„Nincs semmilyen háttéralku” - interjú Gyöngyösi Mártonnal

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. május 24.

Belpol

Van-e élet Vona Gábor után a Jobbikban? Kicsengetik-e az ÁSZ-büntetést, és mit szól a keleti autokratikus rendszerek tisztelője ahhoz, hogy most őket is illiberális módszerekkel gyomrozzák? Demokrata lett tőle? Lássuk, hogyan áll ma a Jobbik!

Hetilapunk a korábbi hónapokban, hetekben interjúkat készített az ellenzéki pártok európai parlamenti listavezetőivel. A május 26-i, vasárnapi szavazást megelőzően ezeket újraközöljünk teljes terjedelmükben online is.

Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik listavezetőjével még azt megelőzően interjúztunk, hogy hivatalosan is őt jelölte volna a pártja a lista élére. Éppen ezért főleg belpolitikai kérdések voltak napirenden.

Magyar Narancs: 660 milliós ÁSZ-büntetés, méretes választási pofon, Vona távozása, a Simicska-médiafelületek megszűnése, Toroczkaiék kiválása – csak pár elem a Jobbik közelmúltbéli veszteséglistájából. Ezek külön-külön is súlyosak, együtt már-már KO-nak hatnak. Nem merült fel, hogy becsukják a pártot?

Gyöngyösi Márton: A Jobbik szempontjából ön súlyosnak ítélte a választási eredményt, én viszont nem gondolom, hogy egy fiatal pártnak 1,3 milliónyi választót képviselni a parlamentben ne lenne szép kihívás. Ez semmiféle levertséget nem kell, hogy okozzon.

MN: Egy választókörzetet nyertek, pedig győzelemre készültek. Az 1,3 milliónyi szavazat az ellenzéki átszavazókkal együtt értendő, tisztán, listán még 1,1 milliót sem kaptak. Itt az újabb kormányzati kétharmad az Országgyűlésben, Orbánnak pedig nincs valós politikai ellenfele. Erős túlzás mindezt jó eredménynek minősíteni, nem?

GYM: Mindig nagy és nemes célokat kell kitűzni a politikában. Az más kérdés, hogy illúziókat dédelgettünk a saját szervezettségünk vagy a magyar választópolgárok ítélőképességét illetően. A Jobbik folyamatosan nő és fejlődik. 2010-ben bekerültünk, 2014-ben a második legerősebb ellenzéki pártként voltunk jelen a baloldali összefogás mögött, ma mi vagyunk az ellenzék vezető ereje. Mindemellett 2013-ban a Jobbik meghirdette a néppárti politikát, mint célt, amit négy év alatt sikeresen keresztülvittünk. Mára a Jobbik nem rétegpárt, a magyar társadalom minden szegmenséből van szavazója. Hogy Toroczkaiék elmentek, az a Jobbik javát szolgálja, bár egy-két embert képesek voltak megtéveszteni, ez sajnálatos.

MN: Nem egy-két ember távozott. Több polgármester, több tucat politikusuk jelezte, hogy kilép, alapszervezetek oszlottak fel. Ez komoly veszteség.

GYM: Egy közel 16 ezer tagot számláló pártnál még pár száz ember távozása sem minősíthető katasztrófának, főleg, ha közben majdnem ugyanennyien érkeznek is. A megtévesztetteket visszavárjuk, ha rájöttek, miről szól a Toroczkai-féle történet.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Miért, miről szól?

GYM: Egyetlen céljuk gyengíteni a Jobbikot. Ehhez kapnak támogatást médiafelületben és vélhetően anyagiakban is. Teljesen egyértelmű, hogy egy újonnan alakult szervezet külső segítség nélkül nem képes ilyen imázsépítésre, és persze az sem életszerű, hogy ekkora figyelmet kap a Toroczkai–Novák–Dúró-trió, amelynek a Jobbik szapulásán kívül érdemi mondanivalója nemigen van. De említette az ÁSZ-büntetést is: ezzel átléptünk a féldiktatórikus rendszerből a totális diktatúrába. Korábban hatóságilag nem akartak tönkretenni pártot, ma a legnagyobb ellenzékit próbálják. Van azonban egy rossz hírem a hatalom számára. Be fogjuk fizetni a bírságot, mert nincs más választásunk, de Strasbourgban nekünk fognak igazságot szolgáltatni. Az EP- és az önkormányzati kampányt pedig becsülettel végigcsináljuk.

