Nem csak az Aegon felvásárlását akadályozhatta meg a kormány

Belpol

Az Aegon felvásárlása mellett egy másik ügyletet sem engedélyezett a belügy, de ennek részleteit nem árulták el.

 

A holland székhelyű biztotítótársaság, az Aegon 2020 novemberében állapodott meg az osztrák Wiener Verischerung Gruppe (Vienna Insurance Group - VIG) vezetőségével arról, hogy a társaság 830 millió euróért, azaz kevesebb mint 300 milliárd forintért megveszi a magyar, lengyel, román és török leányvállalatait. Ezt követően április 7-én jelent meg a hír, hogy a magyar Belügyminisztérium (BM) megtagadta az adásvétel engedélyezését, annak ellenére is, hogy a VIG képviselői 2021 januárja óta „konstruktív” megbeszéléseket folytattak a magyar kormánnyal az ügyletről. 

A BM azért tudta megakadályozni az adásvételt, mert a tavaly novemberben elfogadott különleges, veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályok bejelentéskötelessé tették egyebek mellett ezt is, így az adásvétel csak a bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele után zárulhatna le.

A Narancs.hu az Aegon-vétó után közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához. Azt szerettük volna megtudni, hogy a novemberben életbe lépett kormányrendelet óta hány, mire vonatkozó, valamint mely szektorokból és cégektől érkezett bejelentés a BM-hez, és azokat hogyan bírálták el.

A minisztérium arról tájékoztatott, hogy négy bejelentés érkezett, amiből kettőt tiltott meg (ami közül értelemszerűen az egyik az Aegon-érdekeltségek felvásárlása), két eljárás pedig még folyamatban van. 

A BM arra vonatkozóan nem válaszolt, hogy mely területekről és mely cégek tettek bejelentést a tárcának, de azt elküldte, hogy a novemberben életbe lépett kormányrendelet 1. paragrafus 2. bekezdésének d pontjában foglalt tevékenységi körében érkeztek a bejelentések. Ez a jogszabályi hely a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről rendelkezik. A minisztérium a rendelet ezen pontja alapján utasította vissza a magyarországi Aegon-érdekeltségek felvásárlását, tehát könnyen lehet, hogy egy másik, hasonló tevékenységet folytató hazai vállalkozás megvétele esetében is így döntött. E mellett van a további két eljárás, amelyek eredménye nem ismert. 

A BM-nél arra is rákérdeztünk, mivel indokolta az Aegon érdekeltségek felvásárlását. Erre ezt a választ kaptuk: „A tulajdonszerzés sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.”

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?