A választások előtt született meg a jogerős bírósági döntés, amely szerint Németh „Rezsibiztos” Szilárdot nem választhatja meg egyszemélyes kurátorrá a Munkásotthon alapító jogait gyakorló csepeli önkormányzati cég, így az alapítói okiratot sem módosíthatják. A hódító háború azonban nem ért véget, a művelődési ház gazdasági helyzete továbbra is bizonytalan. Az 5400 négyzetméteres művelődési komplexum fenntartása sohasem volt könnyű, de Németh Szilárd magánháborújának kezdete óta különösen nehéz. Az intézmény 2010 óta semmiféle támogatást nem kap az önkormányzattól, holott elismerten önkormányzati feladatot lát el. „Hiába jogsértő mindez, hiába indíthatnánk pert az önkormányzat ellen, a végletekig kivéreztetett Munkásotthon nem tudja kivárni egy több évig húzódó jogi eljárás végét” – kesereg Takács Mónika igazgató, aki lassan egy éve havi 100 ezer forintért vezeti a művelődési házat.
Hiába utasította el ugyanis Némethék lenyúlási kísérletét a Kúria, a 2018-as állami működési támogatási pályázatra sem ítéltek meg a Munkásotthonnak egy forintot sem. Írásban ugyan még nem kapták meg az elutasító választ, de informálisan már tájékoztatták a művelődési otthon vezetőségét. „Mivel szakmai indok már tavaly sem volt a támogatás megtagadására, így nem gondolhatunk másra, mint hogy Németh Szilárd személyesen intézkedett az ügyben” – véli Takács Mónika.
Egy darab régmúlt
A csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd gyáros támogatásával épült csepeli kultúrházat a rendszerváltozás után egy alapítvány gondjaira bízták. Németh Szilárd rezsibiztos, korábbi XXI. kerületi polgármester a kezdetektől meg akarta szerezni. Magánháborújában később biztos támaszra talált Hoppál Péter kulturális államtitkárban, aki 2016-ban megfelezte, 2017-be pedig meg is vonta a Csepeli Munkásotthon támogatását.
Az egykoron szakszervezetek által fenntartott, a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került intézmények működését segítő Területi Művelődési Intézmények Egyesületének (TEMIE) igazgatója tavaly azt tudatta a munkásotthon igazgatójával, hogy Hoppál Péter kulturális államtitkár döntése nyomán egyetlen fillér támogatást sem kap az intézmény – amely pedig
teljesítette a kiírásban rögzített feltételeket. Így a művelődési központ elesett a 2014-ben még 30 millió forintos állami támogatástól. A méltánytalanság miatt Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt a Kuratórium, de válaszra sem méltatták őket. Az állami támogatás csökkentését még a peres eljárással magyarázták, de az elvonásnál már indokolással sem fárasztotta magát a tárca.
Egy darab jelen
A négy épületben, 5400 négyzetméteren működő intézmény költségvetése az elmúlt években 60 millió forint volt. (Az ingatlanok értékét néhány éve 1,4 milliárdra becsülték, talán ezért akarja megszerezni Németh Szilárd.) Németh a polgármesterré választása óta szeretné megszerezni a munkásotthont. A fideszes politikus, miután nem szerezhetett többséget a kuratóriumban és a felügyelőbizottságban, megvonta a munkásotthon önkormányzati támogatását, majd a Fővárosi Bíróságtól kérte az alapítói jogokat. Nem kapta meg. Erre 2015-ben törvénymódosítást – Lex Munkásotthon – kezdeményezett, amit az Országgyűlés engedelmesen meg is szavazott. Az önkormányzat így saját cégét, a Csepeli Városkép Kft.-t bízhatta meg az alapítói jogok gyakorlásával, amely feloszlatta a kuratóriumot és helyette Németh Szilárdot kérte fel egyedüli kurátornak, aki rögvest saját embereit ültette a felügyelőbizottságba. Csakhogy azóta is a régi kuratórium van bejegyezve. A munkásotthon alapítványa ugyanis indítványt nyújtott be azért, hogy az alapítói jogokat az önkormányzat mellett egy olyan személy is gyakorolhassa, aki ismeri és tiszteletben tartja a nagy múltú intézmény hagyományait. Ebben a perben döntött a Kúria, kimondva, hogy Németh Szilárd nem lehet egyszemélyben a kuratórium. A Fővárosi Bíróság bejegyezte ugyan a Csepeli Városkép Kft.-t mint az alapítói jogok gyakorlóját, az alapító okirat módosításához azonban nem járult hozzá.
Németh Szilárd így most már csak akkor tud hozzáférni a Kuratóriumhoz, ha gazdaságilag ellehetetleníti a Munkásotthont. „Ha nem lesz pénzünk a működtetésre, akkor arra való hivatkozással, hogy a kuratórium nem képes ellátni a feladatát, feloszlatható. Az új testület pedig minden bizonnyal Németh Szilárdból és embereiből áll majd” – összegez Takács Mónika, aki egyébként éppen a Munkásotthonért való küzdelem miatt indult 2014-ben az önkormányzati választásokon. Be is került a testületbe, de csalódottan tapasztalta, hogy így sincs alkalma tárgyalásra a kerületvezetőkkel. Az intézmény várja az egy százalékos adófelajánlásokat és nagy adománygyűjtő akcióra készül. Ha nem sikerül összegyűjteniük a kieső állami támogatást, végképp lehúzhatják a rolót.
A Munkásotthon függetlenségének felszámolásával a nem kormánypárti szervezetek végképp hely nélkül maradhatnak. A kerület kormánypárti vezetői ugyanis meglehetősen vonalas kultúrpolitikát folytatnak az általuk birtokolt művelődési intézményekben, ahová a civil szervezetek, ellenzéki pártok most is ritkán nyernek bebocsátást.
Ahogy Szilárdnak az jó
Borbély Lénárd csepeli polgármester egészen másként látja; korábban úgy nyilatkozott, „a Munkásotthon csepeli köztulajdonba kerülése garanciát jelent a kultúra további fellendítésére, a csepeli polgárok életének további színesítésére”. Furcsa kettős látás. A csepeli birkózócsarnok esetében ugyanis éppen az általa vezetett testület tett arra javaslatot, hogy a kétmilliárd forintos állami támogatást és a projektet adják át annak az alapítványnak, amely Németh Szilárd csepeli, Sügér utcai címére van bejegyezve. Így az alapítvány lesz a létrehozója és működtetője a sportlétesítménynek.
