Orbán testőrei nem engedték be az MLSZ elnökét a válogatott öltözőjébe

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 21.

Belpol

Kovács Attila abban a pillanatban tudta, hogy megbukott.

Kovács Attiláról nagyon sokáig nem lehetett hallani semmit, de most az Index hosszú interjút közölt a sportéletből teljesen kiszállt egykori vezetővel.

Kovács vasáruval foglalkozott, 1998 februárjában gazdag emberként, a Soroksári TE jelöltjeként választották meg az MLSZ elnökévé. Nem sokkal később az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás a szövetség pazarló gazdálkodására hivatkozva felfüggesztette az elnökséget, de a FIFA és az UEFA kemény fellépésére kénytelen volt visszakozni. A nemzetközi szövetség ugyanis legitimnek és kormányoktól függetlennek tekinti a labdarúgó-szövetségeket. Nem sokkal ezután Kovács ellen sorozatos APEH-vizsgálatok, majd rendőrségi eljárások indultak – olvasható az Index cikkében. Hét év pereskedés után végül felmentették, de Kovács nem gondolkozik a visszatérésen, megtanulta a leckét, például úgy véli, hogy az üzletfeleit is miatta zaklatták a hatóságok.

A legerősebb sztori így hangzik, a saját szavaival:

Ha jól emlékszem, a Portugália elleni első hazai mérkőzésünk a Népstadionban volt. Ott éreztem először, hogy nekem itt jövőm már nincsen. Nem azért, mert kikaptunk, tévedés ne legyen. Minden mérkőzés előtt bementem a csapathoz, nem szakmázva, hanem megpróbáltam őket a magam módján felspannolni, hogy úgy menjenek ki, hogy „ide nékem, széttépem, bárki legyen is az”. Az előtte lévő barátságos mérkőzések előtt mindig bementem az öltözőbe. Portugália ellen, mikor szerettem volna bemenni az öltözőbe, nem tudtam. Nem engedtek be, engem, mint a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét. Soha nem fogom elfelejteni, hogy az akkori kormányfő, a miniszterelnök úr, aki jelenleg is kormányfő, volt benn a játékosoknál, és ő beszélt velük. Ennek köszönhetően én nem mehettem be hozzájuk, mert az ő biztonsági emberei nem engedtek be.  Aztán a félidőben ugyanez történt. Úgyhogy én akkor már tudtam, hogy az én napjaim meg vannak számlálva.

További sztorik és Kovács véleménye a mai magyar fociról az Index interjújában.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.