Utolsó napirend előtti felszólalóként mondott beszédet Orbán Viktor az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakának első napján – pedig eredetileg arról volt szó, hogy ő lesz az első.
A miniszterelnök beszéde elején összefoglalta az elmúlt két hónap történéseit. Folytatódott a háború, újabb szankciókat fogadtak el, a gáz ára pedig a háború előtti árak háromszorosára növekedett, és ezzel párhuzamosan megindult az infláció – emlékeztetett Orbán.
Elmondása szerint
Magyarország 4000 milliárddal többet költött energiára mint egy évvel korábban, és ezt a pénzt "Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből".
Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultáció egyértelmű választ adott arra, mit gondolnak a szankciós politikáról a magyarok.
Ezt követően a gazdasági eredményeket méltatta, miszerint 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, a munkahelyek és az exportteljesítmény is nőtt, 20 éve nem volt olyan magas a tőkebehozatal, mint az elmúlt évben, és még a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni. 15 százalékos nyugdíjemelésre és a családtámogatások körének bővítésére is futotta.
A háború egyéves évfordulójáról szólva elmondta, ez a háború rossz az ukránoknak, rossz az oroszoknak, a magyar embereknek, Európának, az egész világnak, emberek halnak meg, százezrével. Mégis, Európa lépésről lépésre belesodródik a háborúba:
vannak, akik már tankokat küldenek, terítéken vannak a vadászrepülők, és ha így folytatódik, "lesznek, akik csapatokat is akarnak majd küldeni Ukrajnába".
Magyarországnak a miniszterelnök szerint ki kell maradnia ebből: "nem szállítunk fegyvereket, a magyar kormány a béke pártján áll, szeretnénk, ha a háborúnak vége lenne, mert itt nem győzhet senki, csak a vesztesek és veszteségek száma nő napról napra, emberek halnak meg, infláció van, és gazdasági válság fenyeget".
Ha ez folytatódik, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul, a háború könnyen világméretűvé válhat,
azonnali tűzszünet kell és béketárgyalások.
Orbán azzal folytatta beszédét, hogy Magyarország nem szigetelődött el a világ békét akaró nagyobbik részétől. Fontosnak tartja Kína béketervét, támogatja, hogy a háború kitörésének évfordulóján a parlament rögzítse, hogy Magyarország a béke pártján áll, és ki akar maradni a háborúból.
"Bele akarnak minket préselni a háborúba" – mondta Orbán. Szerinte ezt akarják a spekulánsok is, akik keresni akarnak a háborún, ezért támogatják a médiát és a civil szervezeteket. Naponta provokálják Magyarországot, de ne üljünk fel ennek, tartsunk ki – nyomatékosított.
A kormány számos inflációellenes döntést hozott. Európában van, aki kivár, és van, aki beavatkozik. Orbán szerint mi, magyarok tudatában vagyunk a kockázatoknak, de képesek vagyunk a megfelelő pontokon, optimális mélységben beavatkozni.
Elmondása szerint
az inflációt nem tudjuk megszüntetni, a bajt Brüsszel szabadította ránk a szankciókkal. Nem értünk egyet a szankciókkal, azok Európát találták el, bár Oroszországot célozták.
(A valóságban az infláció már jóval a háború kitörése előtt elszabadult; Orbán már 2022-es évértékelőjében azt ígérte, meg fogják fékezni.) Drágítja a termelést, a szállítást, emiatt emelkednek a termékek és a szolgáltatások árai. Ez dominó, ami végigszalad Európán. Amíg vannak szankciók, az infláció nem szüntethető meg. Ezért kell beavatkoznunk a gazdasági folyamatokba – mondta Orbán.
Minél magasabb a termelés, annál több energiára van szükség – folytatta. Ahol importálni kell az energiát, ott különösen megszenvedik az inflációt, ezért nagyobb annak mértéke nálunk az átlagosnál. Az év végére azért egyszámjegyűre vissza tudjuk vágni az inflációt – ígérte.
Eddig ezért 20 intézkedést hozott a kormány, 10 munkahelyvédelmit és 10 családvédelmit. Orbán Viktor fel is sorolta ezeket, mindet.
A miniszterelnök azzal folytatta, hogy profitrekordokat döntenek az energiacégek, szerinte a nemzetközi energiaipari nagyvállalatok éves nyeresége a szankciós politika hatására egy év alatt 500 milliárd dollárról 834 milliárdra növekedett. Ezt a szankciós profitot a kormányfő szerint többségében az európai vállalatok és emberek fizetik meg az amerikaiak javára. A megnövekedett árakon keresztül a nagy nemzetközi cégek és bankok is extra nyereségre tesznek szert. Orbán leszögezve, hogy ennek egy részét Magyarországon is el fogják vonni. "Ezt tesszük bele a rezsivédelmi alapba és támogatjuk a rászoruló magyar vállalkozásokat."
Orbán Viktor megismételte, hogy ipari korszerűsítési programot fog megvalósítani a kormány, és ehhez még több energiára lesz szükség: ezért gázturbinás erőműveket kell üzembe állítani. Már kötöttek is megállapodást erről Azerbajdzsánnal új szállítmányokról, de Paks 2 megépítését is a tervek szerint felpörgetik.
Kijelentette, hogy az Északi Áramlat felrobbantása terrorakció volt, ami akár előfordulhat a magyar-szerb határon átfutó déli interkonnektorral is. Arra figyelni kell, "de ha ez megtörténik, azt nem lehet majd úgy elmismásolni, mint ahogy az az Északi Áramlat esetében történt".
Majd témát váltott Orbán, és jött a legújabb kormányzati szólam: 4-5 év alatt 120-ról 261-re nőtt az elkövetők száma. A kormány szerinte világos utasítást adott, hogy az összes ilyen ügyet derítsék fel. "Elvárjuk, és személyesen is
elvárom a tankerületi vezetőktől, iskolaigazgatóktól, hogy védjék meg a gyerekeket.
Az egész genderpropagandát nem szabad félvállról venni, viccként kezelni, komoly dologról van szó" –mondta a miniszterelnök.
Tavaly április 3-án volt egy szavai szerint gyermekvédelemi népszavazás, ahol a magyarok túlnyomó többsége nemet mondott. (Azt elfelejtette hozzátenni Orbán, hogy a népszavazás érvénytelen volt.)
Ha a világ megbolondul, ha Brüsszel mentegeti a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális.
Orbán az összes frakciót arra kérte, hogy legyenek együttműködők a gyermekek védelme érdekében.
Mindemellett arról is beszélt, hogy Törökország a "barátunk, sőt, szövetségesünk", és a magyarok az elsők között léptek, rengeteg ember életét mentették meg a magyar mentőcsapatokk, "büszkék vagyunk rájuk".
Kiemelte, nekünk magyaroknak mindig, de háborús időkben különösen ki kell állnunk a honfitársainkért. Gyászoljuk a frontvonalban meghalt magyarokat. Még most is érik a magyarokat attrocitások, csorbítják a nyelvhasználati jogot, leváltják az igazgatókat. A kárpátaljai magyarok több tiszteletet érdemelnek.
2023-ban egyszerre kell megküzdeni a szomszédos háborúval, az inflációval és a déli határokat érő migrációs nyomással. Ki kell állni honfitársainkkal. 2023 veszélyes esztendő, minél időszerűbb az Alaptörvény parancsa: legyen béke, szabadság és egyetértés –zárta Orbán Viktor a beszédét.
