„Az átlagosnál jobban kedvelt cégek”

Törvénytelenül alakíthatta ki az állam az új felszámolói névjegyzéket. A pórul járt vállalkozások munkaügyi bírósághoz fordultak, ahol sorra nyerik a pereket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen. Az új rendszerben Orbán Viktor veje is tűzközelben lehet.

A kormány a trafikügyekre kísértetiesen hasonló módon alakította ki tavaly azt a felszámolói névjegyzéket, amelybe több, a jobboldali körökben otthonosan mozgó új szereplő került be. A pályáztatás során a bizottság gyakorlatilag azt hozott helyzetbe, akit csak akart. Azt már a 2014 februárjában kihirdetett pályázati eredmény előtt is többen sejthették, hogy nem csak szigorú szakmai szempontok döntenek majd a felszámolói névjegyzékbe kerülésről: az első pályázatot decemberi leadási határidővel még 2012-ben írta ki a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, ám a tervezett 2013-as eredményhirdetés előtt néhány héttel bejelentették, hogy újra nekiállnak a pályáztatásnak. Ezt követően a rögtön kiírt új eljárásban az értékelési szempontok súlypontjai módosultak, ugyanis az elérhető 170 pontból már csak 80-at lehetett kapni az ún. objektív szakmai szempontokra, és 90-et a szubjektívre, pontosabban a pályázó saját maga által vázolt szakmai és gazdasági tevékenységére, szakmai programjára. A bírósági felszámolói pályázatra 344 cég adta be a dokumentumait, közülük tavaly februárban 130-an kerültek fel a hivatalos jegyzékre. Az­óta is kizárólag egy állami szervezet és ők végezhetik a cégek felszámolását, és a lista – ha valamely vállalkozás nem szűnik meg, vagy nem vét olyan szakmai hibát, amely miatt ki kell zárni – 2021-ig változatlan; a jogszabályok szerint ugyanis hétévente kell új pályázatot kiírni.

Kilóg a lóláb

A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének összesítése szerint a 130 nyertes pályázó közül 70 cég nem volt rajta az előző jegyzéken. Az új szereplők közül több vállalkozás mögött fideszes érdekköröket, a korábbi trafikpályázatokon sikeresen szereplőket lehetett sejteni, majd később azonosítani. Jelentős részüknek azelőtt semmilyen közük nem volt a felszámolói piac­hoz, tapasztalattal és a megfelelő szakértelemmel sem rendelkeztek; akadt olyan vállalkozás is, amely korábban szépségápolással foglalkozott. Akik így nyertek, azok közül többen is a névjegyzékből kikerült vállalkozások szakembereinek egy részét csábították magukhoz. De olyan érdekcsoportok is azonosíthatók, akik már addig is jelen voltak a piacon, azonban az átrendeződés során valamiért új cégnév alatt pályáztak sikeresen. Az előző listán szereplő vesztesek közül sokan lehúzták a rolót, de többen a 2014 előtt rájuk bízott felszámolásokat fejezik be.

„Az első, még 2012-ben indított pályáztatás során a kiíróknak egyértelművé válhatott, hogy nem fogják tudni oly mértékben átrendezni a felszámolói piacot, ahogy azt remélték, ugyanis ehhez akkor még túl magas volt az objektív pontszámok aránya” – mesélte lapunknak a pályáztatás folyamatára rálátó forrásunk, aki szerint a listára jelentkezők meghallgatása során már több jel arra mutatott, hogy végül nem feltétlenül a szakmai rátermettség dönt. „A bírálóbizottság egyik politikus tagja több pályázótól is megkérdezte, hogy szerinte mennyi új vállalkozást bírna el a felszámolói kör anélkül, hogy nagyon felhígulna a szakma” – hangsúlyozta informátorunk, aki több fideszes politikust is megnevezett, akikről szakmai körökben úgy vélik: személyes érdekük lehetett, hogy nekik kedvező módon változzon a felszámolói névjegyzék. A pályázatokat héttagú bizottság pontozta, amelyben szakértőkön kívül kormánypárti politikusok is benne voltak, így elnökként az akkor még csak országgyűlési képviselő, ma már nemzeti fejlesztési miniszter Seszták Miklós, továbbá Rétvári Bence jelenlegi parlamenti államtitkár és Szatmáry Kristóf miniszteri biztos, volt gazdaságszabályozásért felelős államtitkár is. A bizottság által felállított lista alapján hozta meg a határozatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal.

A pályáztatás után az elvileg objektív mércével mérhető pontozásban is visszásságokra leltek.
A HVG tavalyi cikkében az egyik vesztes pályázó a jogászára hivatkozva azt közölte, hogy olyan céget is találtak, amely a pályázat objektív pontrendszerében legalább nyolc ponttal többet kapott annál, mint amennyi a számára egyáltalán lehetséges lett volna. De olyan, végül nyertes vállalkozásra is rábukkantak, amelynél a bírálók nem vettek figyelembe NAV-hátralékot, bírósági végrehajtást vagy a cég felszámolói tevékenységével összeférhetetlen tevékenységeket, holott ezt az előírások miatt meg kellett volna ­tenni. Sok esetben a szerencse is kellett a sikerhez: az utolsó hét helyre 40 pályázó jutott, mivel ennyien érték el a bekerüléshez szükséges 144 pontot; közülük sorsolással döntötték el, hogy kik kerülnek be a felszámolói piacra. Mindezek fényében több mint gyanús, hogy a vesztes vállalkozások, legalábbis azok, akikkel beszéltünk, hiába kérték, az eljárás után nem tekinthették meg azt a szakmai értékelő lapot, amelyből kiderülhetett volna, miért kaptak a felszámolói névjegyzékbe kerüléshez túl kevés pontszámot.

