Orbán Viktor: A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is békepárti

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Belpol

Leosztotta a magyar erőket rádióinterjújában a miniszterelnök, Toroczkai Lászlóék újra a jó blokkba kerültek.

Ezen a pénteken is megtartotta a Kossuth rádióban rendes heti szeánszát Orbán Viktor. A miniszterelnök szokása szerint a közösen megélttől kicsit eltérő megvilágításban adta elő jó hírnként, hogy a forint „benézett 400 forint alá”, csökkentek az üzemanyagárak is, de szerinte ennek ellenére sem csökkentek a bolti árak. „Ha az energia ára csökken, akkor annak meg kellene jelennie az árakban, és pont az ellenkezője történik. Tehát ez így biztosan nincsen rendben” – mondta Orbán, megindokolva az árrésstopot, majd elmondta, van durvább módszerük is ennél.

 
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Ezek után érkezett a gyerekvállalás kérdése is, amivel kapcsolatan „szerinte az anyák attól félnek, hogy mi van, ha az apa nem tud segíteni nekik a gyereknevelésben”, ezért tették adómentessé őket, mert így „ha valamilyen okból egyedül maradnak, akkor is biztonságban érezhessék magukat anyagilag.” Hozzátette, a legjobb persze az lenne, hogyha az anyák egészséges, életerős, dolgozó és jól kereső férfiakra támaszkodhatnának. De hát ilyen vagy van, vagy nincs. A válások száma is nagy, a gyereküket egyedül nevelő anyáknak a száma is nagy.”

A kötelező témák közé bekerült Ukrana és az épp védekező háborút folytató szomszédunk esetleges uniós tagsága is, amire gyorsan elmondta, hogy nem lenne jó, mert romba döntenék a magyar gazdaságot, majd hozzátette, szerinte ezzel szemben Szerbiát vagy Észak-Macedóniát „már holnap fel lehetne venni”.

A miniszterelnök azt is helyre tette, ki hol áll Magyarországon: szerinte a békepárti és a háborúpárti táborok léteznek:

„A DK és a Tisza háborúpárti, a Fidesz, a KDNP és az igazság kedvéért, a Mi Hazánk is békepárti.”

Ez utóbbi mondat újra egy finom gesztus a Mi Hazánk felé; a szélsőjobbos pártnak egyre barátibb a kapcsolata a Fidesszel, erről épp a frissen megjelent hetilapban írtunk remek cikket:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.