Orbán Izrael alapítójától vett idézettel határozta meg, ki a magyar

  • Gera Márton
  • 2018. október 8.

Belpol

Amivel tulajdonképpen kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük.

Elég nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt heti beszéde, amelyben a miniszterelnök meghatározta, hogy ki a magyar.

„Sokat vitatkoztak Magyarhonban arról, hogy ki a magyar. Van, aki szerint az, akinek a nagyszülője magyar volt. Tetszetős válasz, de a korszellem, amelyet kialakítottunk, a fejlődés, amit megindítottunk, az országépítés és nemzetegyesítés, amelybe belevágtunk, a lelkület, amely magával ragadott bennünket, egy új választ is ad arra a régi kérdésre: ki a magyar? Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz” – mondta Orbán a Budai Vigadó csütörtöki átadásán.

A kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy Orbán kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük, unokájuk. A mondatot azonban nem a miniszterelnök faragta: ő is kölcsönözte.

Radnóti Zoltán rabbi egy korábbi blogbejegyzésében írt arról, hogy a 20. században „elhangzott egy csodaszép mondás, amin érdemes elgondolkodni: »nem az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, hanem az, akinek még az unokája is az«”.

Bár Radnóti az írásban nem nevezte meg, kitől származik az idézet, a Narancs.hu megkérdezte a rabbit, hogy ki beszélt erről. Radnóti azt mondta, Golda Meir, Izrael alapítója és miniszterelnöke beszélt erről az 1970-es években, és kijelentéssel tulajdonképpen szigorított a zsidó vallásjogi definíción, miszerint az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, vagy ő maga áttért a zsidó vallásra.

A kijevi születésű Golda Meir egyébként szocialista politikus volt, akinek miniszterelnöksége alatt tört ki a jom kippuri háború, és akit gyakran becéztek izraeli vasladynek is. Lényeges különbség, hogy Izrael első minisztereinek egyike egy olyan korban fogalmazta meg ezt a gondolatot - a második világháborút, a holokausztot követően, abban az időszakban, amikor az arab országok a zsidó állam "tengerbe szorítását" tervezték -, amikor folyamatosan kétséges volt a zsidóság és Izrael sorsa, így baloldali politikusként a nemzeti identiás megerősítése volt a fő célja.

Golda Meir

Golda Meir

 

Nem tudni, Orbán miért parafrazálta az idézetet, mindenesetre az enyhén groteszk formában megjelenik Sági György Név a nyelv alatt című, idén megjelent regényében is. A szerző a 17. században élt zsidó származású filozófus, Spinoza gyülekezetéről ír, és az egyik gyülekezeti tag szájába adja a mondatot: „Aki idegen nőt tapint, az többé nem zsidó, hiszi a gyülekezet. Nem az a zsidó, akinek az anyja az. Az a zsidó, akinek az unokája az. Az amszterdami közösség évszázadokkal előzi meg a korát.”

Orbán rendszeresen építi be beszédeibe olvasmányélményeit. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy Yuval Noah Harari izraeli történész munkáit és a jövőre vonatkozó jóslatait tanulmányozza, illetve gyakran merít a gondolataiból.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”