Láttunk már olyat, hogy a kormányváltáshoz nemcsak a Fideszt, hanem potenciális szélsőjobboldali partnerét is le kellett, vagy le kellett volna győzni. 2002-ben a MIÉP-et, 2014-ben a Jobbikot, 2026-ban pedig esetleg a Mi Hazánkat. Jövő áprilisig még sok minden változhat, de az utóbbi idők felmérései alapján a Mi Hazánk 2026-ban bejut az Országgyűlésbe. Vagyis a párt könnyen a királycsináló helyzetébe kerülhet, hiszen még ebben a nagyon aránytalan, a győztest túljutalmazó választási szisztémában is előfordulhat, hogy a Fidesznek vagy az alkotmányozó többsége, vagy az újabb kormányalakításhoz szükséges többsége nem lesz meg egyedül. Márpedig ebben a helyzetben a Fidesz csakis a Mi Hazánkra számíthatna koalíciós partnerként. 2022-ben a párt ugyan kategorikusan kijelentette, hogy kizárt a Fidesszel kötött koalíció, ám az idén a Fidesz látványosan nyitni kezdett a Mi Hazánk felé.
Amikor Toroczkai Lászlóék a néppártosodó Jobbikból a 2018-as választási vereség után kiszakadtak, az új párt nemcsak a fideszes lejárató kampányoknak nem lett célpontja (később sem), hanem már az induláskor annyi plakáthelyük lett hirtelenjében, amennyi a náluk sokáig támogatottabb Momentumnak egyszer sem jött össze. Hogy erre miből futotta, rejtély: a párt zászlóbontásánál még ott ügyködő forrásaink egybehangzóan állítják, hogy Dúró Dóra és Novák Előd párosa valahogy mindig tudott pénzt varázsolni a Mi Hazánk akcióira. Erre bizonyítékuk nincs ugyan, de egy a pártalapításnál bábáskodó támogató az 1200 tagnak kiküldött búcsúüzenetében megosztotta sejtését: „De miért is kéne neki (Toroczkai László elnöknek – F. Á.) tudnia mindenről, amikor a pártot lassan már pár önjáró irányítja, akik azt gondolják, bármit megtehetnek, hiszen ők hozzák a pénzt, a »baráti támogatást«?” A kitétel Dúróékra és köreikre – a forrásunk által „Novákék náci vonalának” nevezett társaságra – vonatkozott, akik az ebben a szubkultúrában talán békésebbnek számító „nemzeti radikálisokat” szorították ki. A levél írójának informális kapcsolatai azóta nagyrészt megszakadtak a Mi Hazánkkal, sőt 2022-ben már a Fidesz-féle Békemeneten fedeztük föl.
Nem ő az egyetlen, aki a szélsőjobbról került át Orbánékhoz: a 2018-ban 19 százaléknyi szavazatot elérő Jobbik szavazóinak a kisebb része landolt a Mi Hazánknál 2022-ben, a többség az egyre radikálisabb Fidesz felé fordult. Nekik talán az is számított, hogy Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető egykor a MIÉP-nél kezdte politikai pályafutását.
Van továbbá egy olyan közös halmaz is, ahonnan a két párt akkor húz elő embereket, amikor a legpiszkosabb dolgokat kell elintézni. A Mi Hazánkban „baráti szervezetnek” tartott Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) társaságában a pártelnök Toroczkai László is részt vett önkényes kilakoltatásokon (ilyenkor a klasszikus önbíráskodás keretei közt kopasz verőemberek jelennek meg az albérleteikből kiköltözni nem akaró vagy nem tudó, jellemzően roma származású embereknél). Az egyik ilyen akciónál (azon Toroczkai épp nem volt ott) egy másik ismerős arcot is ki lehetett szúrni: a MÖM 2024. december 27-én feltöltött Bátor kiállás – Egy idős hölgy megmentése az illegális lakóktól című videójában az egyik önjelölt rendtevő, a siófoki Gladiátor Security nyakbavalóját viselő férfi arcát utoljára 2016-ban láthatta a nagyközönség, amikor társaival együtt állta el az MSZP-s Nyakó István útját a Nemzeti Választási Irodában azért, hogy a képviselő ne tudja leadni a népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzárról. (Megjegyeznénk, hogy a csak „Kubatov kopaszaiként” emlegetett társaság produkciója miatti nyomozást a rendőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg.)
2019-ben a magyar radikális mozgalom ismert alakja, az akkor még házi őrizetben lévő Budaházy György is elismerte, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