MN: Negyedévente vonnak le önöktől 150 millió forintot, ami azt jelenti, hogy a Jobbik egy évig lesz teljes takaréklángon. Fel sem merült, hogy nem egyeznek meg az ÁSZ-szal? Hiszen a kirótt büntetés jogosságát épp most vitatta.

GYM: Komolyan mérlegeltük, hogy felhívjuk a figyelmet akár egy ilyen lépéssel. De mire mentünk volna vele? Ebben az országban mindent beáraztak, a visszás kampányokat, a korrupciót, a szakmai­ság teljes hiányát. Két napig lett volna hír, végül ezért döntöttünk úgy, hogy befizetjük, de meg is támadjuk a büntetést.

MN: Min fognak spórolni?

GYM: Csak olyan időközi választáson kampányolunk, ami életbevágó. Ilyen a most Tiszavasvárin közelgő – annak idején ebben a városban választottak meg először jobbikos polgármestert. Láthatta, az augusztus 20-ai rendezvényünk is nagyon takarékos lett. Sok embert el kellett bocsátanunk, de nem a fűnyíróelv szerint járunk el. Priorizálunk, átgondoljuk, mit lehet elengedni, átszervezni, gazdaságosabban üzemeltetni. Kell-e a pártnak például saját tulajdonú székház.

MN: Eladják a Villányi úti központot?

GYM: Minden felmerül ilyenkor, akár ez is. A Bécsi úti irodánk bérletét felmondtuk a választás után, teljes lajstrom készült. Ha valahol béreltünk irodát, megnéztük, lehet-e azt egy képviselő keretéből tovább üzemeltetni. Bezárt az Iránytű Intézet, voltak átalakítások a médiánkban is. Mindezt a pártigazgatónk menedzseli.

MN: Aki még mindig Szabó Gábor?

GYM: Igen, a májusi kongresszuson újabb két évre kapott bizalmat.

MN: Ellene van-e hatósági eljárás, vizsgálat folyamatban?

GYM: Nincs. Miért lenne?

MN: Az ÁSZ-büntetés visszafizetésére kértek pénzt még a választás előtt, a párt támogatói pedig több mint 100 millió forintot át is utaltak. Amit aztán Szabó Gábor nem a büntetés törlesztésére, hanem kampányra költött. És ez nem csak morálisan aggályos, a megtévesztés is felmerülhet.

GYM: Nem voltam akkor még a párt elnökségének tagja, amikor erről döntöttek, így nem tudok nyilatkozni.

MN: Vona Gábor mondta a HVG-nek, hogy még ő sem tudott róla. Szabó döntött, a testület nem volt beavatva.

GYM: Anélkül, hogy vitatkoznék ezzel, és tagadnám azt, hogy ez egy kényes helyzet, hadd jegyezzek meg valamit. A kampányunk középpontjában a korrupt, jogállamiságot lábbal tipró rendszer leváltása állt, azé a rendszeré, amely hatósági eszközökkel, egy volt fideszes képviselő által vezetett intézménnyel ellehetetlenít egy ellenzéki pártot. Ilyen értelemben az ÁSZ-bírság kérdése és a rendszer elleni küzdelmünk szorosan összefügg.

false

MN: Hazudtak a választóknak. Biztos vagyok benne, ha ezt a kormány csinálta volna, mondjuk, pénzt kérnek kórházra, de stadiont építenek belőle, a Jobbik hangosan tiltakozott volna.

GYM: Az átutalt összeget bárki visszakérheti. Nem tudok olyanról, aki jelentős tételt visszaigényelt volna. Azért nem, mert mindenki úgy értelmezte, hogy ezt a Jobbik sikeres kampányára küldték.

MN: Csak nem tudtak róla! Nem zsarolták ezzel önöket?

GYM: Nem értem a kérdést.

MN: Tehát nem egyeztek meg a Fidesszel, hogy a Jobbik bizonyos ügyekben például felveszi a konstruktív ellenzék szerepét, cserébe nem indul eljárás a pártigazgatójuk ellen?

GYM: Nincs semmilyen háttér­alku. Egy ilyen elképesztő helyzetben, amibe a Fidesz az egész magyar közéletet sodorta, rendkívüli eszközökkel kell küzdenünk. Mi egy totális kampányt folytattunk, és ebben a NER eltakarítására minden eszközt megragadtunk. De nem tagadom, kellemetlen az ügy, utólag még nekem is van lelkiismeret-furdalásom.

MN: És megbízik a pártigazgatóban?

GYM: Igen, bár kétségtelen, hogy ő is követett el hibákat.

MN: A Fidesz megköszöni, amikor a Jobbik segít neki?

GYM: Amikor a programunkból emelnek át konkrét pontokat?

