Nyílt levélben kér segítséget a mozgáskorlátozottak egyesülete a kormánytól

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 16.

Belpol

A családi kasszában és az intézmények költségvetésében sincs fedezet a következő hónapok megemelkedett számláinak kifizetésére - írja a MEOSZ.

Magyarországon közel hatszázezer ember él valamilyen fogyatékossággal, ezen belül a legnagyobb csoport a mozgáskorlátozottak közössége.  A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nyílt levélben azt kéri a kormánytól, hozzon azzonnali intézkedéseket a mozgáskorlátozottak családjai és az őket ellátó intézmények védelme érdekében.

A MEOSZ arra szólította fel a kormányt, hogy hatszázezer fogyatékos ember és családja létbiztonsága, az intézmények fennmaradása és a munkavállalók munkahelyeinek megvédése érdekében, a több mint nyolcszázezer család szociális biztonságát érintő égető kérdésben vizsgálja felül a költségvetést és csoportosítson át forrásokat.

Mint írták, Magyarországon nincs fogyatékosságügyi szakpolitika, és ennek hiányában teljesen reménytelen a fogyatékos emberek és családjaik érdemi, emberi jogi alapon történő felzárkóztatása. Valós és érdemi intézkedések hiányában az évről évre nehezebb helyzetben lévő családok a saját „vérük”, áldozatuk árán vannak még talpon.

A fogyatékos emberek az elmaradó intézkedések miatt szociális szempontból jelentős lemaradásban, elszegényedésben élnek. Nincsenek tartalékaik, napról napra, hónapról hónapra élnek a folyamatos lemondás és hiány állapotában - vázolja a közlemény.

Az őket ellátó intézmények (köznevelési, egészségügyi intézmények, szociális alap- és szakellátás) is jelentős nehézségekbe ütköznek. Az ellátások mennyisége a MEOSZ szerint nincs arányban a szükséglet nagyságával.

A családok és az őket „ellátó” intézményi struktúra minden szempontból „kivéreztetett” állapotban jutottak el a mostani válsághoz - állítja a Szövetség.

Az elektromos áram és a gáz áremelkedése mind a családokat, mind az intézményeket elérte, ráadásul egy eleve válságos helyzetben. Sem a családok, sem az intézmények nem fogják már ezt a telet sem kibírni a MEOSZ szerint, mert a családi kasszában és az intézmények költségvetésében sincs fedezet a következő hónapok megemelkedett számláinak kifizetésére.

Ezért azt kérik, hogy a magyar kormány hozzon azonnali intézkedést és rendelje el ezen családok és intézmények védelmét.

A nyílt levélben ezek után javaslatokkat fogalmaznak meg, végezetül kitérnek arra, hogy a döntésekhez szükséges költségvetési forrásokat az elmúlt évtizedekben már „megspórolta” a magyar állam rajtuk. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.