Novák: Európa célja az energiafüggetlenség

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. október 6.

Belpol

A köztársasági elnök az Arraiolos-csoport találkozóján vett részt.

Az európai energiafüggetlenség mielőbbi megvalósítása, a béke, Európa és a nyugati szövetségi rendszerek közösségi erejének megőrzése a cél – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az Arraiolos-csoport találkozóját követő sajtótájékoztatón csütörtökön Máltán. 

A köztársasági elnök elmondta: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, a háborús bűnösöknek nemzetközi büntetőbíróság előtt kell felelniük a tetteikért, a háborúnak pedig minél előbb véget kell vetni. Novák Katalin kiemelte: „elítélünk minden olyan tevékenységet, amely az Európai Unió bármely tagállamának infrastruktúráját, kiváltképp az energetikai hálózatát veszélyezteti, annak tudatos megrongálására vagy szabotálására irányul”. Hozzátette, ennek fényében különösen aggasztóak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni közelmúltbeli támadások. Azok mielőbbi hatékony és minden körülményre kiterjedő kivizsgálását követelik annak érdekében, hogy a további hasonló jellegű merényletek elkerülhetők legyenek.

Novák Katalin hangsúlyozta, a háborúnak véget kell vetni. Mint elmondta, az országok nem értenek egyet minden, a háború befejezése érdekében tett vagy szorgalmazott lépésben, de vannak olyan javaslatok, amelyekben egyetértésre juthatnak. Európa és a nyugati szövetségi rendszerek közösségi erejét meg kell őriznünk, meg kell védenünk közös értékeinket, meg kell védenünk a népünket – mutatott rá a sajtótájékoztatón a köztársasági elnök.

A magyar államfő úgy véli,

Európa ebben a helyzetben nem eshet térdre, mert térdelve nem lehet erőt mutatni.

„Erősen, egymásba kapaszkodva kell állnunk, hogy együtt lehessünk Európa hangja”. Hozzátette, európai uniós államfőkként tudják, hogy az Európai Unió a történelem egyik legnagyobb békeprojektje, Magyarország pedig továbbra is kész mindent megtenni a mielőbbi béke érdekében.

Az európai államfők rendszeres találkozóján 12 ország – Németország, Olaszország, Észtország, Írország, Görögország, Málta, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Portugália és Szlovénia – elnöke vett részt. Az Arraiolos-csoport tanácskozásához első alkalommal csatlakozott Szlovákia elnöke.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok és leendő tagállamok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat megtárgyalják.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.