A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete a pályáztatás során többször is nyilvánosan bírálta az eljárást, különösen azt, hogy a szubjektíven értékelhető elemek miatt gyakorla­tilag lehetetlen kideríteni, ki miért kapott magas vagy éppen alacsony pontszámot – ebben nagyon hasonlított az egész a trafikpályázatokra. A trafikbotrányon azonban még túl is mutathatnak a felszámolói névjegyzék körüli visszásságok, ugyanis itt minden jelentkező cégnek visszaküldték a pályázatát, nem csupán a vesztesekét, így később össze sem lehetett vetni a nyertes és a vesztes dokumentumokat. Pedig a tét nem volt kicsi: aki felkerült a névjegyzékbe, szinte garantáltan megkapja a rá eső részt az évente akár 4-5 milliárd forintos bevételt termelő piacon.

Pereltek, nyertek

Az eljárás szabálytalanságaira hivatkozva több vesztes pályázó még a tavaly februári hatályosulás előtt azzal fordult az új névjegy­zéket kihirdető Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz (KIH), hogy ne léptesse érvénybe az új listát, vizsgálják felül a döntést. Erre a KIH nem volt hajlandó, ezért számos felszámoló cég feljelentést tett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A lapunk által megismert több keresetben is a cégek kérték a névjegyzék frissítésére kiírt eljárás megsemmisítését, illetve felhívták a bíróság figyelmét a pályáztatás során tapasztalt törvénytelenségekre: legfőképp arra, hogy fogalmuk sincs, mi alapján kapták meg a szubjektív alapon kiosztott pontszámukat. Végül a listát nem kellett megszüntetni, az erre irányuló bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság egy 2014-es határozatában elutasította – ám a közelmúltban több olyan határozat is született, amely első- vagy már másodfokon is elmarasztalta az államot képviselő, és a felszámolókat jelenleg felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), a bírált pályázatokkal kapcsolatos határozatokat hatályon kívül helyezte, és a tárcát új eljárásra kötelezte. Mindezt azért, mert a névjegyzékről lemaradt vállalkozók csak arról kaptak tájékoztatást, hogy hány pontot kapott a pályázatuk, de arról semmilyen információjuk nem volt, hogy az értékelés szubjektív elemeit mi alapján pontozta a bizottság. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítélete így fogalmaz: „Az indoklásnak olyan világosnak és részletesnek kell lennie, hogy az alapján a felperes (esetünkben az új felszámolói névjegyzékből kiesett egyik vállalkozás – M. K.), mint ügyfél megismerhesse a hatóság döntésének indokait, illetőleg a felülvizsgálatra jogosult hatóságok, bíróságok a döntés vizsgálatát is el tudják végezni.” Vagyis az egész eljárás törvénysértő lehetett, mert a pályázat eredményét közlő értesítők között minden bizonnyal egy olyan sincs, ahol részletesen ott lett volna a pontos indoklás.

Mivel az egész eljárást nem kell megismételni, csak a pert nyert cégek pályázatát kell újrapontozni, egyelőre megjósolhatatlan, hogy a bírósági döntések milyen hatással lesznek az új névjegyzékre. Az általunk megkérdezett cégvezetők szerint a kártérítésre van a legnagyobb esély, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szinte minden döntést igyekszik megtámadni, így elhúzódhatnak az ügyek. A tárca ezt megerősítette a Narancsnak, amikor megkeresésünkre közölte: az NFM „az új felszámolói névjegyzék felállításával összefüggő határozatok tárgyában lezárult és folyamatban lévő perekben megszületett ítéletekkel szemben élt és élni kíván a rendelkezésére álló jogorvoslati eszközökkel”. A minisztérium a már jogerős ítéletekben foglaltakat végrehajtja, „a felperesi kérelmeknek helyt adó ítéletek esetében a jogszabályi előírásoknak megfelelően új elsőfokú határozatokat hoz”. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mi alapján akarnak új határozatokat hozni, mivel korábban visszaküldték mindenkinek a pályáztatás során leadott szakmai anyagot és az értékelés végeredményét igazoló dokumentumokat – vagyis nem tudnak mit felülvizsgálni. Az egyik pernyertes vállalkozás vezetője szerint továbbra is fennáll az, hogy az új névjegyzék egészének a kialakítása jogszabályellenes, de minimum etikátlan lehet, mert hiába kapnak esetleg valamivel több pontot a megismételt elbírálás során a korábbi vesztesek, ha közben „az egyes kormányzati körök által az átlagosnál jobban kedvelt cégek bent maradnak a rendszerben úgy, hogy az ő pályázataikat nem vizsgálják felül”. Abban sem bíznak, hogy a perben győztesek pályázatát egy új eljárásban tényleg objektívan bírálják el, ezért a károsultak minden bizonnyal az Európai Bírósághoz fordulnak majd az ügyben.

