Péntek reggel van, Orbán Viktor pedig szokásos interjúját adta a Kossuth Rádióban. Azzal kezdett, hogy bár szerinte "korán van filozófiai kérdések áttekintéséhez", azért csak-csak megválaszolta a kérdést, mi a helyzet Ukrajna EU-s tagságáról való tárgyalásokkal.
"Arról van szó, hogy mi vagyunk az Unió, az nem Brüsszelben van, ott a bürokraták vannak, az Unió itt van Budapesten, meg Párizsban" – így kezdte Orbán, majd azzal folytatta, hogy
Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalása nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel".
"Ezt az ügyet nem szabad napirendre tűzni" Orbán szerint, mert "előre lehet tudni, hogy nem lesz egyetértés".
Az ukrajnai csatlakozás legfőbb gátja a kormányfő szerint, hogy Ukrajna háborúban áll, ezért máshogy működik, azt sem lehet megmondani, hogy megfelel-e az unió jogállami feltételeinek. Azt sem, hogy egyáltalán mekkora Ukrajna területe, amit fel akarunk venni, hogy mekkora népességről beszélünk, mert folyamatosan menekülnek az emberek. Azt sem, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése az uniós rendszerbe milyen következményekkel jár, vagy ha csatlakoznának, mennyi pénz kellene a fejlődéséhez, és azt honnan vesszük el – sorolta az aggályait.
Orbán először inkább stratégiai megállapodást kötne Ukrajnával, ami 5-10 évig is tarthat, majd amikor már azt látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor kell asztalra tenni a csatlakozási tárgyalások kérdését. "A mi véleményünket soha senki nem kérte ki, elénk löktek egy papírt, hogy szavazzuk meg, hát ez így nem megy" – hangsúlyozta.
Majd a háborúról szólva felmodta a szokásos narratívát, miszerint "nem a háborút kéne finanszírozni, hanem a tűzszünetet". Az Ukrajnának szánt uniós pénzekről azt mondta, hogy az EU „vagonokban küldi” a fegyvert és a pénzt Ukrajnába, ez a pénz azonban hiányzik az európai gazdaságból, jobb lenne itt a helyzet, ha ezt a pénzt nem küldenénk oda.
Mert egyébként is úgy gondolja, hogy "ha pénzre van szüksége Ukrajnának, akkor hozzunk létre egy államközi pénzalapot, ahova minden ország rakhat be pénzt, aki akar, ne közös EU-s pénzből fordítsunk erre" – javasolta a miniszterelnök.
Ezt követően gyorsan témát váltott, és ráfordult a nemzeti konzultációra, amiről a miniszterelnöknek annyit sikerült mondani, azon túl, hogy mindenki töltse ki, hogy "mindenki azzal főz, amije van, ez intellektuális értelemben is igaz". Majd egy focis hasonlattal élt, miszerint az ő "mankóinak tekintélyes része a sportból jön", és úgy látja, "van, hogy 11 ember nem elég egy mérkőzés megnyeréséhez, néha 12 ember kell". Szerinte ma ez a helyzet, és emiatt "a magyar kormány harcolni fog". Orbán szerint "nehéz csatában vagyunk".
Majd arról beszélt, hogy szerinte "a történelmünknek két tanulsága van", az egyik, hogy "körülüttnk mindig is nálunk nagyobb birodalmak voltak, amiknek nagyobb az étvágyuk, belénk akartak harapni, mi pedig azt a taktikát választottuk, hogy próbálunk a temetésükön részt venni". Orbán szerint "a második fontos tanulsága, hogy itt vagyunk 1100 éve, ugyanazon a területen, és 1100 év alatt magunknak és a világnak is bebizonyítottuk, hogyan kell ezt a területet berendezni, kialakítani a gazdaságát és a külpolitikáját", így szerinte
nincs szükségünk arra, hogy megmondják, hogyan éljünk, azt majd mi eldöntjük. Ez a szuverenitás lényege".
A gazdaságról szólva Orbán azzal kezdte 2023 hosszú évek óta a legveszélyesebb év volt: szankciók, infláció, energiaválság. A magyar emberek idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb. Ezzel szemben 2024 már reményteljes esztendő lesz, azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen.
Ehhez kapcsolódik Orbán szerint a minimálbér emelése, a nyugdíjakat pedig mindenképpen hat százalékkal emeljük, akkor is, ha 5 százalékos lesz az infláció – ígérte. Vannak már pozitív jelek is a miniszterelnök szerint: otthonteremtés, falusi és városi csok, babaváró hitel megemelése. A 40 év alatti magyarok világában a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot – újabb pozitív példát hozott Orbán.
Februárban ki fogjuk tudni fizetni a most már megemelt 13. havi nyugdíjat is
– folytatta. Az interjú végén Orbán külföldi útjairól, így például azerbajdzsáni látogatásáról is beszélt. Kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország elfoglalta a helyét a nyugati világban, ezt szolgálta a diplomácia, de ezen túlvagyunk. Most már gazdasági megközelítést kell alkalmaznunk, minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeinkkel. Magyarország viszont 10 milliós ország, így nem engedhetjük meg magunknak a bezárkózást.
A mi gazdaságunk az egész világ, azzal pedig kapcsolatban kell lenni. Ebben a pillanatban a leginkább fejlődő világ keleten van,
ezért látnak engem mint a mérgezett egér egyik nap Svájcban, aztán Bakuban, majd Argentínában és Brüsszelben.
"Próbálom kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára" – vallott a miniszterelnöki törekvéseiről.
