Ökölpárbajt vívott erőszakos és nagyképű országgyűlési képviselőkkel a magyar sztárrendőr

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 20.

Belpol

Dobos et. furcsa figura volt: a Kék Fény raccsoló réme vagy az első sztárzsaru Magyarországon? Azt mondják, remek rendőr, derék fiú volt. Nyomtatott kiadásunk kinyomozott róla mindent.

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete 2015-öt „a XX. század második felének egyik legnagyobb kriminalistája és oktatója előtt tisztelegve” Dobos János-emlékévnek nyilvánította. A nyomozótiszt alakja elsősorban az idősebbek számára lehet ismerős, ő volt az első rendőr tévésztár Magyarországon.

false

 

Fotó: Bárdy Tibor archívumából


Máig felfoghatatlan, hogy történt

„Százévente egyszer akad egy-egy rendőr, aki átlépi az előítéleteknek a határait, talán azért, mert az illető oly kevéssé emlékeztet a rendőrökről kialakított képünkre. Ez a bravúr nálunk elsőként Dobos Jánosnak sikerült, példáját sajnos keveseknek sikerült követni. Máig felfoghatatlan, hogy történt. Megjelent a tévében egy alacsony, majdnem vézna, raccsoló figura, szókincse és hanghordozása jobban hasonlított egy külvárosi vagány stílusára, mint egy méltóságteljes rendőrtisztére. Nem tett eget-földet megrázó ígéreteket, nem ígérte holnapra minden bűnöző kiirtását, sőt inkább bajokat, mindannyiunkat fenyegető veszélyeket jelentett be, mégis egy egész ország egyszerre kapta fel a fejét: ecce homo! Íme egy ember, aki valódi egyéniség, élő, gondolkodó ember – pedig rendőr!” Moldova György méltatta így Dobost, a rendőrtiszt „mini krimiket” tartalmazó kötetének (Kocsmák, vagányok, zsaruk, Multimix Kft., 1991) előszavában.

Külföldre szökött, sőt eltették láb alól

Dobos nem valamiféle ártatlan magazinműsornak, hanem a Magyar Televízió még az akkortájt alig érvényesülő személyiségi jogokat is semmibe vevő, olykor vérlázítóan manipuláló műsorának, a Kék fénynek volt a sztárja. Még ha nem is ő volt a főszereplő, hanem a többnyire sötét szemüvegben megjelenő szerkesztő-műsorvezető, Szabó László, a pártlap Népszabadság félelmetes megmondó embere. Ám nem véletlen, hogy amikor a műsor paródiája elkészült, Szuhay Balázs őt próbálta utánozni, és nem Szabót vagy valamelyik riporterét (akik között egyébként megtalálhattuk a mostanában egészen más színekben játszó Stefka Istvánt is). Dobos tíz évig volt a műsor állandó szakértő vendége, népszerűségét leginkább az bizonyítja, hogy amikor lekerült képernyőről, egyből megindult a találgatás. „Mindenki tudni vélte, mi történt a háttérben, szájról szájra terjedt a hír, hogy olvasott be nagyhatalmú minisztereknek, államtitkároknak, hogy vívott ökölpárbajt erőszakos és nagyképű országgyűlési képviselőkkel. Úgy élt bennünk, mint egy jó barát, akit ügyei külföldre szólítottak, de nem kételkedtünk, hogy még visszatér” – írta Moldova már idézett előszavában, ám olyan pletykák is elterjedtek, miszerint „külföldre szökött”, sőt „eltették láb alól”.

Nagymerülés a kádárizmus alvilágába e heti nyomtatott lapszámunkban.


Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.