Orbán Viktor a svájci lapnak: „Részt kell vennünk Isten munkájában”

  • narancs.hu
  • 2023. március 2.

Belpol

Ha a magyar sajtónak nem is, a jobboldali svájci lapnak adott interjút a miniszterelnök. Ha egy napra diktátor lenne az EU-ban, berúgna.

Meglehetősen baráti hangnemben zajlott Orbán Viktor és a Weltwoche svácji jobboldali lap tulajdonos-főszerkesztőjének beszélgetése. „Minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát – mondta a kormányfő arra a kérdésre, hogyan viseli a háborút az ország. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell - mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.

A svájci újságíró kevés konkrétumról kérdezett rá, így az interjúban Orbán nem csak mint állambölcselő, de vallásfilozófusként is reflektorfénybe kerülhetett: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket” – fogalmazott a miniszterelnök, nem kiemelve Oroszország felelősségét. – „Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja, és minden rossznak ellen kell állnia, főként a gonosz munkájának, aki mindennek elrontója. „Részt kell vennünk Isten munkájában” – mondta Orbán, de hogy az orvosok, a tanárok vagy a diákok vegzálására, a Putyinnal való üzletelésre, esetleg a családtagjai gazdagítására gondolt, azt nem fejtette ki.

 
Orbán Viktor
Fotó: Facebook
 

Már nem a szabadság a filozófiája

Orbán szerint Magyarország vesztesből győztes lett 2010 óta. „A magyarok átlendültek a mélabús fatalizmusukon?” – kérdezte az újságíró. „Pontosan.”

Arra a kérdésre, mi a politikai filozófiája, Orbán így felelt: „Amikor fiatal voltam, a szabadságot mondtam volna, ma az egyensúlyt. Megváltoztatni, amit meg kell, megőrizni, amit hagyni kell.”

Orbán szerint ma Európa kivonult az ukrajnai háborút érintő a vitából. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá. Szerinte „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást.” Orbán Olaf Scholz kormányát és a Biden-adminisztációt okolja a háborúért, és úgy véli, ha Trump marad hatalmon, nem történt volna meg az orosz invázió.

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: „senki sem nyerheti meg. Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat.”

Megérti Putyint

Orbán Viktor felidézte, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé. „Putyin problémája, ezt mondta nekem, a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” - mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „Megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.”

Orbán szerint Oroszország egy másik civilizáció, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem.”

A miniszterelnök persze a békéről is beszélt: „Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – mondta, nem kiemelve, hogy a béke elsősorban Oroszországon múlik.

Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora" lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: „azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”

A Westwoche újságírója arra nem tért ki, hogy Orbánt nem az EU önkényuralmával kínálják, hanem jogállamisági korrekciókat követelnek tőle a helyreállítási alap pénzeiért cserébe.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.