Meglehetősen baráti hangnemben zajlott Orbán Viktor és a Weltwoche svácji jobboldali lap tulajdonos-főszerkesztőjének beszélgetése. „Minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát – mondta a kormányfő arra a kérdésre, hogyan viseli a háborút az ország. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell - mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A svájci újságíró kevés konkrétumról kérdezett rá, így az interjúban Orbán nem csak mint állambölcselő, de vallásfilozófusként is reflektorfénybe kerülhetett: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket” – fogalmazott a miniszterelnök, nem kiemelve Oroszország felelősségét. – „Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja, és minden rossznak ellen kell állnia, főként a gonosz munkájának, aki mindennek elrontója. „Részt kell vennünk Isten munkájában” – mondta Orbán, de hogy az orvosok, a tanárok vagy a diákok vegzálására, a Putyinnal való üzletelésre, esetleg a családtagjai gazdagítására gondolt, azt nem fejtette ki.
Már nem a szabadság a filozófiája
Orbán szerint Magyarország vesztesből győztes lett 2010 óta. „A magyarok átlendültek a mélabús fatalizmusukon?” – kérdezte az újságíró. „Pontosan.”
Arra a kérdésre, mi a politikai filozófiája, Orbán így felelt: „Amikor fiatal voltam, a szabadságot mondtam volna, ma az egyensúlyt. Megváltoztatni, amit meg kell, megőrizni, amit hagyni kell.”
Orbán szerint ma Európa kivonult az ukrajnai háborút érintő a vitából. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá. Szerinte „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást.” Orbán Olaf Scholz kormányát és a Biden-adminisztációt okolja a háborúért, és úgy véli, ha Trump marad hatalmon, nem történt volna meg az orosz invázió.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: „senki sem nyerheti meg. Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat.”
Megérti Putyint
Orbán Viktor felidézte, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé. „Putyin problémája, ezt mondta nekem, a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” - mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „Megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.”
Orbán szerint Oroszország egy másik civilizáció, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem.”
A miniszterelnök persze a békéről is beszélt: „Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – mondta, nem kiemelve, hogy a béke elsősorban Oroszországon múlik.
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora" lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: „azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”
A Westwoche újságírója arra nem tért ki, hogy Orbánt nem az EU önkényuralmával kínálják, hanem jogállamisági korrekciókat követelnek tőle a helyreállítási alap pénzeiért cserébe.
