Főként a koronavírus-járvány elleni védekezésről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában, ahol ismét köszönetet mondott Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek, akik az elmondása szerint amellett erősködtek, hogy lesz második hullám, és fel kell rá készülni. Mint mondta, ezért az ország most "teljesen felfegyverkezve" várja a második hullámot.
Hozzátette, van egy nemzeti konzultáció is, a védekezés sikere ugyanis a kormány cselekvőképességén kívül azon is múlik, hogy az emberek is végrehajtsák az intézkedéseket. Orbán azt mondta,
1 millió 7-800 ezer ember küldte vissza a konzultációs kérdőívet.
Orbán szerint a kormánynak most három dolga van egyszerre: menteni kell az életeket (főleg az időseket kell védeni), meg kell teremteni az iskolák működésének feltételeit, és működtetni kell a gazdaságot. Hozzátette, az, hogy most sok fiatal kapta el a koronavírust, természetes, nyár volt, az történt, ami vele is történt volna 30 évvel ezelőtt, de már ősz van, ezért arra kéri a fiatalokat, hogy a szabályokat tartsák be.
A kórházi ágyakról azt mondta a miniszterelnök, nagy kapacitásokat szabadítottak fel, "a gyakorlatokat elvégeztük". Mint fogalmazott, aki volt katona, az tudja, hogy "jó dolog, hogy van fegyver a málhazsákban, de azt időnként ki kell próbálni", elmondása szerint ez történt tavasszal, amikor felszabadították a kórházi ágyakat. Beszélt arról is, hogy akármi történik, nem lesz hiány lélegeztetőgépből sem.
A teszteléssel kapcsolatos kérdésre Orbán azt mondta, ha van valami probléma, mindenkinek van egy ötlete, hogy hogyan kell tesztelni, de az ország a WHO protokollját követi, a tesztelést a nemzetközi sztenderdek szerint folytatják. Kijelentette,
"a legsikeresebben egész Európában mi védekeztünk",
ő ezt emberéletekben méri, "az első csatát megnyertük". Azt is mondta, Magyarországnak van egy jó rendszere a háziorvosok, a fertőzöttek jelentése, a tesztelés, a kontaktszemélyek felkutatása szempontjából, ezért csak óvatosan lehet változtatni a rendszeren, hogy ne legyen "rés a pajzson".
Arról, hogy az Európai Bizottság levelet küldött a szerintük diszkriminatív beutazási tilalommal kapcsolatban, Orbán azt mondta, a brüsszeli bürokratáknak meg kell értenie, hogy a visegrádi négyeknek egy nagyon mély járványügyi együttműködése alakult ki, velük könnyebb is együttműködni, mint távolabbi országokkal, ezért alkalmaznak rájuk más szabályokat.
Később hozzátette:
"Kellő szerénységgel mondom, hogy néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi, nem fogják tudni féken tartani a járványt, ha nem zárják le a határokat, követni fogják a magyar példát, és akkor az egész ügy lekerül a napirendről."
Hozzátette azt is, hogy Ausztria is olyan ország, akiről sokat tudnak és közel van, de azzal még várni kell, hogy Ausztria felé is enyhítsenek a határzáron. Beszélt arról is, hogy nem vagy-vagy kérdés a határzár és a belső védekezés, hanem mindkettőre szükség van, a határzár pedig nem teljes zárat jelent, van tranzitforgalom, különböző célokkal be lehet utazni, de a cél az, hogy a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsák az összes szükséges fontos korlátozás mellett. Mint mondta, pénteken is lesz kormányülés, ahol tovább finomítják a határzárat.
Az oktatásról Orbán azt mondta, tavasszal a biztonság volt a legfontosabb, akkor egy általános szabályt hoztak, de mostanra az látszik, hogy nem minden településen tűnik fel a vírus, ezért iskolánként lehet átállni a digitális oktatásra, ami egy rugalmasabb, kifinomultabb védekezés lesz.
Hozzátette, akármilyen modernül is hangzik a digitális oktatás, az nem olyan jó, mint ha személyesen találkoznak a diákok és a tanárok. Arról is beszélt, hogy az ország nagy tisztelettel értékeli is a tanárok munkáját.
Szólt arról is, hogy a kormány négyszáz hátrányos helyzetű településen dolgozó pedagógusnak ad bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatást, mint fogalmazott őt is meglepte a döntés, mert ez Kásler Miklós saját döntése volt. Felidézte, hogy már 1990-ben felmerült, hogy legyen egy speciális szorzója a hátrányos helyzetű településeken - "nem méltányos azt mondani, hogy azok a települések, ahol a cigányság van többségben, de ezen települések nagy részén jelentős cigány kisebbség is él" - lévő munkahelyeknek, akkor erről sok vita volt, és azóta sem történt ez ügyben semmi. Most Orbán azt mondta, Kásler pénzt adott az embereknek, jól tette, de ez nem egy rendszerszintű megoldás, ezért vissza kell majd rá térni.
A V4-ek találkozójával kapcsolatban azt mondta, 15 évvel ezelőtt a beruházások 81 százaléka nyugatról, 18 százaléka pedig keletről érkezett, mostanra a beruházások 40 százaléka érkezik csak nyugatról, ezért kérdés, hogy hol lesz Európának és Közép-Európának a helye, mert változik a világ.
"Naponta több órát foglalkozok ezeknek a tendenciáknak a megértésével, az én munkámból ez nagyon sok időt visz el" - magyarázta Orbán, aki szerint Európa nem tudja megmondani, hogy hol lesz 10 év múlva. Példaként hozta fel, hogy 2012-ben olvasott is egy tanulmányt, amiben azt írták, hogy a migráció jó dolog, holott három évvel később ebből válság lett, és azt is írták, hogy 2050-re visszaszorul az európai termelés, de minden sokkal gyorsabban történik.
"Az európai választ a nagyfiúknak kell megtalálnia", mondta Orbán, aki szerint a saját házi feladatunkat ugyanakkor el lehet végezni, és ez Közép-Európát jelenti. Orbán végül azt jósolta, hogy 10 éven belül Lengyelország lesz az új Németország.
