Orbán Izrael alapítójától vett idézettel határozta meg, ki a magyar

  • Gera Márton
  • 2018. október 8.

Belpol

Amivel tulajdonképpen kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük.

Elég nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt heti beszéde, amelyben a miniszterelnök meghatározta, hogy ki a magyar.

„Sokat vitatkoztak Magyarhonban arról, hogy ki a magyar. Van, aki szerint az, akinek a nagyszülője magyar volt. Tetszetős válasz, de a korszellem, amelyet kialakítottunk, a fejlődés, amit megindítottunk, az országépítés és nemzetegyesítés, amelybe belevágtunk, a lelkület, amely magával ragadott bennünket, egy új választ is ad arra a régi kérdésre: ki a magyar? Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz” – mondta Orbán a Budai Vigadó csütörtöki átadásán.

A kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy Orbán kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük, unokájuk. A mondatot azonban nem a miniszterelnök faragta: ő is kölcsönözte.

Radnóti Zoltán rabbi egy korábbi blogbejegyzésében írt arról, hogy a 20. században „elhangzott egy csodaszép mondás, amin érdemes elgondolkodni: »nem az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, hanem az, akinek még az unokája is az«”.

Bár Radnóti az írásban nem nevezte meg, kitől származik az idézet, a Narancs.hu megkérdezte a rabbit, hogy ki beszélt erről. Radnóti azt mondta, Golda Meir, Izrael alapítója és miniszterelnöke beszélt erről az 1970-es években, és kijelentéssel tulajdonképpen szigorított a zsidó vallásjogi definíción, miszerint az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, vagy ő maga áttért a zsidó vallásra.

A kijevi születésű Golda Meir egyébként szocialista politikus volt, akinek miniszterelnöksége alatt tört ki a jom kippuri háború, és akit gyakran becéztek izraeli vasladynek is. Lényeges különbség, hogy Izrael első minisztereinek egyike egy olyan korban fogalmazta meg ezt a gondolatot - a második világháborút, a holokausztot követően, abban az időszakban, amikor az arab országok a zsidó állam "tengerbe szorítását" tervezték -, amikor folyamatosan kétséges volt a zsidóság és Izrael sorsa, így baloldali politikusként a nemzeti identiás megerősítése volt a fő célja.

Golda Meir

Golda Meir

 

Nem tudni, Orbán miért parafrazálta az idézetet, mindenesetre az enyhén groteszk formában megjelenik Sági György Név a nyelv alatt című, idén megjelent regényében is. A szerző a 17. században élt zsidó származású filozófus, Spinoza gyülekezetéről ír, és az egyik gyülekezeti tag szájába adja a mondatot: „Aki idegen nőt tapint, az többé nem zsidó, hiszi a gyülekezet. Nem az a zsidó, akinek az anyja az. Az a zsidó, akinek az unokája az. Az amszterdami közösség évszázadokkal előzi meg a korát.”

Orbán rendszeresen építi be beszédeibe olvasmányélményeit. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy Yuval Noah Harari izraeli történész munkáit és a jövőre vonatkozó jóslatait tanulmányozza, illetve gyakran merít a gondolataiból.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.