Diplomáciai nagyüzemről és a megtámadottaknak való szurkolásról beszélt péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Elmondta, hogy megadták az uniós tagjelölti státuszt Ukrajnának, de úgy, hogy a csatlakozáshoz teljesíteniük kell a magyarok feltételeit is, Orbán szerint ez jó hír a kárpátaljai magyaroknak. Hozzátette, hogy azt viszont nem sikerült elérnie, hogy uniós tagjelölti státuszt kapjon Bosznia is, erről kifejtette, hogy az EU-ban szerinte még mindig nem értik, milyen fontos lenne a balkáni nyitás. Kiemelte, hogy már a csúcs elején kijelentette:
az orosz gázembargóról Magyarország még tárgyalni sem hajlandó.
Orbán beszélt arról is, hogy felhívta telefonon Zelenszkij ukrán elnököt, aki köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy befogadjuk a menekülteket.
A NATO-csúcsról úgy nyilatkozott, hogy az "egy súlyosabb eset volt”, ugyanis míg az uniós csúcson csak figyelmeztetéseket kellett adnia a szankciós politika miatt, de a NATO-csúcson szerinte az derült ki, hogy nem néztek szembe a realitásokkal.
Orbán azért sietett kijelenteni: "mindenki az ukránok oldalán áll természetesen" , és hozzátette, hogy akármilyen viták voltak az ukránok és oroszok között, ez semmiképp se elegendő indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másik országot.
Orbán kifejtette, bár voltak remények, hogy az ukránok harcával lehet háborút nyerni az oroszok ellen, de szerinte már hiába küldenek a nyugati országok fegyvereket, az ukrán katonák fogytán vannak, hiába harcolnak hősiesen, „lassan a katonai realitások érvényre jutnak”.
Orbán kiemelte:
Bár úgy tűnik, hogy nagyon messze vannak a harcok, a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik Magyarországhoz, mint amire a rádiót hallgatók nagy része gondol.
A NATO-csúcsról azzal a következtetéssel jött haza, hogy a haderőfejlesztési programot két-háromszorosára kell növelni, ezért megfeszített munkát kér a honvédelmi minisztertől és minden egyes katonai tisztől a következő hónapokban.
„A NATO is érzi, hogy baj van” – fogalmazott Orbán, ezért arról döntettek, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, így Magyarországot és Lengyelországot is.
A szankciókról azt mondta, hogy az uniós országok nagyon hisznek bennük, Magyarország így kénytelen úszni az árral, mert "nem akar minden héten megvétózni egy-egy közös döntést". Az energetika kérdésében nem hajlandó engedni, de más, nem életbevágó pontokban igen, mert ha mindent megvétózna, elveszítené a szövetségeseket- fejtette ki Orbán.
Orbán úgy véli, hogy nem szankciókra lenne szükség, hanem azonnali tűzszünetre és azonnali béketárgyalásokra. Hozzátette, hogy
az inflációt is csak a békével lehetne megfékezni.
Orbán a menekülhelyzetről is beszélt, ami szerinte kettős teher, mert egyrészt menekültek érkeznek Ukrajna felől, másrészt migránsok a déli határon keresztül. Elmondása szerint a tavalyi 400-al szemben idén már 750 embercsempészt fogtak el. Ezért
meg kell szervezni egy határvadász rendszert, erre Pintér Sándornak két hónapot adott.
Ez Orbán szerint úgy nézne ki, hogy 2-4 ezer új embert fel kell venni és ki kell képezni, velük aztán "civilizált módon" szeretné megvédeni a déli határt. "De erőszakkal szemben nem lehet plüssmacival védekezni" - tette hozzá.
