"Orbán Viktor gyáva nyúl, be van szarva piszkosul" – Az ellenzéki tüntetés beszédei után az ÁSZ elé vonul a tüntető tömeg

  • narancs.hu
  • 2019. február 10.

Belpol

"Orbánnak van félnivalója, ha az ellenzék összefog."

Orbán-beszédekkel kezdődött az ellenzéki tüntetés a Várban, a Szent György téren. Orbánt ellenzéki idejéből idézték, mikor arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy a hatalom ellenségképet teremt és az ellen küzd.

Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa mozgalom elnökségi tagja, egykori KDNP-s konferálta a rendezvényt, aki örömmel konstatálta, hogy többen vannak, mint az évértékelőre érkezők, akik gyáván elfordultak a kamerák elől a kordonnal elkerített Várkert Bazárnál.

A tüntetésen becslések szerint 1-2 ezer résztvevő volt, akik a beszédeket követően az Állami Számvevőszék Apáczai Csere János utcai székházához indultak.

false

 

Fotó: MTI

Lukácsi szerint aki ma a Jobbikot nácizmussal és rasszizmussal vádolja, az hazudik, mert a valódi rasszista párt Magyarországon most a Fidesz.

A beszédek során az LMP-s Schmuck Erzsébet a környezetvédelem leépülésének veszélyes következményeiről beszélt. Szerinte az EP-választás tétje a környezetet megbecsülő Magyarország is.

Felszólalt a liberális Bősz Anett is, aki beszédben demokráciát követelt.

V. Naszály Márta, a Párbeszéd politikusa azt a kérdést tette fel: „Akarunk mi 1944-ben élni?"

A momentumos Nemes Balázs azt emelte ki, hogy a héten derült ki, hogy 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a kormány. Azt mondta, hogy a kormányváltás után megszűnik a propagandisták munkahelye, mert „álhírgyárra nincs szüksége az országnak". A momentumos politikus arról is beszélt, hogy az állami számvevőszék sem független, bármit is mond a propaganda, és a legfőbb ügyészség sem, ezért kell csatlakozni az európai ügyészséghez.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos is a tüntetők elé állt. Szél szerint "Orbánnak van félnivalója, ha az ellenzék összefog"például így, ahogy e tüntetés alkalmából tette. Beszélt a homoszexualitását vállaló bajai lángososról és az MTVA azon munkatársairól, akik kiszivárogtatták a felvételeket arról, vagy mi történt a tévészékházban.

Utána Hadházy meg is tapsoltatta a kiszivárogtatókat, és a bajai lángosost, aztán ironikusan egy jó hírről számolt be: „Az Echo TV egyszer igazat mondott: azt mondták, azért gyűjtöm az aláírásokat az európai ügyészséghez csatlakozásra, mert börtönben akarom látni a miniszterelnököt és a minisztereket. Az igazság sajnos itt véget ért, mert a kormány propagandaadóján ezt a törekvését hazaárulásnak nevezték."

„Amíg Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor, addig gyermekeink jövője csak az elvándorlás lehet" – mondta az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. A politikus szerint hiába beszél a kormány arról, hogy több gyerekre volna szüksége az országnak. „Ha egy héten hat napot kell dolgozni, akkor mikor csináljon az ember gyereket?"

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.