Orbán „eltűnésre ítéltetett” népekről beszélt, akiknek most teljesedik be a sorsuk

  • narancs.hu
  • 2023. január 22.

Belpol

Ökumenikus istentisztelet a magyar kultúra napján: Kis-Magyarország, abcúg brüsszeli bürokraták, nem térdelünk futballpályán, és hajrá magyarok.

Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából Szatmárcsekén, ahol 200 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc költő (1790–1838) befejezte a Himnuszt.

A kormányfő a Telex által is közölt videó tanúsága szerint azzal kezdte beszédét, hogy felidézte, öt nappal ezelőtt énekelte legutóbb a Himnuszt, Losoncon, Duray Miklós felvidéki magyar politikus ravatalánál: „magyarok a Kárpát-medence minden szegletéből, leginkább persze a Felvidékről és Kis-Magyarországról. Álltunk és énekeltük, nem búcsú gyanánt, nem azért, hogy elköszönjünk a barátunktól. Azért énekeltük, hogy fel- és beemeljük őt az örökkévalóságba, beemeljük őt a magyarok panteonjába.”

A miniszterelnöki beszéd szólt arról, hogy a Himnusz összesűrítve mutatja meg, mi teszi a magyarságot magyarrá, és bár ez imádság, fohász, „mégsem térdepelve, leszegett fejjel énekelve, hanem egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul, mindig felemelt fejjel.” 

A Himnusz arra emlékezteti a magyarokat, hogy mint minden keresztény népnek, jó oka van a bűnbánatra. A miniszterelnök felteszi a kérdést, mihez kezdjünk számos hibánkkal, fogyatékosságunkkal:  „térdeljünk le a focipálya közepén, döntsük le nagy elődeink szobrait vagy tagadjuk meg és töröljük el ezer éves kultúránkat? Hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják ás átírják a magyarok történelmét?”

Nem.

Orbán Viktor szerint Kölcsey világosan leírta, hogy „megbűnhődte már e a nép a múltat s jövendőt”. Ez nem menlevél, bónusz újabb bűnök elkövetésére, csak annyit jelent, hogy kiérdemeltük a megmaradást: 

„most is vannak olyan népek, amelyek eltűnésre ítéltettek, és ez éppen most teljesedik be rajtuk”. 

Harminc évvel ezelőtt azt gondolta Orbán Viktor, hogy a magyarság a szabadság és a függetlenség iránti vágyával érdemelte ki a megmaradást. Most ezt azzal egészíti ki, hogy minden szabadságharcunkat azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk.

„Az oszmánok meg akarták mondani, ki az igazhitű, a Habsburgok, hogy ki a jó keresztény, a németek, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem. A szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, a brüsszeli bürokraták liberális világpolgárrá akarnak kalapálni minket a divatjamúltnak nevezett magyar formánk helyett” – mondta a miniszterelnök.

Beszélt az Ukrajna elleni orosz háborúról, csapdába csaló szirénhangokról, amelyek azt mondják, hogy a történelem jó oldalára kell állnunk, de mi azért akarunk „békét és tűzszünetet”, mert nekünk a történelem magyar oldalán kell állnunk.

Beszédét azzal zárta: „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.”

 

Leadkép: Orbán Viktor miniszterelnök megérkezik az ökumenikus istentiszteletre a szatmárcsekei református templomba 2023. január 22-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.