Több hét után ismét a Kossuth Rádió vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, aki ezúttal Törőcsik Zsolt műsorvezetővel beszélgetett a világ folyásáról. Orbán a beszélgetés elején rögtön leszögezte, hogy a háború része az energiaárak emelése, háborús inflációról van szó, a háború miatt "harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk".
Úgy fogalmazott, hogy két nagy csata lesz, ebből most az elsőt éljük, ami a megélhetésért és a rezsiárakért zajlik, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt recesszió lesz Európában. Azt jósolta, hogy bár most még munkaerőhiány van Magyarországon, ez szerinte változni fog, ezért azt tanácsolja mindenkinek, hogy akinek van munkája, az becsülje meg.
Brüsszelben be kéne látniuk, hogy a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nekünk jobban fáj, mint az oroszoknak, a háborút nem rövidítette le, hanem elhúzódik, a szankciós politika pedig ezen nem is tud segíteni – fejtegette Orbán, aki úgy fogalmazott, hogy eleinte azt hitte, hogy csak lábon lőttük magunkat, de nem, most már látja,hogy valójában tüdőn, és "az európai gazdaság most levegőért kapkod", mert lesz, ahol nem lesz gáz, és lesz, ahol csak nagyon magas lesz az ára.
Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik, de ki kellett hirdetni az energia-veszélyhelyzetet. Azt mondta, elrendelte egy operatív törzs felállítását is, ezt Gulyás Gergely vezeti majd, neki lesz feladata, hogy végrehajtsa a veszélyhelyzeti döntéseket.
Ismertette az energia-veszélyhelyzeti intézkedéseket is: a hazai cégek növeljék a hazai energiakitermelést (megjegyezte, hogy vita van arról, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, de szerinte igen), Szijjártó Péter szerezzen be több gázt külföldről, kiviteli tilalmat rendeltek el az energiahordozókra (kivéve azok esetében, akiknek amúgy bérben tárolják az energiahordozóit Magyarországon), fokozni kell a lignitkitermelést, a Mátrai Erőműben a tartalékblokkokat működésbe helyezik, a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, és úgy próbálják megmenteni a rezsicsökkentést, hogy aki átlagot fogyaszt, annak legyen, de aki nem, az próbáljon visszamenni az átlagos fogyasztás alá vagy fizessen többet.
"Tisztelettel kérem, hogy aki az átlag felett fogyaszt, az lássa be, hogy ez kell a rezsicsökkentés megtartásához."
A kormány számításaira és a tisztázatlan kérdésekre válaszként Orbán csak annyit mondott, hogy a kormány úgy hozott döntést, hogy rendelkezett a pontos számokkal arról, hogy mi számít átlagos fogyasztásnak: áramban 210 kw/hó, a gázban 140 köbméter/hó, a háztartások többsége ebbe tartozik.
Szó esett arról is, hogy nyugaton nincs rezsicsökkentés és teljes árat fizetnek, de ott még mindig a fizetés kevesebb részét költik a rezsire, Magyarországon Orbán szerint a fizetések felét vagy harmadát elvinné a teljes áru rezsi, ezért kell itt a rezsicsökkentés, amivel a baloldal szerinte soha nem is értett egyet, a kormány viszont meg akarja védeni.
"Nem vagyunk egyformák, valaki majd megérti, valaki meg nem"
– mondta Orbán arra, hogy mit szólnak majd az emberek ahhoz, hogy egyeseknek mégiscsak többet kell majd fizetnie a rezsiért. Hozzátette azt is, hogy ha valaki nem érti meg, akkor sem fog tudni változtatni rajta. Szerinte a háború előtt belefért az, hogy mindenkinek rezsicsökkentett energiát adjanak, de a háborús inflációba már nem fér bele.
Manfred Webernek az Európába érkező gáz méltányos elosztásáról szóló ötletét Orbán "tőről metszett imperialista megközelítésnek" nevezte, amit úgy kommentált, hogy a németek bezárják az olcsó energiát termelő atomerőműveiket, majd elveszik a gázt a többiektől, "rosszabbak, mint a kommunisták".
Orbán hangsúlyozta, hogy a szankciókat ő mindig is ellenezte, mert szerinte azok nem segítenek Ukrajnának, viszont "nekünk rossz, kinyúvasztják az európai gazdaságot", ezért szerinte Brüsszelnek azt kéne mondania, hogy tévedtek, és nincs más út, mint hogy le kell ülni az oroszokkal tárgyalni és tűzszünetet kell kötni.
