Az állampapírok sikerként tálalt kamatkifizetései

Bízz bennem akkor is, ha csalok!

Gazdaság

Égető szüksége van a kormánynak arra, hogy a lakosság higgyen benne. Brutális mennyiségű pénzhez jutnak a következő hónapok során az állampapír-tulajdonosok, és a kormány azt szeretné, ha az ő szája íze szerint bánnának az emberek ezzel a pénztömeggel.

Kinek szólhatott Orbán Viktor üzenete, amelyben jó hírként aposztrofálta, hogy a kormány (a Magyar Államkincstár) 1700 milliárd forint kamatot fizet ki, mely összeget a családok (befektetők) arra költhetik, amire csak akarják? Ki lehetett ennek a teljesen átlátszó kábításnak a célközönsége?

A befektető nyilván tudja, hogy ha az állampapír kamatát, illetve lejáratkor a befektetett tőkét nem fizeti ki az állam, az csődöt jelent, tehát neki azt mondani, hogy juhúúú, nincs államcsőd, kábé olyan, mint ha a szakács azt mondaná a vendégeknek: fantasztikus, ma este nem romlott halat sütünk nektek. Tehát a jó hír nem a befektetőnek szól. Akkor inkább az átlagpolgár lenne a közlés célpontja? Annak, akinek nincs és nem volt pénze arra, hogy állampapírt vegyen? Számukra persze elméleti jó hír, hogy ha lett volna, akkor most milyen jól járnának.

De miért beszél Orbán Viktor egyáltalán állampapírról, befektetésről, kamatról? Eddig a befektető az Soros György vagy valami hasonlóan helyből rossz szándékú fickó volt, a magyar meg, ugye, olyanfajta, aki dolgozik, aztán este otthon kibont egy sört, és nézi a meccset. Valójában magyarból igen sokféle van, például olyan is, aki nem szívesen bízza a pénzét olyanra, akiben nem bízik. Márpedig most elég sok minden múlik azon, hogy a magyar állam (kormány) hol helyezkedik el a magyarok bizalmi skáláján.

Történelem

A 2010-es választási győzelem után a második Orbán-kormány egyebek mellett azt a célt tűzte ki, hogy az államadósságot lehetőség szerint ne egy rakás külföldi befektető (Soros!), hanem a magyar lakosság finanszírozza. A befektető (spekuláns!) ugyanis egy perc alatt elviheti a pénzét Magyarországról, ami megnehezíti az államadósság finanszírozását. Ehhez képest a lakosságnak nem az a célja, hogy profitot termeljen és lelépjen mihamarabb, hanem megbízható, hosszú távú megtakarítást keres. Ez részben így van, részben nem, de alapvetően a lakosság döntései valóban hosszabb távra szólnak, kiszámíthatóbbak – Olaszország államadóssága közelíti a GDP 140 százalékát, de ez azért tartható, mert a legnagyobb részét lakossági állampapírok teszik ki, és mindegy, hogy félfasiszta vagy neoliberális a kormány, mindenki tudja, hogy ez biztos és elfogadható hozamú befektetés.

Magyarországon is az lett volna a cél, hogy a lakosság vásároljon nagy erőkkel állampapírt. Ennek érdekében rendre olyan konstrukciókat talált ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelyek a piaci körülményekhez képest magas kamatot vagy hozamot ígértek – tipikusan ilyen volt a szuperállampapír néven elhíresült MÁP Plusz. Az Államkincstár hirdetései éveken át minden sarkon azt harsogták, hogy vegyél állampapírt, és valóban, az évi akár 6,5 százalékos kamatozású állampapír a hülyének is megérte. Lehet azon vitatkozni, hogy ez volt-e a legjobb – mert olcsóbban is lehetett volna finanszírozni az államadósságot –, de az a gondolat teljesen rendben van, hogy a lakosság legyen jelen ezen a piacon, legyen megtakarítása, befektetése. Míg 2011-ben az államadósság 2–3 százalékát tette ki csak a lakossági állampapír-állomány, ez 2019-re 30 százalék fölé kúszott – ma valamivel 20 százalék fölötti a mutató.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.