Oroszországi minta szerint zajlik a magyar tudományosság felszámolása?

  • Olga Khavanova
  • 2019. január 24.

Belpol

Újabb hajmeresztő áthallások Moszkvából.

Alig két hónappal az után, hogy Vlagyimir Putyint 2012 márciusában harmadszor is Oroszország elnökévé választották, egy sor, később „májusi”-ként elhíresült rendeletet adott ki.

Ezekben a régi-új elnök olyan feladatokat jelölt ki, amelyek az ország polgárainak jólétét voltak hivatva emelni. Az 597 sz. rendeletben azt írta elő, hogy 2018-ig a tudományos dolgozók átlagos fizetése érje el (az ugyanabban a régióban számolt) átlagfizetés 200 százalékát. Ezen mutató meghódításához pedig arra volt szükség, hogy egy évvel később „külső irányítás” alá vonják az egész intézményt.

(…)

Kisvártatva kidolgozták az úgynevezett útitervet, amelynek megfelelően a következő öt évben a tudósok jövedelmét alapilletményük emelése nélkül meg kellett növelni. Az összjövedelembe – ezek átlaga adta ki az egyes intézetek mutatóit – beleszámolták a jutalmakat, az eseti emeléseket, az elnyert projektekből származó kifizetéseket is. Az intézmények költségvetésének hiányát pedig az álláshelyek radikális csökkentével kellett lefaragni.

Putyin jobbján Szergejev, az elnök: a képlet világos

A képlet világos

 

 

Közel sem mindegyik intézet volt képes ezekre a népszerűtlen lépésekre, de ha fogcsikorgatva is, előbb-utóbb mindegyik megvált nyugdíjas korba lépett munkatársaitól (az orosz szabályozás amúgy lehetővé teszi a nyugdíjasok teljes munkaidejű foglalkoztatását), és megtalálta a módját annak, hogy jogszerűen bontson szerződést azokkal a munkatársakkal, akik mutatói minimális tudományos munkáról árulkodtak. Sokak munkaviszonyát részmunkaidősre módosították…

Arról, hogy Putyin milyen eszközökkel vette be az orosz tudományos életet, hogyan korlátozta egyébként sem túl izmos autonómiájukat, és milyen hasonlóságokat és különbségeket mutat az orosz és a magyar Akadémia fejlődéstörténete, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesebben.

A cikk teljes terjedelmében – izgalmas részletekkel és a további kínos hasonlóságokkal – a csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancsban olvasható el. Ami már kapható az újságárusoknál és előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.