Orbán megnyilvánult a kata átalakításáról is, erről azt mondta:
"jó döntésnek tartom, és szükséges döntésnek is".
Arról beszélt, hogy 2012-ben azok között volt, akik kigondolták a katát, bár régen ezt maszekoknak hívták. Azt mondta, hogy vannak a maszekok, akiknek egy kezelhető adózási formát akartak adni, mert ők a lakosságnak szolgáltatnak. Az elején nem is volt semmi baj, mert a 90 százalékuk mindig csak magánszemélyeknek számlázott, cégeknek nem, de a cégek rájöttek arra, hogy így olcsóbb az embereket foglalkoztatni, ezért elburjánzott a dolog.
"Az embereket nem kritizálom, mindenki él, ahogy tud, a cégekkel van a baj"
– fogalmazott Orán, aki szerint a 450 ezer katásból 350 ezer egy cégnek számláz csak.
Arról beszélt, hogy ez a háború miatt most nem fér bele, és főleg a nyugdíjrendszer miatt, mert a katások sokkal kevesebbet fizetnek. Szerinte egy ápolónő 185 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez (bár ehhez bruttó 550 ezer forint felett kellene keresnie), egy katás pedig 33 ezerrel, ezért "ki fog lyukadni a nyugdíjkassza". Orbán szerint
"elbír az ország 50-150 ezer katást, de 450 ezert nem, a háborús körülmények között végképp".
Azt tanácsolta a katásoknak, hogy van még több adózási lehetőség, nézzék meg ezeket, végső esetben munkavállalónak is vissza lehet menni. Szeptember 25-ig tudnak nyilatkozni az érintettek arról, hogy melyik adónemet választják. Hozzátette, most sok olyan kritizálja a szigorítást, aki az eredeti döntést nem támogatta, pedig nem volt igazuk,
"van 50-150 ezer becsületes kisvállalkozó az országban, akinek meg is tartjuk".
Szőrmentén a katás tüntetéskről is szó esett, de egyértelműen abban az összefüggésben, mintha pártmegmozdulásokról lenne szó – Orbán arról beszélt, hogy a "baloldal" négyszer egymás után vesztett kétharmaddal, az esélyük az annyi, amennyi, a legutóbbi kampányban bebizonyították, hogy nem tudják megvédeni az országot. Vesztettek, eddig csendben ültek, most ez az intézkedés van, akinek fáj, az ilyenekre a baloldali ellenzék mindig fel fog ülni. Hozzátette, hogy ő ezt érti, de nagyon rossz politikának tartja, mert most összefogásra van szükség, ezért kéri a katásokat, hogy ezt értsék meg, a rezsicsökkentett fogyasztókat pedig szintén.
Beszélt arról is, hogy a hadseregben mozgósítás van, a fejlesztéseket fel kell gyorsítani, új forrásokat kell rendelni,
a hadsereg számára plusz forrásokat fog adni a következő napokban különböző rendeletekkel,
mert a NATO a keleti határnál jelen van és ott a magyaroknak is meg kell jelenni.
De van emellett egy déli határprobléma is, a migrációs invázió, ahol nő az agresszió is, fegyveres konfliktusok vannak a szerb oldalon, viszont katonákkal ellátni a határvédelmet most luxus lenne, a rendőröket odavezényelni pedig csak ideiglenes megoldásnak volt jó. Mivel az unió nem változtatott a befogadási politikáján, ezért tartós megoldás kell, azt mondta, ma délután talán alá tudja majd írni a határvadászokról szóló rendeletet, beállították a fizetésüket is, ami
feljebb fogja tolni a rendőrök és a katonák fizetését is,
mert a határvadászok alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek majd. Most 2000 határvadászt akarnak toborozn, de később 4000-re emelik a számot, a készenléti rendőrség keretein belül lesznek, de alacsonyabb kiképzéssel, és elsőre 3 évig szerződnek velük, de ha tetszik nekik, akkor átléphetnek majd állományba.
Végül Orbán azt fejtegette, hogy vannak, akik nyernek a háborún, így például Kína, az USA nem veszít, Európa viszont vesztes pozícióban van, de még egy kis sorosozás is belefért, ugyanis szerint a Soros-hálózat a háború igazságosssága mellett érvel és a háború meghosszabbítása mellett, és
Soros György valójában egy háborús uszító.