MN: Inkább, amikor megszavazzák a képviselői fizetésemeléseket, több szocialistával együtt. Ha ezt a Fidesz egyedül viszi át, az nagyon rosszul állt volna nekik, önök is boríthatták volna a bilit. Kellemetlen helyzetbe hozhatták volna a kormánypártot, mégis velük szavaztak.

GYM: A törvény elsősorban a frakciók pénzügyi kereteinek a növeléséről szól, és most, hogy az ÁSZ-büntetéssel a Jobbik működőképességének biztosítása anyagi kérdéssé vált, megszavaztuk az indítványt. Bár azt is tapasztalatból tudjuk, mint mozgalom, hogy pénz nélkül is lehet politizálni.

MN: Tehát az ÁSZ-bírság miatt döntöttek így.

GYM: Igen, frakcióvezetőként felelősséggel tartozom a munkatársaimért, de a választóinkért is. És ez pénz kérdése is. Egyébként a mi pártunknál más nem tett többet a bérfelzárkóztatásért, a közalkalmazottak drasztikus fizetésemelésében meghatározó szerepünk volt. Mi mondhatjuk, hogy a saját fizetésünkről csak azután gondoskodtunk, hogy a közalkalmazottakét rendeztük.

MN: Mit mond annak az ápolónak, aki 110-120 ezer forintot keres? Vagy bárkinek, aki minimálbér körül él, és nehezen emészti meg, hogy maguk mostantól havi 200 ezerrel többet vihetnek haza?

GYM: Hogy igaza van, egyrészt. De azért ne menjünk el abba az irányba, ami a magyar társadalom irigységére apellál.

MN: Tehát önök ezt a pénzt meg­érdemlik, ne irigykedjen senki.

GYM: A Jobbik közössége megérdemli, kevés párt harcolt annyit a magyar emberek érdekéért, mint mi. De értem a kérdést, és azt is tudom, hogy a politikus a leg­alsórendűbb állatfaj alatt találtatik, az lenne a legjobb, ha éhbérért dolgozna.

MN: Ne essünk túlzásba. Vannak, akik igen, de nem maguk dolgoznak éhbérért.

GYM: Én 2010-ben a verseny­szférából érkeztem a politika világába, ahol a többszörösét kerestem a mai fizetésemnek. Ha valaki tudja, mit jelent anyagi áldozatot hozni, adott esetben a karrierjének a feláldozásával együtt, az én vagyok.

MN: Egy szociálisan is érzékeny néppárt elnökhelyetteseként most azzal érvel akár a Jobbik kisfizetésből élő szavazói felé is, hogy mekkora áldozatot hozott, amikor feladta a multis fizetését, és politikusnak állt?

GYM: Ezelőtt az az összeg a nettó 500 ezret is alig haladta meg kiemelt pozíció esetében is. Arra kérem, mielőtt a magyar képviselői fizetésekben elmélyülne, nézze meg, hogy a környező országokban mennyit keres egy képviselő. Ne az amúgy tényleg elképesztő magyar bérszínvonalhoz mérjük ezt, hiszen mindig tud olyan szakmát választani, ahol kevesebbet keresnek, mint egy országgyűlési képviselő. Végezzen egy nemzetközi összehasonlítást, és megérti, hogy azért kell a képviselők fizetéséről is gondoskodni, hogy az ne a kontraszelekció és korrupció melegágya legyen. Mert jelenleg ez a politikai osztály. Ha az ülésteremben végignézek a szemközti padsorokon, siralmas a látvány, teljes a kontraszelekció.

MN: Nem ajánlják fel a megemelt fizetésüket szociális vagy jótékony célokra? Mások megtették ezt.

GYM: Évek óta működtetünk egy alapítványt, szeretetszolgálatot, ahova a képviselők a fizetésük 10 százalékát befizetik. Ebből idén nyáron is hátrányos helyzetű gyerekeknek rendeztünk tábort…

MN: A kérdésemre végül is akkor az a válasza, hogy: nem.

Gyöngyösi Márton

 

 

GYM: Nem hozunk létre, mert már van. Mi ezt korábban is csináltuk, szemben azokkal a pártokkal, amelyek azzal vannak elfoglalva, hogy most, miután megszavazták az emelést, hogyan lehet az élét elvenni azzal, hogy karitatív felajánlásokat tesznek.

MN: A Párbeszéd, a DK és az LMP sem szavazta meg, az MSZP-sek közül is többen nyomtak nemet.

GYM: Ők nem nyögnek 660 milliós ÁSZ-büntetést. De mondom, ott az alapunk…

MN: De abba nem fizetik be a teljes megemelt összeget, csak annak a 10 százalékát.

