Országszerte felálltak a PÖCS-ök – Belső elhárítás dolgozik az iskolákban

  • narancs.hu
  • 2015. október 23.

Belpol

A pedagógusok többsége tanévkezdéskor döbbent rá, hogy közre kell működnie kollégái állami „értékelésében”. Nyomtatott kiadásunk nagy cikkének izgalmas részletei.

Országszerte felálltak a PÖCS-ök a tanárikban – közel két hónapja ezen a mondaton élcelődik a pedagógustársadalom és az érdeklődő közvélemény. A tanárok jellemzően augusztus végén tudták meg, hogy az Oktatási Hivatal (OH) kézikönyveinek értelmében haladéktalanul el kell kezdeni a pedagógus önértékelési csoportok (PÖCS) létrehozását, az éves és ötéves önértékelési tervek megszövegezését. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár október 5-én, a pedagógus világnapon tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, számára szimpatikusabb lenne a Belső Értékelési Csoport (BECS) elnevezés. Ezzel sem lendített sokat az ügyön, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke legalábbis azt mondja, azóta a „belső elhárítás” fogalma honosodott meg az iskolákban, a tanárok egyébként sem a megalázó névválasztás, inkább az újabb adminisztratív terhek, az autonómia maradékának felszámolása és a tantestületi légkör megmérgezése miatt utasítják el az önértékelést.

false


Az intézkedéssel szemben nyilatkozatban állt ki a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola és a zuglói Bóbita Óvoda, előbbi felhíváshoz nyolc további intézmény, utóbbihoz több ezer magánszemély csatlakozott. „A pedagógusok torkán különösebb ellenállás nélkül nyomták le az új köznevelési törvényt és a munkateher növelését. Sokan most ébrednek rá, hogy az oktatásirányítás vállalhatatlan célok elérése érdekében vállalhatatlan eszközökhöz nyúl, és eközben a tanárokat is felhasználja. Ehhez nem mindenki adja a nevét” – mutat rá az elégedetlenség okaira Mendrey. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetője kritizálja, hogy az önértékelés pontos metódusát nem jogszabály, hanem egy hivatali kézikönyv tartalmazza, melynek kiadása előtt velük senki sem egyeztetett. Horváth Péter, a köznevelési törvény alapján létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy „mélyponton van a pedagógusok közhangulata, egyrészt elfáradnak a magas óraszám miatt, másrészt a tanfelügyeleti rendszer is nagyon erősen kezd rájuk telepedni.”

Folytatás az e heti Magyar Narancsban…

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.