Orbán Izrael alapítójától vett idézettel határozta meg, ki a magyar

  • Gera Márton
  • 2018. október 8.

Belpol

Amivel tulajdonképpen kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük.

Elég nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor múlt heti beszéde, amelyben a miniszterelnök meghatározta, hogy ki a magyar.

„Sokat vitatkoztak Magyarhonban arról, hogy ki a magyar. Van, aki szerint az, akinek a nagyszülője magyar volt. Tetszetős válasz, de a korszellem, amelyet kialakítottunk, a fejlődés, amit megindítottunk, az országépítés és nemzetegyesítés, amelybe belevágtunk, a lelkület, amely magával ragadott bennünket, egy új választ is ad arra a régi kérdésre: ki a magyar? Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz” – mondta Orbán a Budai Vigadó csütörtöki átadásán.

A kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy Orbán kizárta a nemzetből azokat, akiknek nem lehet gyerekük, unokájuk. A mondatot azonban nem a miniszterelnök faragta: ő is kölcsönözte.

Radnóti Zoltán rabbi egy korábbi blogbejegyzésében írt arról, hogy a 20. században „elhangzott egy csodaszép mondás, amin érdemes elgondolkodni: »nem az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, hanem az, akinek még az unokája is az«”.

Bár Radnóti az írásban nem nevezte meg, kitől származik az idézet, a Narancs.hu megkérdezte a rabbit, hogy ki beszélt erről. Radnóti azt mondta, Golda Meir, Izrael alapítója és miniszterelnöke beszélt erről az 1970-es években, és kijelentéssel tulajdonképpen szigorított a zsidó vallásjogi definíción, miszerint az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, vagy ő maga áttért a zsidó vallásra.

A kijevi születésű Golda Meir egyébként szocialista politikus volt, akinek miniszterelnöksége alatt tört ki a jom kippuri háború, és akit gyakran becéztek izraeli vasladynek is. Lényeges különbség, hogy Izrael első minisztereinek egyike egy olyan korban fogalmazta meg ezt a gondolatot - a második világháborút, a holokausztot követően, abban az időszakban, amikor az arab országok a zsidó állam "tengerbe szorítását" tervezték -, amikor folyamatosan kétséges volt a zsidóság és Izrael sorsa, így baloldali politikusként a nemzeti identiás megerősítése volt a fő célja.

Golda Meir

Golda Meir

 

Nem tudni, Orbán miért parafrazálta az idézetet, mindenesetre az enyhén groteszk formában megjelenik Sági György Név a nyelv alatt című, idén megjelent regényében is. A szerző a 17. században élt zsidó származású filozófus, Spinoza gyülekezetéről ír, és az egyik gyülekezeti tag szájába adja a mondatot: „Aki idegen nőt tapint, az többé nem zsidó, hiszi a gyülekezet. Nem az a zsidó, akinek az anyja az. Az a zsidó, akinek az unokája az. Az amszterdami közösség évszázadokkal előzi meg a korát.”

Orbán rendszeresen építi be beszédeibe olvasmányélményeit. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy Yuval Noah Harari izraeli történész munkáit és a jövőre vonatkozó jóslatait tanulmányozza, illetve gyakran merít a gondolataiból.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.