Orbán megszólalt a Strache-ügyben, egyetlen tőmondattal dobta szövetségesét

  • B.P.M
  • 2019. május 24.

Belpol

Szerinte nincs korlátozva a sajtószabadság Magyarországon, örülne, ha lenne hátszele az országban.

„Meglepődtem. A csalódás nem jó szó, ez inkább egy fájdalmas érzés. A hűséget a politikában is fontosnak tartom, és én Weber urat még a saját itthoni politikai tőkém egy részének árán is támogattam” - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bildnek adott interjújában, amikor arról kérdezték, hogy csalódott-e Manfred Weberben, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjében, akiről azt is elmondta, hogy közte és a szociáldemokrata jelölt, Timmermans között már csak külső különbségeket lát.

„ [...] Ő egy gyenge vezető. Ha az ember vezető akar lenni, akkor küzdenie kell a saját meggyőződéséért. Ahogy én látom, Manfred Weber egy becsületes ember, de nem kész a saját értékeiért küzdeni. Ő igazodik. [...] Ő már nem konzervatív politikus” - húzta alá.

Orbán némileg kommentálta az osztrák helyezetet, mint mondta, „a politikában a legfontosabb az emberek bizalma. Strache a saját hazájában igazi harcos volt, de elvesztette az emberek bizalmát. Az, amit Strache mondott, elfogadhatatlan.”

Beszélt az EPP-vel való viszonyáról is, azt mondta, mindent megtesz a néppárt sikeréért, azt akarja, hogy az EPP nyerje a választást, de utána egy fájdalmas vita áll előttük: „nem akarom, hogy az EPP a politikai baloldallal kösse össze a sorsát” - fogalmazott.

A miniszterelnök Donald Trumpról, Angela Merkelről és Soros Györgyről is nyilatkozott, valamint az Oroszországhoz fűződő viszonyáról is, továbbá a magyar sajtószabadság helyzetét is értékelte: „Engem a média minden felületén élesen kritizálnak. Jó volna, ha egyszer hátszelem lenne a magyar sajtóban, mert most folyton ellenszélben haladok. A legnagyobb kereskedelmi TV-adó, az RTL, a legnagyobb hírcsatorna, az ATV, a legnagyobb napilap, a Népszava, a legnagyobb hetilap, a HVG és a legnagyobb bulvárúság, a Blikk az ellenzéket támogatja” - mondta.

A riporter emlékeztett arra, hogy a Riporterek határok nélkül szervezet szerint a sajtószabadság Magyarországon korlátozott, ami Orbán szerint nevetséges: „Ha Ön ma belenéz az újságokba, akkor engem minden oldalról kritizálnak. Tegnap jelent meg az öt nagy hetilap, abból három ezen a héten is gyaláz.”

  • Ön azt akarja mondani, hogyha egy újságíró Önt Magyarországon ma kritizálja, akkor holnap még megvan az állása?
  • Ezek mind magánkézben lévő sajtóorgánumok, amelyekre nem tudunk és nem is akarunk befolyást gyakorolni. Még a legnagyobb tévéadó is német kézben van. Ön tényleg azt hiszi, hogy ott elbocsájtanák az újságírókat, ha engem kritizálnának?

 

A teljes interjút elolvashatja a miniszterelnök weboldalán. (Borítóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes (a képen nem látható) sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. május 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.