Orbán „eltűnésre ítéltetett” népekről beszélt, akiknek most teljesedik be a sorsuk

  • narancs.hu
  • 2023. január 22.

Belpol

Ökumenikus istentisztelet a magyar kultúra napján: Kis-Magyarország, abcúg brüsszeli bürokraták, nem térdelünk futballpályán, és hajrá magyarok.

Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából Szatmárcsekén, ahol 200 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc költő (1790–1838) befejezte a Himnuszt.

A kormányfő a Telex által is közölt videó tanúsága szerint azzal kezdte beszédét, hogy felidézte, öt nappal ezelőtt énekelte legutóbb a Himnuszt, Losoncon, Duray Miklós felvidéki magyar politikus ravatalánál: „magyarok a Kárpát-medence minden szegletéből, leginkább persze a Felvidékről és Kis-Magyarországról. Álltunk és énekeltük, nem búcsú gyanánt, nem azért, hogy elköszönjünk a barátunktól. Azért énekeltük, hogy fel- és beemeljük őt az örökkévalóságba, beemeljük őt a magyarok panteonjába.”

A miniszterelnöki beszéd szólt arról, hogy a Himnusz összesűrítve mutatja meg, mi teszi a magyarságot magyarrá, és bár ez imádság, fohász, „mégsem térdepelve, leszegett fejjel énekelve, hanem egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul, mindig felemelt fejjel.” 

A Himnusz arra emlékezteti a magyarokat, hogy mint minden keresztény népnek, jó oka van a bűnbánatra. A miniszterelnök felteszi a kérdést, mihez kezdjünk számos hibánkkal, fogyatékosságunkkal:  „térdeljünk le a focipálya közepén, döntsük le nagy elődeink szobrait vagy tagadjuk meg és töröljük el ezer éves kultúránkat? Hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják ás átírják a magyarok történelmét?”

Nem.

Orbán Viktor szerint Kölcsey világosan leírta, hogy „megbűnhődte már e a nép a múltat s jövendőt”. Ez nem menlevél, bónusz újabb bűnök elkövetésére, csak annyit jelent, hogy kiérdemeltük a megmaradást: 

„most is vannak olyan népek, amelyek eltűnésre ítéltettek, és ez éppen most teljesedik be rajtuk”. 

Harminc évvel ezelőtt azt gondolta Orbán Viktor, hogy a magyarság a szabadság és a függetlenség iránti vágyával érdemelte ki a megmaradást. Most ezt azzal egészíti ki, hogy minden szabadságharcunkat azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk.

„Az oszmánok meg akarták mondani, ki az igazhitű, a Habsburgok, hogy ki a jó keresztény, a németek, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem. A szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, a brüsszeli bürokraták liberális világpolgárrá akarnak kalapálni minket a divatjamúltnak nevezett magyar formánk helyett” – mondta a miniszterelnök.

Beszélt az Ukrajna elleni orosz háborúról, csapdába csaló szirénhangokról, amelyek azt mondják, hogy a történelem jó oldalára kell állnunk, de mi azért akarunk „békét és tűzszünetet”, mert nekünk a történelem magyar oldalán kell állnunk.

Beszédét azzal zárta: „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.”

 

Leadkép: Orbán Viktor miniszterelnök megérkezik az ökumenikus istentiszteletre a szatmárcsekei református templomba 2023. január 22-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.