Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy bár a közvélemény csak most ismeri meg a decemberi GDP-adatokat, a kormánynak megvan az az előnye, hogy előre megismerheti a nyers adatokat.
„Amikor arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, akkor én tudtam hányadán állunk, tehát én nem lutrira mentem”
– mondta a miniszterelnök a 24.hu összefoglalója szerint. Meggyőződése, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás benne van a kedvezőbb adatokban, Trump győzelmével pedig a „háborús szakasznak biztosan vége lesz”, és „békekorszak következik”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy amikor a kormány kitűz egy komolyabb gazdasági célt, akkor a közvélemény jelentős része cinikusan reagál. „Ha sikerül ezt a cinizmust vagy áttörni, vagy megkerülni, akkor a gazdaság meglendül. Ha lebeszéljük saját magunkat arról, hogy komoly célokat tűzzünk ki, akkor nem fog sikerülni” – fogalmazott Orbán, aki úgy érzni, 2010-hez hasonló csatát vív azzal, hogy elérjük az egymillió forintos havi átlagfizetést. Ezen a téren szerinte „az első tavaszi virág”, hogy van már négyezer olyan tanárunk, aki egymillió felett keres. Véleménye szerint az is fantasztikus dolog, hogy 800 ezer embernek kifizetik a magyar állampapírok kamatait, és így ők „egy halom pénzhez fognak jutni”.
Orbán szerint cinizmus ide, vagy oda, reális célkitűzés, hogy a középosztályt kiszélesítsük és megerősítsük. A kormányfő szerint általános érzés Nyugat-Európában, hogy az emberek azon aggódnak, a gyerekeik rosszabbul fognak élni. „Közép-Európában nem, itt sokkal jobban állunk” – állítja. Külön Németország helyzetére is kitért: „Kétségkívül igaz, hogy nem véletlenül tartanak előrehozott választást Németországban. [...] Valójában Brüsszel teszi tönkre Németországot”.
Orbán szerint az európai uniós Green Deal, a zöld átmenet jó ötlet. „A gazdaság legyen zöldebb, éljünk egészségesebben, legyen tisztább a levegő, a víz, amikor termelünk, akkor ne romboljuk a környezetet, hanem inkább építsük” – mondta, hozzátette, hogy bár ezek mind remek dolgok, az ilyen intézkedések bevezetéséhez egyeztetni kell azokkal, akik működtetik a gazdaságot.
A miniszterelnök lát jeleket arra, hogy a németek a nemrég szigorított migrációs törvények után egy adott pillanatban a gazdaság terén is „föllázadnak”, addig viszont nem tud semmi jót mondani. A Magyarországon előállított termékek nagy része ugyanis a német és a nyugat-európai piacokra megy, és bár szerinte nem szabad feladni ezeket a pozíciókat, nem szabad csak ezen az egy lábon állni. Mint mondta, ezért van az, hogy a kormánynak stratégiai fontosságú a kínaiakkal való együttműködés, ahogy Dél-Koreával, Japánnal, Törökországgal is, és ezért történik „az arab világban lévő hatalmas mennyiségű pénz” egy részének a bevonása a magyar gazdaságba.
„Ha bezárva maradunk a nyugati világunkba, nem törünk ki ebből, a világ mas felemelkedő, Európánál sokkal gyorsabban fejlődő részeivel nem működünk együtt, akkor pórul járhatunk”
– fogalmazott Orbán, aki szerint ezt hívták régen keleti nyitásnak, az aktualitása pedig erősebb, mint bármikor.
Az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal kapcsolatban Orbán az amerikai külügyminiszterre hivatkozott, aki egy interjúban arról beszélt: tisztességtelen dolog volt becsapni a világot azt állítva, hogy az ukránok ezt a háborút megnyerhetik. Ezt ő úgy értelmezi, hogy az amerikaiak éppen ezért – szemben Európával – nem szankciókat akarnak, hanem békét. Az európaiak viszont szerinte azt mondják, hogy „a szankciókat súlyosbítani kell, hogy az ukrán megnyerjék a háborút Oroszországban [sic!]”.
Mivel állítása szerint három év alatt a szankciók miatt Magyarország elvesztett 19,5 milliárd eurót, a magyar érdek szerinte az, hogy ezt visszaszerezzük, vagy legalábbis „olyan éveket kell létrehoznunk”, amikor ezt az évi 6,5 milliárd eurót nem veszítjük el. „Vagyis a szankciókat meg kell szüntetni, ez a magyar álláspont” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy „sosem támogattuk, egyszerűen tudomásul vettük” a szankciókat.
Orbán arról beszélt, a szankciók feladásáért cserébe az EU megígérte, elintézni, hogy az ukránok újra átengedjék az orosz gázt a területükön. „A sarkunkra kell állni, és megmondani, hogy kedves ukrán barátink, mindent értünk, de nekünk ez kell. Engedjétek át az orosz gázt” – fogalmazott, hozzátéve: „Hogyan akartok ti az Európai Unióhoz közelebb kerülni, ha kibabráltok a közép-európai országokkal?” A szankciókról fél évente dönteni kell, és ha az unió nem tartja be a megígért gazdasági garanciákat, „ha a Bizottság nem tartja be, amiről megállapodtunk, akkor a szankcióknak vége lesz.”
