Novák Katalin már 25 embernek adott elnöki kegyelmet idén

  • narancs.hu
  • 2023. június 1.

Belpol

Ebből 22 kérvényt egyetlen nap alatt írt alá a köztársasági elnök.

Idén május 12-ig 25 embernek adott kegyelmet Novák Katalin, április 27-én pedig egyszerre 22 személy kegyelmi kérvényét írta alá a köztársasági elnök – írja a hvg.hu.

A lap emlékeztetett, az április 27-i tömeges kegyelem nem csak a döntések számossága miatt marad emlékezetes, hiszen gyakorlatilag azóta sem szűnő közéleti-politikai vitát okozott, hogy a 22 kegyelmi döntésből 6 az úgynevezett Hunnia-per érintettjeinek, köztük Budaházy Györgynek kedvezett. A Budaházynak és öt társának a szabadságot jelentő április végi államfői döntés már a második lépcső volt, miután tavaly decemberben Novák a perben érintett vádlottak közül hétnek már kegyelmet adott.

A hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul a Sándor-palota közölte:

az államfő április 27-i kegyelmi döntései közül „hat kapcsolódott a Hunnia-perben érintett személyekhez”, a további, kegyelmet kapott „16 személy mindegyike külön büntetőügy terheltje volt”.

Azt is közölték, hogy a 22 döntés mindegyike végrehajtási kegyelmi döntés volt, vagyis az érintettek jogerős büntetése ért ezzel véget, továbbá az is kiderült, hogy  Novák Katalin május 12-ig újabb kegyelmet nem adott.

A kegyelmi kérvények eljárásrendje egyébként kötelezővé teszi az Igazságügyi Minisztérium bevonását is. A szaktárca véleményez, az államfői döntést pedig még a miniszternek, vagyis Varga Juditnak is ellenjegyeznie kell, hiszen anélkül a döntés nem lép érvénybe. A lap közérdekű adatigénylésére a Sándor-palota azt is elárulta, hogy bár a vonatkozó jogszabályok csak „2018. július 1. napjától írják elő az igazságügyért felelős miniszter számára, hogy az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztassa a köztársasági elnököt”, 2010. augusztus 6. óta rendelkeznek adatsorral a kegyelmi határozatokról. „Ezen időponttól kezdve 2023. május 12. napjáig az igazságügyi miniszter egyetlen kegyelmi határozat ellenjegyzését sem tagadta meg.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.