Orbán Izrael alapítójától vett idézettel határozta meg, ki a magyar

  • Gera Márton
  • 2018. október 8.

Belpol

Amivel tulajdonképpen kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük.

Elég nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt heti beszéde, amelyben a miniszterelnök meghatározta, hogy ki a magyar.

„Sokat vitatkoztak Magyarhonban arról, hogy ki a magyar. Van, aki szerint az, akinek a nagyszülője magyar volt. Tetszetős válasz, de a korszellem, amelyet kialakítottunk, a fejlődés, amit megindítottunk, az országépítés és nemzetegyesítés, amelybe belevágtunk, a lelkület, amely magával ragadott bennünket, egy új választ is ad arra a régi kérdésre: ki a magyar? Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz” – mondta Orbán a Budai Vigadó csütörtöki átadásán.

A kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy Orbán kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük, unokájuk. A mondatot azonban nem a miniszterelnök faragta: ő is kölcsönözte.

Radnóti Zoltán rabbi egy korábbi blogbejegyzésében írt arról, hogy a 20. században „elhangzott egy csodaszép mondás, amin érdemes elgondolkodni: »nem az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, hanem az, akinek még az unokája is az«”.

Bár Radnóti az írásban nem nevezte meg, kitől származik az idézet, a Narancs.hu megkérdezte a rabbit, hogy ki beszélt erről. Radnóti azt mondta, Golda Meir, Izrael alapítója és miniszterelnöke beszélt erről az 1970-es években, és kijelentéssel tulajdonképpen szigorított a zsidó vallásjogi definíción, miszerint az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, vagy ő maga áttért a zsidó vallásra.

A kijevi születésű Golda Meir egyébként szocialista politikus volt, akinek miniszterelnöksége alatt tört ki a jom kippuri háború, és akit gyakran becéztek izraeli vasladynek is. Lényeges különbség, hogy Izrael első minisztereinek egyike egy olyan korban fogalmazta meg ezt a gondolatot - a második világháborút, a holokausztot követően, abban az időszakban, amikor az arab országok a zsidó állam "tengerbe szorítását" tervezték -, amikor folyamatosan kétséges volt a zsidóság és Izrael sorsa, így baloldali politikusként a nemzeti identiás megerősítése volt a fő célja.

Golda Meir

Golda Meir

 

Nem tudni, Orbán miért parafrazálta az idézetet, mindenesetre az enyhén groteszk formában megjelenik Sági György Név a nyelv alatt című, idén megjelent regényében is. A szerző a 17. században élt zsidó származású filozófus, Spinoza gyülekezetéről ír, és az egyik gyülekezeti tag szájába adja a mondatot: „Aki idegen nőt tapint, az többé nem zsidó, hiszi a gyülekezet. Nem az a zsidó, akinek az anyja az. Az a zsidó, akinek az unokája az. Az amszterdami közösség évszázadokkal előzi meg a korát.”

Orbán rendszeresen építi be beszédeibe olvasmányélményeit. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy Yuval Noah Harari izraeli történész munkáit és a jövőre vonatkozó jóslatait tanulmányozza, illetve gyakran merít a gondolataiból.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.