GYM: Ön most a kákán is csomót keres. Örülök, hogy ha a baloldal is elkezd a rászorultakon segíteni, de nálunk az is szempont, hogy a választóink képviseletét el tudjuk látni, ehhez pedig stabil pénzügyi háttér is kell. Ha nincs ez a bírság, mi lettünk volna az elsők, akik azt mondják: ezt az indítványt nem lehet támogatni.

MN: Lesz Jobbik–LMP összeborulás? Úgy hírlik, ez az új politikai innováció.

GYM: Ezt az LMP mondja.

MN: Nem csak, sőt még Vona kereste meg ezzel Schiffert 2016-ban.

GYM: Ügyek mentén eddig is jól tudtunk együttműködni, de mindkét pártnak először stabilizálódnia kell. Most még nem időszerű az együttműködés kérdése, először a működésünket kell gatyába rázni, utána lehet ezt a vitát lefolytatni. Mely vita amúgy zajlik jelenleg a Jobbikban.

MN: Hogy össze lehet-e bútorozni az LMP-vel?

GYM: Nem így nevezném ezt, de ezzel kapcsolatban most nem is tudok többet mondani.

MN: El tudja képzelni, hogy egy önkormányzati választáson a Jobbik ne indítson jelöltet, s nyíltan kampányoljon az LMP-s mellett?

GYM: Személy szerint el tudom képzelni, de ez jelöltfüggő.

MN: Eddig ilyen nem volt.

GYM: Én sem emlékszem rá. De az önkormányzati választások szélesre nyitják a kapukat az újszerű konstrukciók előtt. Ott volt Márki-Zay Péter megválasztása. Egy jobbikos jelölt, de a Jobbik logója nélkül.

MN: Márki-Zay mint jobbikos jelölt?

GYM: Ha megnézi a választások éjszakájáról készült képeket, láthatja, hogy Márki-Zay Szabó Gábort, a Jobbik pártigazgatóját ölelgeti.

MN: Aki megöleli Szabó Gábort, az jobbikos lesz?

GYM: Márki-Zay valójában a Jobbik győzködésére indult el. És sikerült egy olyan konstrukciót találnunk, amelyben fel tudtuk sorakoztatni mögötte a teljes ellenzéket. Ez nagy áldozatot és alázatot jelentett részünkről. Remélem, az önkormányzati választásoknál sok ilyen győztes konstrukció jön létre.

MN: Beszéljünk a baloldalról…

GYM: Mi a baloldal Magyarországon? Jó lenne ezt egyszer már tisztázni. Gyurcsány Ferenc nyilván nem az.

MN: Önök senki javára nem léptek vissza áprilisban, de az ma már nyilvánvaló, hogy a jövőre nézve ez politikai zsákutca, már csak a választási rendszer miatt is. Mégis úgy látom, továbbra is elzárkóznak egy szélesebb együttműködéstől, és arra játszanak, hogy ha esetleg történik valami csoda, és léket kap a rendszer, önök legyenek a legerősebb ellenzéki párt.

GYM: 2006 tavaszán a választás alatt a teljes reménytelenséget éltem át. Aztán jött az őszödi beszéd és a gazdasági válság, ami felcsillantotta a reményt a belpolitikai változáshoz. 2015 elején pedig a Fidesz volt lejtmenetben, és a migrációs válság mentette meg. Egy ilyen, a mostanihoz hasonló választási vereség után természetes, hogy emberek távoznak, természetes a kiábrándultság, de holnap is felkel a nap, a fák pedig nem nőnek az égig. A Jobbiknál van stratégia, van irány. Jönnek új választások, fel kell tűrni az ingujjat, és indulni kell a következő csatába.

MN: Nem érzi úgy, hogy ebben a keretben a következő választás szinte a reménytelen kategóriába tartozik?

GYM: Nem. Mitől kéne annak éreznem?

MN: Például azért, amit épp az ön pártjával művelnek. Hogy annyi büntetést szabhatnak ki a pártjára, amennyit csak akarnak. Hogy a Fidesz támogatásával máris kiszakítottak önökből egy darabot. Nincs már Simicska-média sem.

GYM: Ebben én nem hiszek, ezen a ponton nem is értek egyet Vona Gáborral, aki nem hisz abban, hogy választáson leváltható a NER. Megértem a csalódottságát, de nekem olyan eszközöket kell keresnem, amivel parlamenti ellenzékből leválható a NER.

MN: Mondjon egy ilyen eszközt!

