgatói önkormányzat tanulmányi bizottsága végezte, a hallgatói követelményrendszer idevonatkozó paragrafusai szerint. Nekünk csak az a feladatunk, hogy a mellékelt igazolások alapján meghatározzuk, mennyi pontot érdemel a pályázat. Általános irányelvként azt követtük, hogy a pályázó egy jogcímen csak egyszer kapjon pontot, illetve a közéleti tevékenység pontszáma ne haladja meg a tanulmányi és a tudományos pontszám összegének 10 százalékát." Számítanak az OTDK-helyezések, a publikációk, a konferencia-előadások, a szakkollégiumi munka, a diákbizottsági tevékenység, a sporteredmények és kis részben az is, mit csinál a pályázó a tanuláson kívül.
Mindezek mellett kötelező legalább két szaktanári ajánlás; ezeket szerencsés esetben valóban megírja a felkért nagynevű professzor. De hallgató legyen a talpán, aki minden pontnak megfelel, és még időben mindenről, mindenhonnan igazolást, fénymásolatot, ajánlást és plecsnit tud hozni. A pályázat tehát nemcsak támogat, hanem nevel is: bevezetést nyújt a felnőttélet bürokratikus zsákutcáinak rejtelmeibe.
Ettől függetlenül tavaly körülbelül 1350 hallgatónak sikerült kiigazodni ezen az egészen, az ELTE-n 144, a Corvinus Egyetemen 81, a BME-n 135 hallgató részesülhetett állami ösztönzésben; Szeged 124, Pécs 105, Debrecen pedig 140 sikeres pályázóval büszkélkedhetett. A számok idén is hasonlóképpen alakulhatnak, az ELTE BTK-n a 100-110 főnyi jelentkező közül 45-en kaphatják meg a vágyott elismerést. Az előzetes értesítőket már ki is küldték (a végleges csak a miniszteri bólintás után lesz meg ugyanis), a pályázók egy része már örülhet. Az ösztöndíj pedig az önéletrajzban és a bankszámlán is jól mutat, főként, hogy emellett a saját intézmény szociális és tanulmányi juttatásától sem esik el a hallgató, aki ezek szerint nem csak romkocsmákban tengeti mindennapjait.
