Oroszországi minta szerint zajlik a magyar tudományosság felszámolása?

  • Olga Khavanova
  • 2019. január 24.

Belpol

Újabb hajmeresztő áthallások Moszkvából.

Alig két hónappal az után, hogy Vlagyimir Putyint 2012 márciusában harmadszor is Oroszország elnökévé választották, egy sor, később „májusi”-ként elhíresült rendeletet adott ki.

Ezekben a régi-új elnök olyan feladatokat jelölt ki, amelyek az ország polgárainak jólétét voltak hivatva emelni. Az 597 sz. rendeletben azt írta elő, hogy 2018-ig a tudományos dolgozók átlagos fizetése érje el (az ugyanabban a régióban számolt) átlagfizetés 200 százalékát. Ezen mutató meghódításához pedig arra volt szükség, hogy egy évvel később „külső irányítás” alá vonják az egész intézményt.

(…)

Kisvártatva kidolgozták az úgynevezett útitervet, amelynek megfelelően a következő öt évben a tudósok jövedelmét alapilletményük emelése nélkül meg kellett növelni. Az összjövedelembe – ezek átlaga adta ki az egyes intézetek mutatóit – beleszámolták a jutalmakat, az eseti emeléseket, az elnyert projektekből származó kifizetéseket is. Az intézmények költségvetésének hiányát pedig az álláshelyek radikális csökkentével kellett lefaragni.

Putyin jobbján Szergejev, az elnök: a képlet világos

A képlet világos

 

 

Közel sem mindegyik intézet volt képes ezekre a népszerűtlen lépésekre, de ha fogcsikorgatva is, előbb-utóbb mindegyik megvált nyugdíjas korba lépett munkatársaitól (az orosz szabályozás amúgy lehetővé teszi a nyugdíjasok teljes munkaidejű foglalkoztatását), és megtalálta a módját annak, hogy jogszerűen bontson szerződést azokkal a munkatársakkal, akik mutatói minimális tudományos munkáról árulkodtak. Sokak munkaviszonyát részmunkaidősre módosították…

Arról, hogy Putyin milyen eszközökkel vette be az orosz tudományos életet, hogyan korlátozta egyébként sem túl izmos autonómiájukat, és milyen hasonlóságokat és különbségeket mutat az orosz és a magyar Akadémia fejlődéstörténete, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesebben.

A cikk teljes terjedelmében – izgalmas részletekkel és a további kínos hasonlóságokkal – a csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancsban olvasható el. Ami már kapható az újságárusoknál és előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.