Ökölpárbajt vívott erőszakos és nagyképű országgyűlési képviselőkkel a magyar sztárrendőr

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 20.

Belpol

Dobos et. furcsa figura volt: a Kék Fény raccsoló réme vagy az első sztárzsaru Magyarországon? Azt mondják, remek rendőr, derék fiú volt. Nyomtatott kiadásunk kinyomozott róla mindent.

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete 2015-öt „a XX. század második felének egyik legnagyobb kriminalistája és oktatója előtt tisztelegve” Dobos János-emlékévnek nyilvánította. A nyomozótiszt alakja elsősorban az idősebbek számára lehet ismerős, ő volt az első rendőr tévésztár Magyarországon.

false

 

Fotó: Bárdy Tibor archívumából


Máig felfoghatatlan, hogy történt

„Százévente egyszer akad egy-egy rendőr, aki átlépi az előítéleteknek a határait, talán azért, mert az illető oly kevéssé emlékeztet a rendőrökről kialakított képünkre. Ez a bravúr nálunk elsőként Dobos Jánosnak sikerült, példáját sajnos keveseknek sikerült követni. Máig felfoghatatlan, hogy történt. Megjelent a tévében egy alacsony, majdnem vézna, raccsoló figura, szókincse és hanghordozása jobban hasonlított egy külvárosi vagány stílusára, mint egy méltóságteljes rendőrtisztére. Nem tett eget-földet megrázó ígéreteket, nem ígérte holnapra minden bűnöző kiirtását, sőt inkább bajokat, mindannyiunkat fenyegető veszélyeket jelentett be, mégis egy egész ország egyszerre kapta fel a fejét: ecce homo! Íme egy ember, aki valódi egyéniség, élő, gondolkodó ember – pedig rendőr!” Moldova György méltatta így Dobost, a rendőrtiszt „mini krimiket” tartalmazó kötetének (Kocsmák, vagányok, zsaruk, Multimix Kft., 1991) előszavában.

Külföldre szökött, sőt eltették láb alól

Dobos nem valamiféle ártatlan magazinműsornak, hanem a Magyar Televízió még az akkortájt alig érvényesülő személyiségi jogokat is semmibe vevő, olykor vérlázítóan manipuláló műsorának, a Kék fénynek volt a sztárja. Még ha nem is ő volt a főszereplő, hanem a többnyire sötét szemüvegben megjelenő szerkesztő-műsorvezető, Szabó László, a pártlap Népszabadság félelmetes megmondó embere. Ám nem véletlen, hogy amikor a műsor paródiája elkészült, Szuhay Balázs őt próbálta utánozni, és nem Szabót vagy valamelyik riporterét (akik között egyébként megtalálhattuk a mostanában egészen más színekben játszó Stefka Istvánt is). Dobos tíz évig volt a műsor állandó szakértő vendége, népszerűségét leginkább az bizonyítja, hogy amikor lekerült képernyőről, egyből megindult a találgatás. „Mindenki tudni vélte, mi történt a háttérben, szájról szájra terjedt a hír, hogy olvasott be nagyhatalmú minisztereknek, államtitkároknak, hogy vívott ökölpárbajt erőszakos és nagyképű országgyűlési képviselőkkel. Úgy élt bennünk, mint egy jó barát, akit ügyei külföldre szólítottak, de nem kételkedtünk, hogy még visszatér” – írta Moldova már idézett előszavában, ám olyan pletykák is elterjedtek, miszerint „külföldre szökött”, sőt „eltették láb alól”.

Nagymerülés a kádárizmus alvilágába e heti nyomtatott lapszámunkban.


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.