GYM: Rendeznünk kell a sorokat…

MN: Az nem eszköz. Mondjon egy politikai gondolatot, amivel a támogatottságban a Fidesz közelébe tudnak kerülni.

GYM: Ha politikai innovációt keresünk a magyar közéletben az utóbbi időszakból, akkor a bér­uniós kezdeményezésünk az volt.

MN: Ami a kutyát nem érdekelte. A Momentum NOlimpia kampánya megmozdított valamit. A béruniós akció fényévekre volt ettől.

GYM: Mert a NOlimpia valami ellen fogalmazódott meg, nem valami mellett. A béruniós kezdeményezésünk, amelynek a kampányában oroszlánrészem volt, megoldást kínált a demográfia, az elvándorlás, a devizahitel, az elszegényedés problémáira, és alternatívát az olcsó munkaerőre felépített neoliberális gazdaságpolitikával szemben. Ebben a rendszerben a magyar munkavállaló alacsony bérszinten, a rugalmas munkatörvénykönyvi szabályozás által kiszolgáltatva alacsony hozzáadott értéket állít elő a multik összeszerelő üzemeiben. Mi erre az elhibázott gazdaságpolitikára nemet mondtunk, de egyetértek, politikailag nem sikerült átütően képviselni. De továbbra is meggyőződésem, hogy ez a kérdés a NER Achilles-sarka.

MN: Ezt megpróbálták egyszer, nem jött be, amellett, hogy közgazdaságilag is problematikus. Újratöltve mivel lenne jobb?

GYM: Attól, hogy Jézus Krisztust keresztre feszítették, nem jelenti azt, hogy nem vált be, amit tanított.

MN: Elég meredek ez a párhuzam.

GYM: Akkor mondom másképpen: attól, hogy valami nem ment át, nem jelenti azt, hogy a témát el kell felejteni. Április 8-án valóban nem sikerült a migránskampány alternatíváját felmutatni, de ezt nem szabad feladni.

MN: És továbbra sincs együttműködés a baloldallal.

GYM: A baloldal a NER része! Botka László még miniszterelnök-jelöltként beszélt arról a visszalépése előtt, hogy a Fidesz ügynökeitől hemzseg a pártja. Gyurcsány Ferenc pedig a Fidesz hasznos idiótája, egyszemélyes biztosíték arra, hogy soha ne legyen összefogás a baloldal pártjai között.

MN: Ön régóta a keleti nyitás híve, többször beszélt megértően, elismerően ázsiai autokratikus rendszerekről is. Most, hogy a NER-ben megtapasztalta, milyen egy ilyen rendszer árnyoldalán élni, milyen egy ilyen rendszertől ütéseket kapni, nem bírálja felül korábbi hozzáállását?

GYM: Azt mondtam, és ezt tartom ma is, hogy nem szerencsés egy bizonyos történelmi tapasztalatból adódó mentalitást, rendszert ráerőltetni más társadalmakra. Az orosz történelmi és társadalmi fejlődésből nehezen következik a liberális demokrácia és annak értékrendje iránti elfogadottság. Ott mások a reflexek, más fejlődési szakaszban vannak.

MN: Mostanában bebörtönöznek, lelőnek ellenzéki politikusokat…

GYM: Igen, de ezt nem Magyarország fogja kiküszöbölni.

MN: De amikor ön megértően viszonyul egy ilyen rezsimhez, akár a putyinihoz, az ilyen erőszakos elnyomást is legitim velejárónak tekinti valahol, mert ezeknek ez az alapja. Most, amikor saját maga is kezdi megtapasztalni, milyen ez, nem mondja azt, hogy nagyon nincs rendben, hogy például Nyemcovot lelőtték, vagy az, amit Navalnijjal művelnek.

GYM: És Magyarország fogja megoldani ezt a problémát?

MN: Nem azért kérdeztem.

GYM: Amiket felhozott, rossz dolgok, természetesen. Mind­azon­által a putyini rendszer Oroszországban népszerű, és Orbánt is a magyar társadalmi reflexek emelték pajzsra.

MN: De ebben a logikában mi értelme van ellene politizálni? Ha ez következik a magyar történelemből, a reflexekből, ahogy ön mondja, akkor miért nem fogadja el ezt?

GYM: Inkább úgy fogalmazok, hogy a NER rendszerével szemben magunknak kell megtalálni a megoldást, és kitermelni az alternatívát. Nem várhatjuk, hogy magától összedől a rendszer, vagy valaki kívülről megmutatja, hogyan kell Orbánt legyőzni. A változás belülről jön, a Jobbikban erre keressük a választ.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?