Mészáros Lőrinc is otthonos

A felszámolásokból a miniszterelnök jó barátja is profitálhat: Mészáros Lőrinc az érdekeltsé­gein keresztül az utóbbi években több felszámolás alatt álló céget vásárolt meg. A milliárdos felcsúti polgármester feltűnően jól értesült a Fejér megyei felszámolások terén, de bizonyítani nem lehet, hogy a kelleténél korábban és nem hivatalos csatornákon keresztül jutna tudomására, hogy mit és mikor érdemes felvásárolni. Mészárosnak akár az állam is segíthet jó bizniszt kötni: nemrég a Népszabadság szellőztette meg, hogy a milliárdos vállalkozó megveheti a Saliris Resort-Spa & Konferencia Hotel Egerszalókot üzemeltető Szalók Holding Zrt.-t. A holdingot felszámoló állami cég munkatársa lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy bár eddig nem vásárolta meg senki a zrt.-t, a helyi szálloda alkalmazottai kész tényként kezelik Mészáros felbukkanását.

Az egerszalóki hotelt és fürdőt üzemeltető céget az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. számolja fel, miután a Szalók Holding Zrt.-t straté­giailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítették. Ezt a kormány egy 2011-es törvénymódosítás után szinte bármely csőd- és felszámolási eljárás alá került céggel megteheti, csak találni kell egy megfelelő indokot. Az állami felszámoló, ha úgy látja jónak, megtagadhat mindenféle tájékoztatást a hozzá bevont eljárásokról, és a felszámolás alatt álló vállalkozás vagyonát nem nyilvános, hanem zártkörű pályázaton értékesítheti, az eladást kimondó döntése ellen pedig nem lehet kifogást benyújtani. Mindez arra is lehetőséget adhat, hogy kormányközeli üzletembernek játsszanak át értékes, de áron alul eladott vagyon­elemeket. Az NRN jelenleg közel hatvan cégnél jár el, egyebek közt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a Pápai Hús 1913 Élelmiszer-ipari Feldolgozó Kft. vagy a Royal Balaton Golf&Yacht Ingatlanberuházó és Turisztikai Zrt. ügyei is az állami felszámolóhoz tartoznak. Nem lennénk meglepve, ha a közeljövőben valamelyik társaság vagyona egy jobboldali körökben otthonosan mozgó pénzembernél landolna.

Ennyi jár a felszámolónak

 

A csődtörvény szerint a felszámoló díja egy-egy eljáráskor alapesetben a felszámolás során eladott vagyontárgyak és a követelések pénzbevételének 5 százaléka, de legalább 300 ezer forint. Ha a cég működik a felszámolás idején, akkor a bevétel 2 százaléka jár a felszámolónak, de a bíróság megfelelő indoklással a fentieknél magasabb összeget is megállapíthat. Ha sikerül megállapodni, és egyezség jön létre az adós és hitelezői között, akkor a felosztható vagyon 5 százaléka, de minimum 300 ezer forint üti a felszámoló cég markát. Ha a felosztható vagyon mértéke 1 milliárd forintnál is több, akkor a bíróság a felszámolói díjat alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A bajba jutott vállalkozásokhoz sorsolással rendelik ki az eljárásokat felügyelő felszámoló céget. Információink szerint tavaly 17 ezernél is több céggel szemben folyt felszámolási eljárás, ez a szám idén vélhetően alacsonyabb lesz.

Orbán veje ebből sem maradhat ki?

A miniszterelnök vejéhez közeli forrásokból úgy értesültünk, hogy Tiborcz István is rendszeresen megfordul a névjegyzékbe újonnan bekerült egyik cégnél, emellett egyik ismerőse is bekerült a felszámolói bizniszbe. Az Intentio Reorganizációs és Válságmenedzser Kft. egyik tulajdonosa az a Hamar Endre, aki üzleti kapcsolatban állhatott Tiborcz Istvánnal, mivel Hamar korábban 50 százalékos tulajdonosa volt annak a Green Investments Kft.-nek, amelyet a miniszterelnök veje éppen tőle vett meg, hogy azzal később bevásárolja magát a közvilágítási közbeszerzéseket sorra nyerő Elios Zrt.-be. (Tiborcz néhány hónapja túladott a Green Investments Kft.-n, és így Elios-beli részesedésén is.) Hamar Endre cége, a Sis-trade Kft. volt az, amely több esetben kapott önkormányzatoktól megbízást annak a pályázatnak az előkészítésére, amelynek forrásaiból végül a volt Tiborcz-érdekeltséget bízták meg a közvilágítási rendszer korszerűsítésével. Az Intentio egyik fióktelepe arra a címre van bejegyezve, ahol az Elios Innovatív Energetikai Zrt. székhelye is működik; a két vállalkozást csupán egy emelet választja el egymástól.