Orbán Viktor a svájci lapnak: „Részt kell vennünk Isten munkájában”

  • narancs.hu
  • 2023. március 2.

Belpol

Ha a magyar sajtónak nem is, a jobboldali svájci lapnak adott interjút a miniszterelnök. Ha egy napra diktátor lenne az EU-ban, berúgna.

Meglehetősen baráti hangnemben zajlott Orbán Viktor és a Weltwoche svácji jobboldali lap tulajdonos-főszerkesztőjének beszélgetése. „Minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát – mondta a kormányfő arra a kérdésre, hogyan viseli a háborút az ország. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell - mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.

A svájci újságíró kevés konkrétumról kérdezett rá, így az interjúban Orbán nem csak mint állambölcselő, de vallásfilozófusként is reflektorfénybe kerülhetett: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket” – fogalmazott a miniszterelnök, nem kiemelve Oroszország felelősségét. – „Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja, és minden rossznak ellen kell állnia, főként a gonosz munkájának, aki mindennek elrontója. „Részt kell vennünk Isten munkájában” – mondta Orbán, de hogy az orvosok, a tanárok vagy a diákok vegzálására, a Putyinnal való üzletelésre, esetleg a családtagjai gazdagítására gondolt, azt nem fejtette ki.

 
Orbán Viktor
Fotó: Facebook
 

Már nem a szabadság a filozófiája

Orbán szerint Magyarország vesztesből győztes lett 2010 óta. „A magyarok átlendültek a mélabús fatalizmusukon?” – kérdezte az újságíró. „Pontosan.”

Arra a kérdésre, mi a politikai filozófiája, Orbán így felelt: „Amikor fiatal voltam, a szabadságot mondtam volna, ma az egyensúlyt. Megváltoztatni, amit meg kell, megőrizni, amit hagyni kell.”

Orbán szerint ma Európa kivonult az ukrajnai háborút érintő a vitából. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá. Szerinte „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást.” Orbán Olaf Scholz kormányát és a Biden-adminisztációt okolja a háborúért, és úgy véli, ha Trump marad hatalmon, nem történt volna meg az orosz invázió.

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: „senki sem nyerheti meg. Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat.”

Megérti Putyint

Orbán Viktor felidézte, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé. „Putyin problémája, ezt mondta nekem, a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” - mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „Megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.”

Orbán szerint Oroszország egy másik civilizáció, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem.”

A miniszterelnök persze a békéről is beszélt: „Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – mondta, nem kiemelve, hogy a béke elsősorban Oroszországon múlik.

Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora" lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: „azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”

A Westwoche újságírója arra nem tért ki, hogy Orbánt nem az EU önkényuralmával kínálják, hanem jogállamisági korrekciókat követelnek tőle a helyreállítási alap pénzeiért cserébe.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.