Szolgálni a magyar építésgazdaság fejlődését, elsőbbséget biztosítani a hazai építőanyagok felhasználásának – ez a célja a készítői szerint a Magyar építészetről szóló törvénynek, amelyről a HVG ír.
A lap birtokába került, társadalmi vitán még nem járt javaslat összevonná az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. Előkészítői úgy gondolták, regisztrációs kötelezettséget kell előírni az építőanyag-behozatalnál és -kivitelnél, „az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”. Az érdekelt vállalatoknak a kivitel és behozatal előtt harminc nappal kellene regisztrálniuk, ha ezt elmulasztják, szankciókra, erőteljes hatósági fellépésre számíthatnak. A HVG szerint ez a kötelezettség azzal fenyeget, hogy a termelés akadozni fog, mert a megrendelők nem lehetnek biztosak benne, hogy időben eljutnak-e az exportra szánt szállítmányok a célállomásra.
Exportálni csak azokat a termékeket lehetne, amelyek esetében nincs importkitettsége Magyarországnak. Ha az építésgazdaságért felelős miniszter – most Lázár János – úgy találja, hogy az építőanyagok exportja „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”, az adott termékekre egyéves exporttilalmat rendelhet el.
Az export esetében vételi és elővásárlási jog illeti meg az államot bizonyos alapanyagokra, termékekre a jogszabály tervezete szerint. Ha az adott termék árát a kormány megszabja, akkor a gyártó annyiért köteles eladni neki.
A HVG ezzel kapcsolatban emlékeztet a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet február 21-i módosítására, amely az égetett agyag és kerámia építőanyagok gyártói számára, ha 3 milliárd fölötti a forgalmuk, 90 százalékos járadékfizetési kötelezettséget ír elő, mihelyt egy bizonyos – a lap szerint a mostani piacinál alacsonyabb – árszint fölött árulják a termékeiket. Magyarországon ez a rendelet az osztrák Wienerbergert, a szintén osztrák tulajdonú Zalakerámiát és a francia érdekeltségű Creatont érinti. A HVG szerint ezeknek a cégeknek a rendelet alapján veszteségesen kell termelniük.
A rendelet a jelek szerint a Magyar építészetről szóló törvénynek készítette elő a terepet.
Az állam a piaci ár alatt felvásárolt készletekre támaszkodva állami tulajdonú „Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket” indít, ezek országos hálózatként működnének. A tervezet szerint a magánszemélyek, babaváró támogatásban és CSOK-ban részesülő családok, és akik épületenergetikai korszerűsítést végeznek, vagy hátrányos helyzetűek, áfamentes áron jutnának hozzá az állami hálózatban árult építőanyagokhoz. A HVG úgy látja, ez azt jelenti, a kormány a teljes építőipari anyagellátást kézbe akarja venni. A tervezet ebben a formájában a lap szerint több jogszabályt is sért, a nemzetközi kereskedelmet védő uniós szerződést is.
